Az új, növényvédő szerek használatáról és forgalmazásáról rendelkező európai uniós jogszabály értelmében három zónára osztanák az Európai Unió területét, s így a növényvédelmi rendelkezések tekintetében Magyarország az Irországtól Romániáig terjedő, 13 országot magában foglaló középső zónába kerülne. Mintha az íróasztal mellett született volna ez a döntés, ami nem nagy figyelmet szentel a szélességében több ezer kilométeres zóna eltérő mezőgazdasági adottságaira, amit a növényvédelem alkalmazásában is figyelembe kellene venni. A termőföldek levegőből történő permetezése az új szabályozás szerint – kevés kivétellel – tilos lesz.
Egy héttel ezelőtt a magyar európai képviselők határozott ellenkezése ellenére az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta azt az európai uniós jogszabálytervezetet, amely újraszabályozza a növényvédő szerek használatát és forgalomba hozatalát. A kedvező agrárminiszteri döntés esetében életbe lépő irányelv értelmében az EU területét három zónára osztanák fel, és az azonos zónába tartozó államok kölcsönösen elismernék a szerekre kiadott engedélyeket. A felszólaló magyar képviselők határozott ellenkezésével találkozott a jogszabálytervezet bevezetése. Tabajdi Csaba, az EP Mezőgazdasági Bizottságának a főtagja szerint a zónarendszer mesterséges, és nem veszi figyelembe az egyes tagországok sajátosságait, az időjárás-viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás szükségességét. Tabajdi előre jelezte, hogy az Európa Tanácsban a magyar kormány el fogja utasítani a növényvédő szerek alkalmazásáról és forgalmazásáról szóló jogi rendelkezést.
Az Európa Parlament végül úgy határozott, hogy egy tagállam a saját területén történő engedélyezést szigoríthatja, vagy éppen megtagadhatja abban az esetben, ha azt a területére jellemző sajátos mezőgazdasági körülmények, illetve az ott lakók vagy a környezet védelme indokolja. Azokban az esetekben, amikor a növénytermesztést vagy az ökoszisztémát veszély fenyegeti, és ez a veszély csak olyan növényvédő szerrel védhető ki, amely egyébként nem felel meg az előírásoknak, lehetővé kell tenni a szer engedélyeztetését, de csak ideiglenesen és legfeljebb öt évre.
Az új jogszabály a becslések szerint mintegy 22 rendkívül ártalmas összetevőt fog betiltani, szemben az 1991-es irányelvvel, amely mintegy 400 hatóanyagot tiltott be. Mivel nem határozták meg pontosan, melyik szerek kerülnek a nem engedélyezett szerek listájára, ezért további konkrétumokról egyelőre nem számolhatunk be. Az új szabályozás szerint a növényvédő szerekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy az úgynevezett kölcsönös elismerés elve alapján. A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet majd engedélyeztetni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is elnyerhetnek. A rákkeltő hatásúak mellett hormonhatású anyagokat tartalmazó növényvédő szerek is a tiltottak listájára kerülnek. A jogszabály szerint a veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetők ilyenek. Az Európai Parlament szerint ezek határidejét öt évről három évre kell csökkenteni.
Az új szabályozás mindazonáltal csak fokozatosan írja felül a még érvényben lévő, 1991-es uniós irányelvben meghatározott előírásokat. A jelenleg engedélyezett növényvédő szerek és összetevők mindaddig a piacon maradhatnak, amíg engedélyezésük időtartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra bevizsgáltatni.
A termőföldek levegőből történő permetezése az új szabályozás szerint – kevés kivétellel – tilos lesz. Közparkokban, sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és a közegészségügyi intézetek közelében, valamint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat által védett területeken csak minimális mértékben, vagy egyáltalán nem lehet majd növényvédő szereket használni. A tagállamoknak védeniük kell a vízfolyásokat és az ivóvizet is.
Összefoglalás az MTI-hírek alapján
