Vasárnap ünnepli 10 éves fennállását a hajdújárási Lurkóház, ahol nehéz sorsú gyermekeken segítenek a Poverello Alapítvány alkalmazottai és önkéntesei. A szombatra kitűzött jubileumi Hálaadási napra az egész falu és a környék lakossága, illetve az alapítvány óbecsei és dreai Lurkóháza is együttes erővel készül. A hajdújárási napközi támogatóinak és adományozóinak köszönhetően sokat fejlődött az elmúlt tíz évben, otthonos környezetet biztosítva az oda járó kisiskolásoknak. A missziós munkát vállaló nevelők idejüket és energiájukat nem sajnálva lelkesen segítik a védencek felzárkózását az iskolában, higiéniai és illembeli szokásokat tanítva nekik. Az indulásról és eddigi jótékony munkájukról számolt be lapunknak Kovács Sebestyén Gyöngyi, a hajdújárási Lurkóház vezetője, és Süli Lídia nyugalmazott tanítónő, akit a lurkók Lídia néniként szólítanak.
Kovács Sebestyén Gyöngyi, a hajdújárási Lurkóház vezetője (Gergely Árpád felvétele)
Lídia néni, nyugalmazott tanítónő már négy éve önkénteskedik (Gergely Árpád felvétele)
2008-ban, október elsején nyitotta meg kapuit a falu szélén található szerény kis házikó, melynek két nagyon rossz állapotban lévő melléképülete volt. Az alapítvány tagjai nagyon sokat dolgoztak az évek alatt, hogy minél otthonosabbá és családiasabbá tegyék.
– Pályázatok segítségével alakult azzá a ház, amit most láthatunk. A Lurkóház közel van Királyhalomhoz és Noszához, így ezekből a helységekből is könnyen eljutnak hozzánk a rászoruló gyerekek. Mivel kisiskolásokról volt szó, így az elején évekig saját autóval szállítottuk őket az iskolától a Lurkóházig és haza. Két éve ajándékba kaptunk karácsonyra egy kisebb kombit a ferencesektől, ami megkönnyíti a munkát. Játszóteret is sikerült nekik támogatásból kialakítani, és a mosókonyha felújítását is megkezdtük az egyik melléképületben – emlékezett vissza a vezető.
A napközinek nagyon jó és szoros együttműködése van a helybeli Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójával, Szűcs Annával és Slađana Ivandekić pedagógussal. Közösen vitatják meg és döntik el az osztályfőnök jelenlétében, kik lesznek azok a diákok, akiknek a Lurkóház segítséget nyújthat.
– Legtöbbször ők ajánlanak be gyerekeket hozzánk, mert iskolakezdéskor könnyebben ítélik meg a gyerekek helyzetét. Az első idekerülő gyerekek tíz évvel ezelőtt ötödikesek voltak, és Kőműves Larissza tanítónéni osztályából érkeztek. Ezekről a gyerekekről tudni kell, hogy nem hozzák magukkal a tanulás értékét a családjukból, sokat kell dolgoznunk azon, hogy tovább tanuljanak az általános iskola után is, illetve azon is, hogy kiemeljük őket a környezetük által szerzett rossz szokásokból. Akkoriban még csak öten voltak. Azóta elvégezték a nyolcadik osztályt, és mindannyian középiskolába iratkoztak. Közülük egy kisfiú az építészeti iskolába jár, egy másikból esztergályos lett, a kislányok egyikéből pedig modellező. A többiek lemorzsolódtak, nem tudunk róluk semmit. Néhányuk időnként visszajár hozzánk, és ha másra nem is, de egy ölelésre és néhány szóra betérnek, beszámolnak arról, mi történik velük. Néha-néha pedig azért járnak vissza, hogy segítséget kérjenek a tanulásban egyes tantárgyakból – meséli mosolyogva a Lurkóház vezetője.
A Lurkóház már az óvodával is együttműködik, ahonnan jelzéseket kapnak arról, kik a lehetséges jövőbeli védencek, hozzájuk azonban főként általános iskolásként kerülnek.
Kibővült és megújult a székházuk is az elmúlt tíz év alatt (Gergely Árpád felvétele)
– Volt már rá példa, hogy 5 éves testvérek kerültek hozzánk, de a kicsik komolyabb odafigyelést igényelnek, amire nincs kapacitásunk. Jelenleg 24 védencünk van, kikre csak három pedagógus jut, ami azért kevés, mert ezek a gyerekek nagyon igénylik a velük való foglalkozást és odafigyelést. Rengeteget kell velük beszélgetni. Ha egy gyermek szomorúan, elkeseredetten jön el otthonról vagy az iskolából, akkor itt lehetősége van arra, hogy hozzánk forduljon, és hogy kibeszéljük ezeket a gondokat. Leginkább a törődés hiányzik nekik, amit az iskolában nem igazán kaphatnak meg, ott a tanulásra fektetnek nagyobb hangsúlyt. Mélyebben megismerkedünk a családok helyzetével, jobban megértjük őket, és könnyebben rájövünk arra, hogy miért olyan a gyerek, amilyen.
Szinte minden iskolai eszközt a Lurkóház biztosít a gyerekeknek, a házban pedig mindig szükség van tisztító és higiéniai szerekre, élelmiszerre, a tél közeledtével pedig tüzelőanyagra és télirevalóra.
– Számos támogatónk van, de segítségre mindig szükség van. Az iskolai eszközöket a szülők nagy része nem tartja fontosnak, így kénytelenek vagyunk mi beszerezni a rajz-, torna- és egyéb iskolai felszerelést. Persze ezt a fajta szülői nemtörődömséget a gyerekek is magukkal viszik a felnőttkorba, így neveléssel ez ellen is küzdünk. Mindenre próbálunk odafigyelni, hogy ne lógjanak ki a sorból. Rendszeresen mosunk rájuk, mert az ápolatlanság és a piszkosság miatt sokakat kiközösítenek az osztálytársaik. Amikor asztalhoz ülünk, akkor a helyes étkezést tanítjuk nekik, ha kertészkedünk vagy takarítunk, akkor megmagyarázzuk, mit hogyan kell csinálni. Igyekszünk minden munkába bevonni a gyerekeket, akik szívesen segítenek nekünk a ház körüli teendőkben. Miközben azt is eredménynek tartjuk, ha védenceinknek nem kell osztályt ismételniük, említésre méltó, hogy legtöbbjüknek jelentősen javultak a tanulmányi eredményei, így beiratkozhattak a kiszemelt középiskolába.
A vezető elmesélte, hogy nem mindegyik szülő volt hálás azért, hogy gyermekeit segítették. Nagyon sokan veszekedéssel és fenyegetéssel próbálták megoldani a felmerülő nézeteltéréseket.
– Volt már, hogy azzal fenyegetőztek a szülők, hogy kiveszik innen a gyerekeket és fel is jelentenek bennünket, de természetesen ezeknek semmilyen alapja nem volt. Ha ez bekövetkezne, az nem nekünk, hanem a gyerekeknek lenne büntetés. Annak ellenére, hogy az utóbbi években javult a viszonyunk a szülőkkel, sajnos ma is van olyan anyuka, akinek a gyermeke évek óta ide jár hozzánk, mégsem veszi a fáradtságot arra, hogy beköszönjön, és megnézze, hol tartózkodik a gyerek délutánonként. A legtöbb szülő nagyon hálás és értékeli, hogy foglalkozunk a gyerekekkel.
A házi feladat nevelő segítségével készül el mindennap (Gergely Árpád felvétele)
Magánéletüket és szabadidejüket teljesen félretéve segítik a Lurkóház munkáját az évek óta szinte mindennap ott dolgozó emberek. Lídia néni, a nyugalmazott tanítónő négy éve tért be először biciklijével a Lurkóház udvarába kíváncsiságból, és úgy döntött, marad. Mint elmondta, az elején nem szándékozott a Lurkóházban önkénteskedni, de valamiért útja mégis ide vezette.
– Itt mindig olyan sok gyerek volt az udvarban, ezért betértem megnézni mi zajlik itt. Megtetszett a gyerekek ragaszkodása és kedvessége. Megkérdeztem, szükség van-e a segítségemre, aztán eljöttem másnap és harmadnap is. Négy év óta mindennap eljövök. Eleinte csak nagyon elérzékenyülve tudtam az itt zajló dolgokról beszélni, mert úgy éreztem többet kapok, mint adok. Tudni kell, hogy ezek a gyerekek az osztálytermek hátsó padjaiból kerültek ide, tehát ők azok, akikre mindent ráhagytak és nem csak az iskolában, hanem otthon is. Több törődést igényelnek, és nem önállóak. Nagyon sok elsős és másodikos jár idén a házba, nekik a tanulási, higiéniai szokásokat kell elsajátítaniuk. Ez elég összetett munka, nemcsak tanítóik vagyunk, hanem a nevelőik is, mindamellett, hogy takarítunk, fürdetünk, körmöt vágunk, fűtünk. Időnként úgy érzem, hogy ez sok és kimerít, aztán jön egy vendég vagy egy rendezvény, amire készülni kell a gyerekekkel, akkor az ember megújul. Néha persze nekünk is kell a pihenés és feltöltődés.
A hajdújárási Lurkóháznak állandó programjai vannak, amiket évről évre megszerveznek a gyerekeknek és támogatóiknak, ezek közé tartozik a karácsonyi és a húsvéti ünnepség is. Biztosítva vannak különböző táborozási, kirándulási lehetőségek, évente kétszer pedig motorosok látogatnak el a gyerekekhez, és teszik szebbé napjaikat. A szombati Hálaadási napon pedig az egész faluval összefogva ünnepelnek.
– Sokat jelent a falu életében is ez a nap, hiszen nem minden helységben van Lurkóház, és nem minden falusi gyermek kaphatja meg azt, amit mi nyújtunk. A falu és a környező falvak nagyon szépen fogadták ezt, együttműködnek és segítenek nekünk. Hála a falusiaknak, mindig jut étel az asztalra. Épp a napokban történt, hogy befordult egy autó az udvarba, és egy láda almát hoztak nekünk, mert hallották, hogy rendezvényt szervezünk a gyerekekkel. Külön köszönettel tartozunk a falu vezetőségének, a művelődési háznak, az iskolának, a nyugdíjas-egyesületnek és a Kolibri Nagycsaládosok Egyesületének is. Az összefogás ennél az ünneplésnél mutatkozik meg igazán. Mind a három Lurkóház gyermekei ellátogatnak hozzánk, együtt osztoznak velünk örömünkben – mesélte a vezető, majd elárulta, hogy további ötletei vannak a ház bővítésével kapcsolatban. Egy olyan szobára lenne szükségük, ahova a betegeskedő lurkókat el tudják helyezni lábadozásuk ideje alatt. Sokszor előfordul, ha a gyerek lebetegszik az iskolában, és betegsége miatt hazaküldik, akkor tőlük kér segítséget. A Lurkóház azonban nem biztosít ottalvási lehetőséget, csupán napköziként működik, de a gyerekek szinte egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogyha tehetnék, az éjszakát is ott töltenék.
A gyerekek kedvenc helye a játszótér (Gergely Árpád felvétele)
– Azért szeretek ide járni, mert tanulhatok, okosodhatok, és itt finomakat lehet enni mindennap. A házimunkába is szívesen besegítek, fát szedünk, kukoricát morzsolunk. Ha lehetne, szívesen aludnék itt – mondta Török Dominik harmadik osztályos diák.
– Körülbelül egy éve járok ide, és sokkal jobb jegyeket kapok, kicsit szorgalmasabb is vagyok. A tanítóink jó cselekedetet és illemtant is tanítanak nekünk. Amikor jók vagyunk és befejeztük a házi feladatot, akkor szoktunk kimenni játszani, amit a legjobban szeretek – mesélte nekünk a 10 éves Juhász Márk.
Dimović Saša már kilenc éve látogatója a Lurkóháznak. Az évek alatt egyetlen napot sem hiányzott. Már másodikos a Bosa Miličević Közgazdasági Középiskolában.
– Azért kezdtem ide járni, hogy segítsenek nekem a nevelők a tanulásban, az évek alatt ők fel is készítettek a középiskolára. Fel is vettek, úgyhogy most szakácsnak tanulok. A mái napig visszajárok a Lurkóházba, ha segítségre van szükségem a tanulásban, mert be szeretném fejezni a középiskolát. Mivel most délutános vagyok, így reggelente kilenckor érkezem ide és körülbelül 4 órát vagyok itt, utána buszozok az iskolába. Ha a Lurkóháznak szüksége van a munkámra, akkor segítek itt a főzésben, és más dolgokban is szívesen hozzájárulok a közösség életéhez.
