A verbászi Mezőgazdasági Tanácsadási Szakszolgálat adatai szerint a Verbász‒Kúla‒Becse‒Szenttamás határában lévő gyümölcsösökben a 2023-as termelési idény számos sajátossággal rendelkezett. Az évek óta húzódó enyhe téli időjárás következtében a gyümölcsösökben felborul a vegetációs időszak és előbb kezdődik, a hideg hiánya miatt pedig elszaporodnak a különböző kórokozók és rágcsálók, ami negatív gazdasági következményekkel jár.
Tamara Pavlica, a szakszolgálat szakembere elmagyarázta, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a csonthéjas gyümölcsösökben újra megjelent a Monilinia spp. fertőzés (vidékünkön ún. barna fertőzésként ismert), továbbá a levéllyukasztó betegség, vagy más néven sztigminás betegség (Stigmina carpophila).
− Annak ellenére, hogy az időjárás nem kedvezett a gyümölcstermesztőknek, a nyáron pedig jég is esett, a csonthéjasoknál kielégítő minőségű és átlagos hozamokról beszélhetünk, amivel elégedettek lehetünk. A cseresznyeültetvényeken 2023-ban több helyen rekordtermés volt, átlag 8 tonnát szedtek le hektáronként, a meggytermés pedig több helyen 13-15 tonna körül alakult. Az alma- és körteültetvényeken ugyancsak jó minőségű és magas hozamokról beszélhetünk. A piacon hatalmas volt a kereslet a piros alma (Red Delicious) iránt, így a szüret több helyen már szeptember elején elkezdődött. A hozamok a gyümölcstermesztés sokéves átlagának megfelelően, azaz hektáronként 50-60 tonna körül alakultak – mondta a verbászi szakember.
A kérdésre, hogy jelenleg milyen a helyzet a vajdasági gyümölcsösökben Tamara Pavlica azt nyilatkozta, hogy a szüret és a levélhullás mindenütt befejeződött, viszont szem előtt tartva az előző időszakban fennálló időjárási viszonyokat és a téli évszakra jellemző magas hőmérsékletet, a gyümölcsösökben idejében el kell kezdeni a kórokozók elleni védekezést.
− Ebben az időszakban a különböző gombás és bakteriális megbetegedések fertőzőképességének csökkentése érdekében ajánlott a vegyszeres kezelés megkezdése réz alapú készítményekkel. A csonthéjasok esetében az ilyenkor történő kezelésnek nagy jelentősége van a fában és a fán áttelelő kórokozók fertőzőképességének csökkentésében. A megfelelő mennyiségű rézkészítményes kezelés legjobban a Monilinia, Taphrina deformans, Stigmina carpophylla nemzetséghez tartozó gombák, valamint a Pseudomonas spp. fitopatogén baktériumok fertőzőképességének csökkentésében észlelhető. Az alma esetében különösen fontos a tűzelhalás betegség ( Erwinia amylovora) megelőzése. A kezeléseket szélcsendes időben, a nap legmelegebb szakaszában végezzük, amikor a hőmérséklet meghaladja az 5 Celsius-fokot. A leggyakrabban használt készítmények a réz-oxiklorid, a réz-szulfát és a réz-hidroxid. Felhordáskor használjunk bőségesen vizet, így a keverék a fa és az ágak kérgének minden pórusát eléri – mutatott rá a szakember.
Elmondta azt is, hogy főleg a fiatal ültetvényeken fontos a fák törzsének hálóval történő körülkerítése, így ugyanis megelőzhetők a rágcsálók és a nyulak által okozott károk. Amennyiben a gyümölcsösben művelik a talajt, akkor el kell végezni a mélyszántást, mert így a káros rovarok áttelelő formái (pl. cseresznyelégy) a felszínre kerülnek, tehát számuk nem csupán a növényvédő szeres módszerekkel csökkenthető. Ebben az időszakban a talaj magasabb foszfor- és káliumtartalmú szerves és komplex műtrágyákkal is trágyázható. A műtrágyát a kiszórást követően le kell szántani a gyökérrendszer környékére, ahol fokozatosan lebomlik, és a növények számára már a vegetáció kezdetén hozzáférhetővé válik.
− A kisebb ültetvényeknél az egyik lényeges intézkedés a fák meszelése, melynek célja a fagy, valamint a hirtelen hőmérséklet-ingadozások elleni védelem. Amennyiben enyhe az ősz és a fatörzs nincs bemeszelve, akkor a fa kérge függőlegesen megrepedhet. Kora tavasszal a fehérre meszelt fákat kevésbé károsítják a késő tavaszi fagyok, mert a meszelés késlelteti a vegetációt – mondta a verbászi tanácsadási szakszolgálat szakembere.
Nyitókép: Barackos télen (Fotó: Paraczky László)
