Fél éves börtönbüntetésre ítélte vadmérgezésért a nagykikindai Általános Bíróság azt a gazdát, aki Klári (Radojevo) határában szakszerűtlenül próbált védekezni a rágcsálók ellen. A három évvel ezelőtt történt nagyméretű vadpusztulás jelentős károkat okozott a magyarcsernyei község vadászszövetségének. A mintegy 50 hektárnyi körzetben 28 őz, egy rétisas, két róka és több egerészölyv pusztult el 2015 tavaszán. Az őzek és más apró állatok elhullását növényvédő szer okozta. A bánáti gazdát az elsőfokú bírósági ítélet alapján több millió dináros pénzbírsággal sújtották. A nagykikindai Általános Bíróság nemrégiben meghozott ítélete alapján nem jogerősen hat hónapos börtönbüntetésre ítélték közbiztonság elleni vétekért a mérgezőt. Nem hivatalos információk szerint ez az első olyan eset Szerbiában, hogy valakire börtönbüntetést rónak ki vadmérgezésért.
A bánáti termelő 2014 decemberétől négy hónapon keresztül használt – ahogyan sokan mások is – növényvédő vegyszert szántóföldjén, abból a célból, hogy kiirtsa a búzatermést károsító rágcsálókat, azonban az elszórt méreg főként a környék állatvilágának egyedeit pusztította el.
Az elsőfokú bírósági ítélet alapján, a Szerb Köztársaság Büntetőjogi törvénye szerint e tett közbiztonság elleni bűncselekménynek minősül. Az ítélet szerint az említett gazdának jogában áll fellebbezni, vagyis a fél éves szabadságvesztés nem jelenti a végleges ítéletet az ügyben.
A korábban megindított peres eljárást követő ítélet alapján a mezőgazdasági termelő több millió dináros kártérítés kifizetésére köteles a Magyarcsernye Vadászszövetség részére. Az elhullott őzek után mintegy 5 millió 640 ezer dinár, a vadszaporulat csökkenéséért okozott kárért pedig 1 millió 400 dinár összegű a kártérítés. A bírósági költségekkel és kamatokkal együtt pedig összesen több mint nyolcmillió dinárra rúgott a végösszeg, amelyet a bánáti gazdának kártérítés gyanánt ki kellett fizetnie.
A Magyarcsernye Vadászszövetség illetékesei lapunknak elmondták, hogy a gazda idén fizette ki a 8 millió 220 ezer dináros kártérítést a vadászszövetségnek.
– A kezdettől fogva megpróbáltunk kompromisszumos megoldást találni e sajnálatos ügyben, a tettes azonban nem hajlott arra, hogy valamiféleképpen közös megegyezés születhessen. Az esetről értesítettük a rendőrséget, az erdészeti és állat-egészségügyi felügyelőséget, valamint a növényvédő vegyszerek használatát ellenőrző szakembereket. Ezután megkezdődött a bírósági eljárás. Miután megszületett a bírósági ítélet, panaszt emelt, később a nagybecskereki Fellebbviteli Bíróság elrendelte, hogy fizesse meg a vadászszövetség kárát – mondta a Magyarcsernye Vadászszövetség vadőre.
A tavaszi nyulak számlálását végezték a határban, amikor megtalálták a tetemeket Klári környékén. A vadmérgezések tényét ugyanis nem könnyű felfedni, ecsetelte a vadőr.
– Nem minden esetben egyértelmű, hogy mérgezés történt. A méreg bizonyos idő elteltével kezd hatni, addig a vadak elhúzódnak a területről, ahol a mérget elszórták. Ez az eset azonban világosan utalt arra, hogy mérgezés miatt hullottak el az állatok, mivel mindössze három-öt nap alatt játszódott le az eset. A Brodifan nevű növényvédő vegyszert szórta el a gazda nagy mennyiségben a búzavetésen. Az utóbbi években sajnos egyre gyakrabban történnek vadmérgezésre utaló esetek, ugyanis a gazdák mértéktelenül és szakszerűtlenül használják a különböző vegyszereket. Az enyhe tél miatt a tavaszi hónapokban egyre több a rágcsáló a földeken – mondta a vadőr. Hozzátette, hogy reményei szerint ez az eset példaként szolgál majd, és a gazdák ezentúl fontolóra veszik tettük következményeit.
A töménytelen méregszórás miatt már korábban is volt arra példa, hogy elhullottak a környéken élő vadállatok. Kormányos Lajos, a magyarcsernyei Sólyom Vadászegyesület elnöke elmondta, hogy rendkívül nehéz védekezni a vegyszerek okozta károk ellen.
– Többnyire rágcsálók ellen szórják el, és szakszerűtlenül járnak el, nem rakják bele például a földlyukakba, ahová kellene, hanem a rágcsálóirtószerekkel kezelt búza vagy kukorica vetőmagot szétszórják a földeken. Az apró- és nagyvadak pedig megeszik azt. Hasonló kimenetelű eset húsz évvel ezelőtt szintén történt a Magyarcsernye közelében lévő mollyfalvi erdőben – ecsetelte a vadászegyesület elnöke.
A község vadászszövetsége húszezer hektáros területtel rendelkezik, ami az utóbbi években a svájci, németországi és ausztriai vadászok közkedvelt vadászhelye lett. A világhírű Rolex óragyár tulajdonosa is járt már a magyarcsernyei vadászvidéken. A néhány évvel ezelőtt az ezen a vidéken kilőtt őzbakért 13 500 eurót fizetett, ami világviszonylatban is figyelemre méltó összegnek számít.
Idén januárban Szilágyin történt nagyobb mértékű vadmérgezés. Feltételezhetően a Furadan, az egyébként betiltott növényvédő szer szakszerűtlen használata okozta a vadpusztulást. A Szerbiai Madártani Társaság értesítése szerint öt egerészölyv, két szarka, nyolc sakál, egy róka és egy kutya pusztult el mérgezés következtében. Az esetet megelőzően egy fiatal parlagi sast találtak ugyanezen a vidéken, amely szintén ehetett a mérgezett magvakból. Mivel gyűrűzött volt, így a szakemberek pontosan tudták, hogy a szigorúan védett madár Ausztria felől érkezett. Szerbiában csupán egy pár parlagi sas fészkel. Az ornitológusok a szilágyi vadmérgezés kapcsán az év elején azt mondták, hogy Szilágyi a sasok legnagyobb vesztőhelye, ugyanis 2014 óta 20 elhullott állatot találtak ezen a területen, legtöbb közülük rétisas volt.
Általában mérgezett magvakat szórnak ki a gazdák a földekre, hogy kiirtsák a rágcsálókat. Így volt ez tavaly decemberben Ruma közelében is, amikor az ornitológusok19 állattetemet találtak. Volt közöttük róka, sakál és sas is. Ezeket az állatokat peszticiddel csávázott magokkal mérgezték meg. A szilágyi eset abban is különbözik a többitől, hogy a Szerbiai Madártani Egyesület szakemberei a terepszemle során megtalálták a csalikat is, és ezek eltérnek a más területeken használatosaktól. Találtak mérgeztet birkabőrt, méreggel beszórt belsőségeket és csirkecombokat. Az ornitológusok szerint ezeket az elkövető a sakáloknak és a kóbor kutyáknak szánhatta.
Európában mindössze 220 pár parlagi sas él. Ebből Magyarországon 150. 2016-ban mérgezés miatt itt is elpusztult egy költőpár. Városföldnél egy tanyán egy 39 éves gazda megelégelte, hogy a vadállatok folyton dézsmálják a jószágállományát. Egy vadásztól kért segítséget, aki karbonfuradannal beoltott tojásokat vitt a gazdának. A tojásokat a tanya környékén és a közeli dűlőkben szórták szét. Az idegméreggel befecskendezett tojásokból evett egy róka, majd annak teteméből egy másik róka és az is elpusztult. A két rókatetemből fogyaszthatott a két parlagi sas is, amelyek szintén elpusztultak – olvasható a HVG-ben.
A méreg nagy szenvedést okoz az állatoknak, ezért a Kecskeméti Járási és Nyomozó Ügyészség természetkárosítás és állatkínzás miatt emelt vádat a két, büntetlen előéletű férfival szemben. A bűnhalmazat miatt 1-től 7,5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik őket.
Magyarországon 2008 óta, Szerbiában pedig 2014 óta tilos a Furadan használata. Természetesen az Európai Unió országaiban is betiltott a szer. Szerbiában mégis fellelhető, Törökországból, Albániából importálják, de előfordult, hogy Bosznia-Hercegovina határán 60 kilogrammot koboztak el a hatóságok. Vásárokon is árulják büntetlenül az eladók a veszélyes szert, és internetes hirdetésekben is kínálják. A bánáti vadmérgezésben született bírósági ítéletnek azért van nagy jelentősége, hogy nyomatékot adjon, nem lehet büntetlenül károsítani a környezetet, mérgezni az állatokat.
