A hűtőszekrény az egyik leggyakrabban használt háztartási gépünk, felmérések szerint naponta akár 15-20 alkalommal is igénybe veszi egy-egy családtag. Vásárlásakor az áron kívül négy szempontot érdemes szem előtt tartanunk: az űrtartalmat, a formát, az energiatakarékosságot és a funkciókat.
Túl nagy hűtőszekrénnyel pénzt és energiát veszíthetünk, a túl kicsi és ennélfogva túlzsúfolt hűtők pedig sokkal több energiát fogyasztanak. Ha nincsen mélyhűtőnk, vagy kis lakásban élünk, akkor háromcsillagos kombinált hűtőt érdemes vásárolni, mert mélyhűtő rekeszében minden gyorsfagyasztott termék számára ideális a hőmérséklet. Kiválasztáskor ügyeljünk arra, hogy mekkora a fagyasztórekesz és mekkora a hagyományos hűtőtér. Általánosságban elmondható, hogy az egy- és kétszemélyes háztartásokban elegendő a 120-140 liter nettó térfogatú hűtőtér, nagyobb létszámú háztartásokban személyenként további plusz 60 literrel érdemes számolni. Hozzávetőlegesen 1 liternyi űrtartalom lehűtésére évente 1 kilowatt elektromos energia szükséges.
Fagyasztóknál és mélyhűtőrekesznél számít a „zúzmarás” csillagok száma, ez a fagyasztási hőmérséklet az intervallumokat jelzi. Minden egyes csillag -6 °C-nak felel meg. Az egy csillag tehát -6, a két csillag -12, a három csillag -18 °C-ot jelent (ez a legalkalmasabb nyers élelem lefagyasztására). A hűtő más részeiben a csillag jelzésektől, vagyis a fagyasztó résztől függetlenül 0 és +7 °C közötti hőmérséklet van.
A hűtőszekrény formája nem csupán esztétikai szempontból lehet fontos, ugyanis az úgynevezett „amerikai” típusú side by side, vagyis kétajtós hűtők (amelyeknek például a bal felén a fagyasztó, a jobb felén pedig a hűtőszekrény helyezkedik el) 14–20 százalékkal több energiát fogyasztanak, mint azok a hűtőszekrények, amelyeknek a tetején van a mélyhűtő. Az alulfagyasztós készülékek energiafogyasztása valahol a kettő között mozog. A felülfagyasztós a leghagyományosabb hűtőgéptípus, hátránya, hogy le kell hajolnunk a gyakrabban használt hűtőrész alsó polcaihoz, ezért általában az ilyen hűtők azonos funkciókkal olcsóbbak az alulfagyasztós típusoknál, azaz ár/űrtartalomarányuk a legkedvezőbb. Magasságuk 160-180 cm körüli.
Energiatakarékosság szempontjából nézzünk utána, hogy készülékünk milyen osztályba tartozik. Az energiafelhasználásra utaló osztályok A-tól G-ig vannak jelölve, az „A++” jelű a leggazdaságosabb, a „G” jelű pedig a legkevésbé gazdaságos készüléket jelöli.
A hűtőszekrény energiafogyasztása azért is különösen fontos, mert folyamatosan üzemelő berendezésről van szó. Az energiafogyasztást befolyásolhatja az ajtó nyitásának gyakorisága vagy a környezeti hőmérséklet. A hűtő elhelyezésénél ügyeljünk arra, hogy a készülékünk ne kerüljön közvetlen hőforrás (fűtőtest, tűzhely) közelébe, mert ez jelentősen növeli az energiafogyasztását. A közvetlen napsugárhatás szintén káros. A szellőzőrács letakarása terítővel vagy más tárggyal rontja a hűtési folyamatot, tehát szintén túlfogyasztást okoz. A hűtőgép működése annál gazdaságosabb, minél jobban szellőzik a készülék hátoldala. A poros kondenzátor nem képes a megfelelő hőleadásra, gyorsabb a készülék elhasználódása (mivel hosszabb ideig működik ilyenkor a gép), és az energiafogyasztás is megnő. A portalanítást száraz ecsettel vagy a legtöbb porszívóhoz tartozékként járó kis méretű kefés szívófejjel egyszerűen elvégezhetjük.
Egyes készülékekben van jégadagoló rendszer is, amellyel jégkockát, törtjeget és hideg vizet lehet adagolni. Ez általában a side-by-side hűtőknél fordul elő, de ezekhez a berendezésekhez nélkülözhetetlen a közvetlen vízcsatlakoztatás, ezenkívül megközelítőleg 10 százalékkal több energiát fogyasztanak. Az extrafunkciók értelemszerűen többletkiadásokat is jelentenek.
Ha nincs automata leolvasztó funkció, ügyeljünk a jég rendszeres leolvasztására. Ötmilliméternyi jégréteg akár 25-30 százalékkal növelheti a villamosenergia-felhasználást! Az automatikus leolvasztás esetében a berendezés önállóan, bizonyos időközönként olvasztja le önmagát. A NoFrost hideglevegő keringtetéses rendszer, ennek köszönhetően a fagyasztóban nincs páralecsapódás, tehát nincs jégképződés sem. Az ilyen készülékek hátránya, hogy a hagyományos fagyasztókhoz képest 5–10 százalékkal magasabb a fogyasztásuk és a zajszintjük is. Minél alacsonyabb a hűtő zajszintje, annál kellemesebb „lakótársnak” bizonyul majd.
Vásárláskor mindig ellenőrizzük az ajtót és az ajtótömítést is. Ha az ajtó nem zár tökéletesen, ne vásároljuk meg a készüléket. Ezt egy 5 cm széles selyempapír csíkkal is ellenőrizhetjük. Ha a papírcsíkot a tömítés és a zárófelület közé helyezzük, akkor az nem mozdulhat el szabadon. A rosszul záródó ajtó minden esetben többletfogyasztást és a mélyhűtő túlzott jegesedését okozhatja.
Ne feledkezzünk el arról, hogy a hűtőszekrényeket állítva kell szállítani. Ha nem így teszünk, akkor a beüzemelés előtt egy darabig állítva kell tartani, de célszerű egyébként is fél–egy órát várni, hogy az olaj visszafolyjon a kompresszorba. Ügyeljünk arra is, hogy a készülék vízszintesen álljon.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon megtérül-e valaha egy drágább, de energiatakarékosabb fagyasztó megvásárlása. Kiszámítható, hogy hosszú távon kevesebbe kerül a drágább készülék üzemeltetése, mint a hasonló kivitelű, olcsóbb, de energiafaló típus. Vásárlás előtt érdemes nagyon alaposan körülnézni és jegyzetelni, ugyanis nem biztos, hogy egy jobb kategóriájú készülék többe is kerül.
