A makroelemeket könnyű pótolni az alapműtrágyákból, de a mikroelemeket már nem olyan egyszerű. A kutatások azt mutatják, hogy a megszokott mikroelem-összetétel mellett kell egy kis szilícium, kobalt, nikkel, vanádium, tellúr, bárium stb. A földben és a növényi maradványokban, melyek szántással a földbe kerülnek nagyon sok mikroelem van. A hidrokultúrás tápoldatokban különös hangsúlyt kell fektetni a mikroelemek összetételére. Az elmúlt év ezen a téren is hozott egy kis előrelépést, mert terjedőben vannak az organikus műtrágyák, és már több cég is gyártja, valamint forgalmazza őket. Tudnunk kell, hogy ezek a műtrágyák vagy tápanyagok szerves alapanyagokból készülnek. Ebből adódóan a mikroelem-tartalmuk is jóval szélesebb tartományban mozog, mint a hagyományos műtrágyák gyárilag összeállított keverékében. A fenti eszmefuttatás következtetése pedig az, hogy ha lehetőségünk van rá, akkor próbáljuk ki az organikus műtrágyákat a hidrokultúrás és a földi termesztésben is egyaránt. A tavalyi évben szerzett információk szerint az áruk valamivel a hagyományos műtrágyák ára alatt volt, de lehet, hogy a piac ezt meg fogja változtatni.
Házilag előállított tápanyagok
Akinek lehetőség van, házilag is előállíthatja saját céljaira az organikus eredetű tápanyagokat humuszból, komposztból, istállótrágyából stb. Már az is előrelépés lenne, ha csak pótolná a szervetlen eredetű műtrágyák felhasználását. Ezzel a termelés is gazdaságosabb lenne és a környezetszennyezés is csökkenne. A gazdag országokban van pénz, de mégis nagy hangsúlyt fektetnek az organikus műtrágyák házi előállításra. Erre egy jó példa a műanyagból készített konténer, melyben a giliszták szorgalmasan gyártják a humuszt. A konténer alsó részén egy kis szűrővel ellátott csapon időnként ki lehet engedni folyadék formájában is a humusz levét. Ezt az angolok gilisztateának nevezik. Gazdag tápelemtartalma van és a hidrokultúrás tápoldat készítésben egyre fontosabb a szerepe, figyelembe véve az organikus termesztés terjedését. Hasonló konténeres módszerrel, esetleg préssel felszerelve istállótrágyából és komposztból is lehet tápelemben gazdag levet nyerni. Ezeket megfelelő kiegészítéssel és hígítással felhasználhatjuk a tápoldat készítésére.
A csodaszer és a zenei aláfestés
Az organikus tápoldatok állandóan bővülő kínálatából ki kell emelni egy valódi csodaszert, mely természetesen Amerikából indult el hódító útjára. A neve Sonic Bloom, és a gyártók szerint 100–500%-ban megnöveli a termést. A csodaszer alkalmazható a hidrokultúrás és a földi termesztésben is. Leghatásosabb levélpermetnek használni. Miközben permetezzük a szert, zenét kell sugározni a növényeknek. A megfelelő zenei szalagot is mellékelik a csodaszerhez. Komoly és klasszikus zenei számok szerepelnek a szalagon. A háttérből az állandóan 3 KHz-es frekvenciával hangzó hangeffektuson van a lényeg. Megállapították a kutatók, hogy a 3 KHz-es frekvencia serkenti a növények tápanyag-felvételét és ezáltal a növekedését is. Azok számára, akik nem akarnak muzsikálni a növényeknek, az állandó és egyhangú 3 KHz-es hangeffektust ajánlják. A mérési eredmények valóban csodálatosak, és a zöldségtermesztésen kívül a gyümölcstermesztésben is mérhetően nagyobb termést tudtak elérni.
Mi újság a nagyvilágban?
A kétkedők számára toldjuk meg a fenti információt még néhány érdekességgel.
A kutatók már régóta foglalkoznak a gondolattal, hogyan lehetne méregmentes a növénytermesztés? A kutatásokban mérték és megfigyelték a hanghullámok hatását a növényekre. Azt tapasztalták, hogy egyes frekvenciák pozitívan hatnak a növények fejlődésére, míg mások a kórokozókra hatnak. Az apró rovarok, lepkék meghatározott rezgésszámú hanghullámokkal teljesen kiűzhetők az üvegházból.
Hasonló megállapításra jutottak a kutatók rádiófrekvenciás hullámokkal is. Egyes frekvenciák szinte szétrobbantották az élősködőket, sőt a spórákat is. A sztatikus elektromos tér serkenti a növények felfelé történő növekedését. Ezt már régen megfigyelték egyes afrikai páfrányfajokon. A hegytetőn, ahol nagy volt a sztatikus tér és sokszor voltak villámlások, óriás páfrányok nőttek. Ugyanaz a faj Európában normális méretű volt. A továbbiakban kísérletekkel bizonyították, hogy nagyfeszültségű térben valóban serkenteni lehet a növekedést.
Az elektromosságon és a hangeffektusokon kívül monokromatikus fénnyel is végeztek kísérleteket amerikai kutatók, és az eredmény a növekedés felgyorsulása lett.
Mindezekből le lehet vonni a tanulságot, hogy rövidesen a technika eszközeivel talán vegyszermentesen gyorsabban és többet lehet majd termelni a mezőgazdaság számos területén.
A földi termesztésben is folynak az elektromos árammal történő sokrétű kísérletek, melyeket fel lehet használni a mezőgazdasági termesztésben. Ezek közül érdemes megemlíteni a föld vagy a termesztő közeg rádiófrekvenciás árammal történő melegítését. A földbe 40 cm-es távolságban rozsdamentes anyagból készült elektródákat szúrtak 25–35 cm-es mélységbe. Erre különböző feszültségű és frekvenciájú áramot vezettek. Az eredmény a föld lassú felmelegedése volt minimális áramfogyasztás mellett. A melegedésen kívül a növények gyökerein keresztül felgyorsult a tápanyag-felszívódás is. A jobb hatásfokot 400 volt feletti feszültséggel és 500 Hz feletti frekvenciával érték el. Esetenként 50 KHz frekvenciával is fűtötték a földet. Az angolok közönséges drótkötelet ástak le a földbe 20 cm-es mélységbe, és ahhoz csatolták a nagyfrekvenciás áramot. Ez a módszer is a föld felmelegedését eredményezte. A hatás hasonló, mint a mikrohullámú sütőben. A vízmolekulák a nagyfrekvenciás áram hatására mozgásba jönnek, és ez felmelegedést eredményez.
A hidrokultúrás és a földi termesztés terén is terjedőben van egy takarékos termesztési eljárás, mely a xeriscape nevet kapta. Ez valójában víztakarékos, vagy kevesebb vizet felhasználó termesztési módszernek is lehetne nevezni. A szótárakban a xeriscape száraz vidékeken vízvisszatartási rendszert jelent. A világ mezőgazdasága egy nagy vízfogyasztó és vízpazarló is egyben. Sajnos a víztartalékaink korlátozottak, és eljön az idő, amikor a vízért is komoly árat kell fizetni. A hidrokultúrás termesztés ezzel szemben előnyt élvez, mert egyes eljárásokkal akár 80%-al kevesebb vízfelhasználással is lehet termelni, mint hagyományosan a földben.
Dubaiban újrahsznosítják az esővizet
A víztakarékos termesztési rendszer jó példája lehet Dubai Xeritown nevű városnegyede, mely éppen a xeriscape angol elnevezésből kapta a nevét. Újrahasznosítják majd az esővizet, a házakat pedig elég magasra építik ahhoz, hogy beárnyékolják az utcákat, így megtakarítják a pálmafaültetést is, amivel ismételten csak vizet lehet spórolni. A lakások energiaellátásáról napelemek fognak gondoskodni. A házak tetőterére hidrokultúrás módszerrel táplált növényeket ültetnek, ezzel is elősegítve az esővíz tökéletes hasznosítását.
