Három hete annak, hogy több vajdasági gazdaszervezet megbeszélésre hívta Aleksandar Martinović mezőgazdasági minisztert a kormányzat részéről korábban tett, máig valóra nem váltott ígéretek ügyében. Tegnapig nem kaptak értesítést arról, hogy mikor lenne a találkozó. Négy nappal a május 13-ai folyamodvány után a miniszter megszólalt ugyan, de türelemre intette és arra kérte a termelőket, várjanak a május 27-e utáni hétig, mert előre beprogramozott teendői miatt rendkívül elfoglalt.
„Más egyesületekre volt ideje, számunkra nincsen” – utalt Miroslav Matković, a Szabadkai Mezőgazdasági Termelők Társulásának elnöke arra, hogy az új tárcavezető májusban többször (a múlt héten kétszer) is leült tárgyalni árügyben a málnatermesztők és a hűtőházak képviselőivel. Most a szabadkaiakon kívül a kiszácsi székhelyű Kezdeményezés a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Fennmaradásáért tömörülés, a Bánáti Gazdaegyesületek Szövetsége és az aradáci termelők társulása sürgeti az egyeztetést, és ebben számos más szervezet is támogatja őket. Főképpen azokról van szó, akik a tavaly májusban kezdődött traktoros tüntetést követően az akkori kormányfővel és az agrárminiszterrel abban állapodtak meg, hogy a hektáronkénti támogatás 300 eurónak megfelelő összeg lesz, abból 18.000 dinárt a fémzárolt vetőmag költségeire kapnak. A Martinovićhoz intézendő kérdések egyike tehát: mikor jut el a gazdákhoz a támogatásnak ez a második része, és mikor fizetik ki a hazai üszőkre ígért, egyedenkénti 100.000 dinárt. Késik a gázolaj literére járó 50 dináros jövedéki adó visszatérítése is, 14 napnál többet kell rá várni, és azt is tisztázni kell, miért kaptak egyesek végzést az idei vízlecsapolási illetékre vonatkozóan, ha már törölték ezt a kötelezettséget. Vannak, akik az egész múlt évre egyszerre kifizették, de miután az esztendő második részében az állam már felére csökkentette az összeget, most vissza kellene utalnia a gazdáknak a pénz egy részét. Eddig még ilyesmi nem történt. A követelések listáján van még, hogy az e-Agrar rendszerbe a bérlők nyilatkozata alapján jegyezzék be az árendás földeket, és ne legyen szükség ehhez a tulajdonossal megkötött szerződésre. Köztudottan hosszú évek óta húzódik a földművesek nyugdíj- és egészségbiztosításának ügye is, úgyhogy bőven van miről tárgyalni a miniszterrel. Nem beszélve arról, hogy küszöbön az aratás, de az Árutartalékok Igazgatósága még nem tette közzé a búza felvásárlási árát, sem azt, hogy mennyit venne át. „Ha megkezdődik az aratás, a gazdáknak nem lesz idejük a számítógép mellett üldögélni és a pályázatokat figyelni, meg a beadandó dokumentumokat gyűjteni.”
Aratáskor a megbeszélésekre sincs idő, márpedig az idén a szokásosnál két-három héttel előbb indulnak a kombájnok. Az időjárási viszonyok miatt kevesebb búza termett – nyilatkozták a hétvégén a Beta hírügynökségnek a gazdák. Matković szerint kb. 30 százalékkal kisebb hozam várható, a felvásárlók az árról még hallgatnak, a tőzsdén a hétvégén 22 dinár körül alakult. „Attól tartunk, hogy semmit sem keresünk a búzán. A termelői költségek 106.000 dinárra rúgtak hektáronként, nem számítva az amortizációt és a rágcsálók, főleg az egerek elleni védekezést. Ha 4,5 tonnás hozammal és 20 dináros árral számolunk, még veszíthetünk is.”
Nedeljko Savić, a Stig gazdatársulás elnöke elmondta, tavaly átlagban 7,5 tonna búzája termett hektáronként, az idén azonban 5 tonnára sem számíthat. A tőzsdén némi elmozdulás történt jó irányban, 23 dinár felé közelít az ár, az árpáé viszont csak 18,30 dinár körüli. Jovica Jakšić gazda, a Szerbiai Termelők Független Társulásának elnöke szerint azért is csökkentek a hozamok, mert az alacsony árak miatti elkeseredésükben a gazdák spóroltak a műtrágyán, de az agrotechnikai eljárásokon is. A maga 50 hektár búzáját háromszor is fejtrágyázta, így az árendával együtt átlagban 180.000–190.000 dinárt is ráköltött. Szerinte a költségek is csak akkor térülnek meg, ha hektáronként 6 tonna terem, és 35 dinárért el tudják adni. Ha az idén is csak veszteséget tudnak elkönyvelni, a kistermelők végképp tönkremennek. Jakšić szavai szerint Martinovićtól követelni kell, hogy a szaktárca akadályozza meg a piaci manipulációkat és monopóliumot, mert a búzán a felvásárlók, a műtrágyagyárak és a növényvédő szerek gyártói is keresnek, csak a termelőknek van veszteségük. A szakminisztériummal a tapasztalt, nagy szervezeteket képviselő termelőknek kell tárgyalniuk, de véletlenül sem azoknak, akik mögött a gazdaszervezetek megosztására törekvő politikusok állnak.
Nyitókép: Ótos András felvétele
