Cékus Sándor kishegyesi gazda: – Nálunk akkor is telve voltak a hizlaldák meg istállók növendékállatokkal, amikor 18 dinár volt a kukorica, ráadásul alig termett valami, nem volt könnyű fenntartani az állományt, de így megy ez folyamatosan tizenkét éve. A négy anyakoca malacait fölhizlaljuk, 15-20 bika számára is van hely az istállóban. Megtanultuk, hogy csak munkával teremthetünk magunknak elfogadható életszínvonalat – Remélem, hogy a versengés arra kényszeríti a vetőmag-forgalmazókat is, hogy csökkentsék a tavalyinál lényegesen magasabb árat
A tavaszi vetés küszöbén gondban vannak a növénytermesztő gazdák, pontosabban azok a gazdaságok, amelyek kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak, hiszen az alacsony terményárak mellett a feldolgozók érdektelensége (elsősorban az étolajgyárak, de a malmokat is említhetnénk), a behozatallal való fenyegetőzés, a termelési költségek várható növekedése (ez a gázolaj és a műtrágya esetében meg is történt) elbizonytalanítja a termelőt, hogy miként is alakítsa a vetésszerkezetet. Nem sok idő maradt már a tervezgetésre, mivel februárban az árpavetéssel kezdődik a tavaszi nagy hajrá. Az állattenyésztő gazdák, akik sertés- vagy marhahizlalással foglalkoznak, valamivel előnyösebb helyzetben vannak növénytermesztő társaiknál, mivel a gabonát, részben az olajos növényeket is, takarmányozás céljából termesztik. A szűkös esztendők, a veszteségek halmozása után újfent beigazolódott, hogy csak a folyamatos munka célravezető, a mezőgazdaságban nem lehet rövid, egy-két évre tervezni, legkevesebb öt év eredményének átlaga igazolhatja az ágazatot. A kishegyesi Cékus Sándor 1996-ban földműves-szövetkezeti munkaviszonyát mondta föl, kezdett önállóan gazdálkodni, lépésről lépésre bővítve a családi gazdaságot, a növénytermesztést az állattenyésztésnek rendelve alá.
– Őseink nem hiába ötvözték a növénytermesztést és a hús-, illetve a tejtermelést, sohasem azt számolták, hogy mekkora a nyereség a gabonán vagy a hízósertésen, netán a veszteség valamely ágazatban, hanem az egységnyi területen kimutatható jövedelmet. Ilyen elvek alapján gazdálkodunk mintegy 50 holdon, mert a feleségem is kiveszi a részét a munkából mind a szántókon, mind az állatállomány ellátásában – mondja az ereje teljében lévő fiatal gazda, miközben körüljárjuk az istállót, a jobb sorsra (és árra) váró kukoricával teli górékat, s megkerülhetetlen témaként a visszaszorított terményárak, a bizonytalan területalapú támogatás is szóba kerül.
– Most csak a kizárólag növénytermesztésből élők panaszkodnak a kukorica, a búza árára, mi állattenyésztők nem szólhatunk, hiszen keresett is meg jó ára is van a sertésnek, hízóbikának egyaránt. Nálunk azonban akkor telve voltak a hizlaldák meg istállók növendékállatokkal, amikor 18 dinár volt a kukorica kilogrammja, ráadásul alig termett valami, nem volt könnyű fenntartani az állományt, de így megy ez folyamatosan tizenkét éve. A négy anyakoca malacait fölhizlaljuk, 15-20 bika számára is van hely az istállóban. Megtanultuk, hogy csak munkával teremthetünk magunknak elfogadható életszínvonalat.
Miért párosította a sertés- és bikahizlalást? Ha már a szarvasmarhatartást választotta, nem lett volna célszerűbb a tejtermelés felé fordulni?
– A két ágazat kiegészíti egymást. A sertés esetében, bár igényesebb, drágább takarmányt fogyaszt, „gyorsabban fordul a pénz”, míg a marhahizlalás olcsóbb takarmánnyal történik, jobban szabályozható a hizlalási ciklus hossza. Tejtermelésre nem is gondoltunk, hiszen tőkeigényes ágazat, teljesen leköti az embert, pedig a szántókon is helyt kell állnunk. Egyébként most, hogy jó ára van a vágóállatnak és takarmányunk is bőven akad, nem esünk olyan kísértésbe, hogy földuzzasszuk az állományt.
Az 50 holdnyi szántó termésének legnagyobb részét takarmányként értékesíti, amit itt a gazdaságon készít elő…
– Kukorica és árpadara képezi az alapot, a sertések tápjához szójadarát is bőségesen adagolunk, kerüljük az állati eredetű fehérjéket, így a szója biztosítja a fehérjét, de nem maradhatnak ki a vitaminok és nyomelemek sem. A marhahizlalásban a szilázs a tömegtakarmány, abrakkal, kukorica- és árpadara keverékével meg lucernaszénával kiegészítve. Nem elegendő pusztán jó minőségű takarmányt biztosítani az állománynak, a kényelmes elhelyezés, a tisztaság is befolyásolja az eredményes munkát. Mi még klasszikus, szalmával történő almozást alkalmazunk, értékes szerves trágyát nyerünk vele, meg is látszik a terméshozamokon, hogy 3-4 évenként „terítjük” a földeket. Persze csak szerves trágyával nem pótolható az a tápanyagmennyiség, amit a terménnyel kivonunk a földből, műtrágyát is használunk, de a magas ár miatt kevesebbet az optimumnál. Az az igazság, hogy nem is tudjuk pontosan, milyen a szántók tápanyag-ellátottsága, ezért ebben az évben minden bizonnyal sorra kerül a talajelemzés is.
Telve a górék, tárolók kukoricával, így az előrejelzések szerint csökken a kukorica vetésterülete, csakhogy milyen haszonnövény kerüljön a helyébe? Ilyen kérdések nem foglalkoztatják Cékus gazdát…
– Annak ellenére, hogy piaci feleslegünk is van kukoricából, nem módosítom a vetésszerkezetet. A termőterület felén kalászos gabonát termesztek, 25–30 holdat pedig a kukorica, a napraforgó meg a lucerna foglal el. Így követeli meg az állatállomány takarmányozása.
A gazda a világ legjelentősebb nemesítő intézeteinek legalább 100 kukoricaibridje között válogathat, a napraforgó-vetőmag már a gazdaboltokban is beszerezhető. Nehéz-e kiválasztani a körzet éghajlati és talajadottságaihoz legjobban alkalmazkodó hibrideket?
– A hibridválasztásnál megkönnyíti a dolgunkat, hogy látogatjuk a fajtabemutatókat, a téli szakmai összejöveteleken is tájékozódunk egy-egy nemesítőintézet legújabb hibridjeiről. Amikor optimális a csapadékeloszlás, vagyis amikor a tenyészidőben kedvező az időjárás, minden hibrid kitűnő. Az aszályos években mutatkozik meg valamelyiknek az előnye. Azután a gyors nedvességleadó képesség is egyre fontosabb. A hazai hibridek közül az újvidéki NS 640 és TISA mellett döntöttem, a külföldiek közül pedig a Pioneer F02 és B23 jelzésű kukoricáit választom, melyek már bizonyítottak parcelláinkon. A tavaszi munkákhoz szükséges műtrágya és gázolaj egy részét kedvező áron már beszereztem, remélem, hogy a versengés arra kényszeríti a vetőmag-forgalmazókat is, hogy csökkentsék a tavalyinál lényegesen magasabb árat, még akkor is, ha a termelési költségekben a vetőmag képezi a legkisebb tételt – hallottuk Cékus Sándor kishegyesi gazdától.
A bikák takarmányozása egyszerűbb, mint a sertéseké, szabályozható is a hizlalási ciklus hossza
