Szárazság esetén fontos előre eltervezni a tennivalókat, Fotó: Gergely Árpád
Lassan már nem is lesz olyan évünk, amelyet nem írhatunk fel a kedvezőtlen időjárási körülményeket hozott esztendők listájára. Ha mások nem is, a gazdák jól tudják, hogy egyszer a szárazság, máskor a túl sok csapadék, a megemelkedett belvizek okoznak fejfájást térségünkben. Ha nem is oldhatók meg a gondok egy szempillantás alatt, s az időjárást befolyásolni ezután sem leszünk képesek, egy lépéssel közelebb kerülhetünk a helyzet megfelelő kezeléséhez. Csaknem egymilliárd dináros, azaz 2,5 milliárd forintos magyar–szerb vízgazdálkodási projektumot mutattak be nemrégiben Szegeden WATERatRISK (veszélyt jelentő víz) címmel: az aszály- és belvízkárok csökkentése a cél. A projektum az Európai Unió IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja keretében jött létre, 2019 szeptemberéig tart magyarországi oldalról a Szegedi Tudományegyetem és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) részvételével, szerbiai oldalról pedig az Újvidéki Egyetemnek és a Vajdaság Vizei közvállalatnak a bekapcsolódásával. Dél-Alföld és Vajdaság területe azok, amelyek a határon átívelő program célterületének számítanak. A Magyar Szó annak járt utána az értékes projektum hazai kivitelezőinél, hogy itthon milyen intézkedések foganatosítását tervezik, de rákérdeztünk az eddigi tapasztalatokra, kutatások eredményeire is. A válaszokat a Vajdaság Vizei közvállalat és az Újvidéki Egyetem karain dolgozó kutatók adták meg kérdéseinkre az induló projektum kapcsán.
Szükség van a helyzet rendszeres elemzésére, tudományos kutatások elvégzésére, s ezeknek köszönhetően bizonyos megelőzési és kárelhárítási lépések megtételére, Fotó: Gergely Árpád
Milyen szerep jutott a Vajdaság Vizeinek ebben a projektumban, milyen intézkedéseket tesznek, hogyan valósul meg a tervezett együttműködés?
Olivera Gavrilović, a Vajdaság Vizei közvállalat fejlesztési főmérnöke:
– Kísérleti régiónak a zsablyai–csúrogi rétnek nevezett térséget jelöltük ki Vajdaságban. Egy 12 ezer hektáros területről beszélünk, melyen az elmúlt években kifejezett volt a belvizek jelenléte. A Vajdaság Vizei feladata az lesz, hogy modern felszerelést szerezzen be, majd elvégezze a terület felmérését, 3D-s modelleket készítsen el, melyek pontosan megmutatják, hol és hogyan alakulnak ki a belvizek. Megvizsgáljuk a vízlevezető csatornák állapotát is, azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljon ez a rendszer.
Mint tudjuk, vállalatunk Vajdaság egész területét „fedi”, egy 21 506 négyzetkilométeres térségről beszélünk közel kétmillió lakossal. Legfőbb feladatunknak a vízgazdálkodás fenntartása és fejlesztése számít. A projektumban résztvevő kivitelezők közül egyik sem most kezdi az együttműködést a másikkal, hosszú évek kooperációjának a tapasztalata áll mögöttünk. Az ATIVIZIG-gel közeli együttműködésünk van a vízgazdálkodás elemzése terén, melyet szerződések is szabályoznak. Az elmúlt évek közös eredményei között sorolhatók fel az árvízvédelmi projektumok, felmérések: a TRMODEL (HUSRB/0901/121/060), az eWam (HUSRB/1203/121/237), és a Crosswater (HUSRB/1203/121/145) sikeres programja is. Az újvidéki Természettudományi-Matematikai Karral és a Mezőgazdasági Karral is kiválóak az eddigi tapasztalataink, állandó az információcsere, az adatok megosztása, a tudományos kutatások eredményeinek a hasznosítása, úgyhogy mindenképpen gyümölcsöző projektumként tekinthetünk a most elindított kezdeményezésre.
Egyelőre a megfigyelt területen gyűjtenek adatokat, Fotó: Gergely Árpád
Milyen hatást fejt ki a klímaváltozás térségünkben a vízgazdálkodásra, a folyók vízszintjére, a belvizekre? Mi változott meg az elmúlt években, évtizedekben?
Dr. Tin Lukić, Újvidéki Egyetem, Természettudományi-Matematikai Kar:
– Kissé általánosítva azt mondhatjuk, hogy a 21. század a különösen változékony időjárási feltételek százada, mely szélsőséges hidrológiai állapotokat eredményez, a víz jelenlétét tekintve a többlet és a hiány is előfordul. Amikor szufficitről beszélünk, akkor egy olyan helyzettel állunk szemben, melyben rövid idő leforgása alatt rengeteg csapadék éri el vidékünket, vagy hirtelen téli felmelegedés eredményeként a hó gyors olvadásával kerülünk szembe. Ez gyors vízszintnövekedést hoz a folyók esetében, illetve belvizek megjelenését nagyobb területeken is. A korábbi időkben, amikor a csapadék lehullott mennyisége egyenletesebben oszlott meg, kevesebb ilyen jelenséggel kellett számolni. Az efféle természeti csapások tehát ma gyakrabban előfordulhatnak, mint korábban, ezért van olyan nagy szükség a helyzet rendszeres elemzésére, tudományos kutatások elvégzésére, s ezeknek köszönhetően bizonyos megelőzési és kárelhárítási lépések megtételére.
A mezőgazdaságban milyen intézkedésekre lenne a legjobban szükség a szélsőséges időjárási körülmények hatásának csökkentésére?
Dr. Bezdán Attila, Újvidéki Egyetem, Mezőgazdasági Kar:
– A szárazság esetében az időben bekövetkező tervezés lenne a kulcs. Egy példa erre az öntözőrendszerek és az azokat segítő infrastruktúra szavatolása, az ezzel kapcsolatos megfelelő beruházási tervek előkészítése a csatornahálózatra, a mesterséges vízgyűjtők kialakítására, a regionális vízkezelő rendszerek létrehozására vonatkozóan. A hatásos intézkedések között kell számon tartani az öntözőrendszerek beszerzéséhez adott állami szubvenciókat, vagy olyan mezőgazdasági növénykultúrák alkalmazását, amelyek ellenállóbbnak számítanak az aszállyal szemben. Lényegében tervezett mezőgazdasági termelési rendszerre lenne szükség, mely nagyban kivédhetné a szárazság negatív hatásait. Ami a belvizeket illeti, az azok ellen folytatott harcban a vízlecsapolási rendszer fenntartása és a földterületek megfelelő kezelése számít lényegesnek. A WATERatRISK projektum helyzetelemzéssel, illetve innovatív megoldások alkalmazásával is foglalkozik majd, ami a döntéshozók és a felhasználók számára is hasznosnak bizonyulhat. Lehetővé válik a veszély időben történő jelzése a felmérések által, ami úgyszintén nagy segítségnek számít.
Az eddigi megfigyelések alapján melyek Vajdaság legveszélyeztetettebb pontjai belvízkárok szempontjából?
Dr. Dragoslav Pavić és dr. Mészáros Minucser, Újvidéki Egyetem:
– A talajvíz szintjének emelkedése, a belvizek megjelenése a legvalószínűbb a síkvidékeken, katlanszerű, lefolyástalan területeken, továbbá folyók mentén. Vajdaságban a legveszélyeztetettebbnek a Tisza, a Duna és a Száva menti vidékek, valamint Bánát északkeleti és keleti térségei számítanak. A belvizek Vajdaság jelentős területét veszélyeztették a történelem során (1942 – 406 000 ha; 1956 – 233 000 ha; 1970 – 127 000 ha; 1975 – 128 000 ha; 1980 – 147 000 ha; 1999 – 115 000 ha).
Újabb kutatásokat a Vajdaságban megjelenő belvizekről 2012 és 2014 között végeztek el a MERIEXWA Magyarország és Szerbia közötti határon átnyúló projektum keretében. A víz megjelenése műholdas követésének lehetőségét vizsgálták. Az eredmények kiindulópontként szolgálnak most a WATERatRISK projektum számára is, melyben még korszerűbb módszerekkel próbálják távolsági mérésekkel, a földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére szolgáló térinformatikai vagy geoinformációs, földrajzi információs rendszer lehetőségeit igénybe véve meghatározni és megfigyelni az elárasztott területeket. A begyűjtött adatok segítik majd az illetékes szerveket a problémák elhárításában.
Nehéz lenne felbecsülni a belvíz okozta károkat, a bejelentések sokszor pontatlanok, hézagosak, de abban megállapodhatunk, hogy többmilliós összegekről beszélhetünk. Az elöntött parcellákon teljesen megsemmisülhet a várt hozam, de egyéb nehézségekkel is szembe kell nézni: a mezőgazdasági gépek nem tudják megközelíteni a földeket, romlik a haszonnövények minősége, a túlzott nedvességtartalom következtében gombás megbetegedések tizedelik meg a kultúrákat. Nem csak a mezőgazdaságban okoz gondokat a belvíz, rongálja az épületek falait is, a szennyvíz kiömlése káros hatást fejt ki a környezetre, de a helyi közlekedést is ellehetetleníthetik a megjelent belvizek.
