Indukciós főzőlap
A gáztűzhelyek több évtizedes egyeduralmát már jó néhány éve megtörte az üvegkerámialappal ellátott, beépíthető villanytűzhelyek megjelenése a piacon, melyeket sokan esztétikusabbnak és praktikusabbnak tartanak. A profi szakácsok ugyanakkor egyöntetűen a gázzal működő főzőlap mellett teszik le voksukat. A legújabb típusú – nálunk még kevesébe ismert –, mágnesesség elvén működő indukciós főzőlapokról viszont kompromisszumok nélkül egyesítik az előző kettő előnyeit.
Vásárláskor először is gondoljuk végig, hogy mekkora és milyen típusú igénybevételnek fogjuk kitenni, és becsüljük meg, milyen intenzitással használjuk majd. Nem ugyanarra lesz szükség, ha csupán hétvégente készítünk valamilyen egytálételt, illetve ha mindennap három fogást főzünk rajta egy hattagú családnak. A gázzal működő főzőlap melletti voks a gyorsaságnak, erejének köszönhető, hiszen bekapcsolás után azonnal melegít, és annak, hogy nincs szükség nagy teljesítményű villamos hálózat kiépíttetésére, amelynek költsége a mai szolgáltatási árak magassága miatt vetekszik a készülék árával. Természetesen a gázos kivitelnél feltételezzük, hogy nem kell a gázvezeték konyhába viteléről is gondoskodni (érdemes megérdeklődni, hogy felszerelhető-e propán-bután palack), valamint a gáz fűtőértéke is megfelelő. Fontos tudni, hogy az elektromos üzemű főzőlapok akár 6-7 kW-os teljesítménye külön hálózatbővítést igényelhet. Az elektromos főzőlapnál ugyanakkor sokan nem szeretik, hogy hosszabb a felfűtés, mint a gázzal működőnek, s ezért is jöttek divatba a gyors felfűtésű főzőlapok, amelyeknél természetesen nagyobb energiafogyasztással számolhatunk.
Az indukciós főzőlap kinézetre olyan, mint az üvegkerámialappal ellátott főzőlap, azonban a felület alatt nem fűtőszálak, hanem indukciós tekercsek találhatók. Amikor mágnesezhető edényt helyeznek a főzőlapra, a tekercs elektromágneses mezőt hoz létre. Amíg az edény a mágneses mezőben van, addig annak anyaga felmelegszik, ami felmelegíti az ételt. Ebből következik továbbá, hogy csak akkor kapcsol be, ha edénnyel érintkezik, teljesítménye pedig az edény átmérőjéhez igazodik, így pontosan a szükséges mennyiségű energiát fogyasztja, tehát gazdaságos. Összehasonlításképpen: az indukciós főzőlapon 1 liter hideg vizet 1,5 perc alatt hozhatunk forrásba 2,8 kW teljesítménnyel, a gázlapnak pontosan kétszer ennyi időre van ehhez szüksége 2 kW-tal, egy ugyanolyan teljesítményű vasmagos elektromos főzőlapon pedig 3,8 perc alatt forralhatjuk fel a vizet. Fontos tudni, hogy szívritmus-szabályzóval élők indukciós főzőlapot nem használhatnak!
A biztonság akkor elsődleges szempont, ha gyermekek is vannak a családban. A gáztűzhelynél a nyílt láng jelenléte balesetveszélyes lehet. A hagyományos elektromos főzőlapok esetében pedig nem elhanyagolandó szempont, hogy a lapok még lekapcsolás után is sokáig igen forrók maradnak, és noha legtöbbjük maradékhő-kijelzővel van ellátva, előfordulhat, hogy óvatlanul hozzáérünk. Az indukciós főzőlapnál közvetlenül az edény forrósodik fel, nem a főzőlap (bár a forró edény valamelyest felmelegíti), és automatikusan kikapcsol, amint az edény lekerül róla, hiszen a mágneses mező megszűnik.
Az indukciós főzőlapok legegyértelműbb hátránya az edények használatánál jelentkezik. Mivel a mágnesesség elvén működnek, csak mágnesezhető, azaz vastartalmú edényeket használhatunk az ilyen típusú főzőlapon. Alumínium-, réz-, kerámia- és üvegedényekkel nem működik, de jó öntöttvas és acéllábassal viszont igen. Előfordulhat, hogy az edénykészlet jelentős részét le kell cserélni, ha indukciós tűzhelyre váltunk, ezt mindenképpen kalkuláljuk bele a döntésbe. Azt, hogy egy edény mágnesezhető-e, igen egyszerűen ellenőrizhetjük mágnes segítségével, ezt érdemes magunkkal vinni új edények vásárlásakor is. A címkén egy tekercs piktogramja jelzi, hogy az edény indukciós főzőlapon használható.
Főzéstechnikai szempontból a hagyományos villanytűzhely egyértelműen az utolsó helyen végez: nincsen nyílt láng, nem látni, nem „érezni” a hőfokot, a fokozatváltásra viszonylag lassan reagál, és kevésbé erős, mint a gázláng. A gázláng egyetlen hátránya főzéstechnika szempontjából tulajdonképpen az erejében rejlik: sokszor lehetetlenség annyira alacsonyra venni rajta a hőt, ami például egy húsleves lassú, hosszú ideig tartó gyöngyöztetéséhez szükséges, előbb-utóbb felforr. Az indukciós főzőlapoknál sincs nyílt láng, azonban rendkívül érzékenyek, a fokozatváltásra igen gyorsan és precízen reagálnak.
Az üvegkerámia főzőlapot egyszerűbb tisztára törölni, mint a vasmagos főzőlapot, illetve a gázrózsa környékét és a hozzá tartozó rácsot. Fontos, hogy tisztítás előtt várjuk meg, amíg a lap teljesen kihűl, ha nem akarjuk, hogy ráégjen-ragadjon a törlőrongy egy darabja! Léteznek már üvegkerámiából készült gázfőzőlapok is, de ezeknek sem teljesen sima a felülete, amit egy törléssel letisztíthatnánk. Az indukciós főzőlapnál az étel nem ég rá a felületre, mivel a főzőlap hőmérséklete alacsony marad.
Talán legjobb megoldás a dominó rendszerű – két főzőhelyet tartalmaz a lap – főzőlapok használata, egy indukciós és egy gázzal működő beépítésével. Természetesen igény és pénztárca szerint.
A vásárlást megelőzően célszerű elkérni a készülék használati útmutatóját. A benne szereplő funkciók és szolgáltatások alapján könnyebben áttekinthető, hogy nem túl bonyolult-e a készülék, megegyezik-e az igényünkkel és a türelmünkkel.
