Az ország déli részein idén jobban termett a krumpli mint valaha. A Plodovi Srbije Szövetség becslése szerint az idei termelés mennyisége a mintegy 40 ezer hektáron átlagosan eléri a 25 tonnát, így egymillió tonna körüli hozamra számítanak a szakértők.
Golijában, a nagy hagyományokkal rendelkező burgonyatermelő vidéken, idén elérték a hektáronkénti 30 tonna hozamot, ugyanannyit mint a hollandiai gazdák, akik világelsők e zöldségféle termelésében, adták hírül a szövetség munkatársai.
A sárga héjú krumpli keresettebb (Ótos András felvétele)
A délnyugat-szerbiai településen megtartott szimpóziumon idén holland burgonyatermelő szakértők is részt vettek, akik elmondták, hogy az utóbbi 98 évben (1920 óta) nem volt ilyen mértékű szárazság Nyugat-Európában, így az idei hozam 35 százalékkal kevesebb az átlagnál. Minden egyes burgonyát termesztő európai országban – Lengyelország, Németország, Franciaország, Brit-félsziget – rossz volt az idei termés. Hollandiában idén rendkívül kevés eső esett, ezért 25 százalékkal alacsonyabb hozamhoz jutott az ország. A szakértők szerint ez kiváló teret nyit Szerbia számára, hiszen a burgonyaárak jelentősen megnőttek Európa-szerte.
A vajdasági szántóföldeken többnyire a szélsőséges időjárás következményeit kísérhették figyelemmel a gazdák. A nagy mennyiségű csapadék és a forróság következtében a felére csökkent az idei hozam. Elsősorban terméskiesés tapasztalható, valamint az eltarthatóság is romlott, betegebbek lettek a gumók.
– Különlegesnek mondható az idei év. Azt hittük, kedvezni fog az esős időjárás, hogy öntözés nélkül megoldjuk az évet, de nagyon rossz hatással volt a burgonyára a rengeteg eső és a forróság. Mindez azonban fajtafüggő. A holland nemesítésű fajták nem igen tűrték a szélsőséges időjárást. A magyarországi, keszthelyi származású burgonyafajták jobban viselték a gyakori esőzést. Tavasszal elég sok nedvesség volt, ezért puha volt a föld és nem tudtuk a parcellán megfelelőképpen beállítani a mélységet, nem lehetett kombájnnal felszedni, csupán krumpliszedőgéppel – mondta a péterrévei Ricz Ákos, aki a klasszikus növénykultúrák és gyümölcstermesztés mellett évente 8–10 hold területen foglalkozik konyhakertészettel, az uborka és a hagyma mellett krumplitermesztéssel.
A túl sok eső esetleg a homokos vidékeken termesztett krumplinak kedvezhetett, mert a homok könnyebben átereszti a nedvességet, így a krumpli nem pang a vízben. A péterrévei gazda szintén homokon és iszapos területen ültette el a krumplit, viszont a rengeteg eső miatt megállt a víz a földeken. A sok csapadék következtében az eltarthatóság is gyengült.
– A másik végletet a nagy forróság jelentette. A krumpli számára az ideális hőmérséklet 25 fok, amelyen megfelelőképpen tud fejlődni. Azonban a 35–40 fokos hőmérséklet következtében hiába kötöttek meg a földben a gumók, nem fejlődhettek ki kellő méretűre a termények.
ÉRTÉKESÍTÉS
Szerencsére a gazdának idén csupán rövid ideig kellett tárolnia a terményeit, mert gyorsan elkapkodták a krumplit.
– Az utóbbi tíz évben nem volt ilyen jó ára a krumplinak. Kezdetben 35 dinárért vásárolták fel, jelenleg pedig 28, 30 dinárért. Egy ideig mi végeztük a szállítást, azonban az egyre növekvő kereslet révén később a „nagyfelvásárlók” maguk szállították teherautóval, annyira kellett nekik a krumpli. Az eddigi vásárlóink idén szinte veszekednek a krumpliért. Ezért ez egy kiemelkedő év, mert volt olyan év is, amikor kocsiszámra hordtuk a szemétre, hisz senkinek sem kellett – ecsetelte Ricz Ákos.
A péterrévei termelő főbb értékesítési célpontjai a nagy zöldségfelvásárlók, de a kisebb üzletekkel is közreműködik.
– Zöldpiacokon is árusítottuk a krumplit az elmúlt években. Idén azonban már nem értékesítjük terményeinket a piacokon, mert a vásárlói szokások nagyban átalakultak. Az emberek manapság nem mennek ki a piacra zöldségféléket vásárolni, hanem mindent egy helyen vesznek meg a nagyobb bevásárlóközpontokban, annak ellenére, hogy ott többet fizetnek érte. A kisebb piacok így elvesztették létjogosultságukat.
A kereslet tárgya szintén átalakulni látszik. Eddig a piros héjú krumpli volt a legkeresettebb. Az utóbbi időben egyre többen vásárolják a sárga burgonyát. A vásárlói igényekhez igazodva idén Ricz Ákos is úgy döntött, hogy több sárga krumplit termel.
– Holland fajták közül a sárga héjú Arizonát, Bellarosát és a Cristinát termesztjük. A magyar nemesítés közül az idén csupán Balatoni Rózsát ültettünk, ami úgy tűnik, hogy azon fajták közé tartozik, amelyek a legjobban tűrik a szélsőséges időjárást. Hozamban és minőségben egyaránt jól szerepelt. Jövőre ebből tervezünk többet ültetni, mert mostanra már az újvidéki és belgrádi felvásárlók is megismerkedtek ezzel a fajtával. Szép, arányos gumói vannak és sima felszínűek, jól eladható krumplifajtának számít jelenleg.
NINCS IDÉNYMUNKÁS
Az időjárási viszontagságok mellett a munkaerőhiány okoz csökkenést a hozamban.
– A munkaerőhiány miatt az uborkatermesztést kihagytuk idén a vetéstervből. Annak ellenére hogy messzemenően az uborka volt a legjövedelmezőbb az összes konyhakertészeti kultúrák közül. Valószínűleg a vöröshagyma termelését is megszüntetjük, mivel nincs meg hozzá a szükséges gépesítés. Az órabérek egyre magasabbak és munkást sem lehet találni. Mi többnyire megoldottuk a gépesítés problémáját, azonban a krumplitermesztés jövedelmezősége forog kockán abban az esetben, ha nem teszünk további lépéseket a gépesítés irányába. A bokszpalettás rendszer használata volna a legmegfelelőbb. Azonban borzasztó nagy befektetésekre lenne szükség, ezért csupán idő kérdése, hogy meddig lesz érdemes krumplitermesztéssel foglalkozni.
Nyitókép: A sárga héjú krumpli keresettebb (Ótos András felvétele)
