Csalamádés hun-dog és málnás kürtőskalács

A világ második legszebb városának választott Budapesten immár 20 éves az adventi és karácsonyi vásár a Vörösmarty téren, mely január elsejéig látogatható.

Európa évek óta egyik legszebbként emlegetett vására már november első hetén megnyitotta kapuit a karácsonyi hangulat után türelmetlenül sóvárgó turisták és lakosok előtt.

Már a tér körüli utcácskákban hívogató illatok utalnak a vásár közelségére, és orrunknál fogva, szinte észrevétlenül el is vezetnek oda. A tér közepén található Vörösmarty-emlékművet körbeölelő gasztronómiai pódiumon nagy a tolongás, egyesek a hideg idő elől keresnek melegedést a fűszeresen illatozó forró italok társaságában, mások a hagyományos ízekért állnak sorban a pultoknál. A fűszeres, édes forralt bor és kürtőskalács, valamint a csalogató, frissen sült lepények és csülkök sós illatának nehéz ellenállni. A vendéglősök tálcáin roskadozva áll a töltött káposzta, a ropogós bagettben töltött csalamádés hun-dog (sült kolbász), a hagymás burgonyalepények. Az édesszájúak a kézzel készült trüffel golyók és más ünnepi ízesítésű csokoládékülönlegességek, mákos-mazsolás, gyömbéres, málnás vagy citrusos kürtőskalácsokat is megtalálhatják a kínálatban.

A meghitt karácsonyi zeneszámok csendes dallamát csak a mobilkonyhákban pattogó tűzparázs hangja töri meg. A vásáron szinte csak mosolygós és derűs arcokba ütközhetünk, mindenki átszellemülten gyönyörködik a hangulatos és színesebbnél színesebb standok kínálatban. Nem is csoda, hiszen egyetlen, árak miatt panaszkodó magyar szót sem hallani, az árusok egymás közötti beszélgetésén kívül. A külföldiek zokszó nélkül nyúlnak zsebükbe és vásárolják meg az 1000 forintba kerülő meleg italokat és a 2500 forintnyi húsragus lángost, nem úgy mint én, aki az árak hosszas összehasonlítása után a 300 forintért kínált forralt bort szorongatva sétálok végig a pultok előtt.

Az ajándéktárgyak asztalain több mint 100 kézműves kínálja egyszerre munkájának gyümölcsét. Sehol sem látni sorozatgyártott árucikkeket, minden termék egyedi és különleges. Érződik, hogy mindegyikőjük rostán eshetett át ahhoz, hogy kipakolhassa portékáját a világszínvonalú eseményen. A legtöbb vállalkozás több évtizedes hagyományra tekint vissza. Az árusok mindegyike olyan népi szokásokból kiinduló termékeket hozott magával, melyeket szemmel láthatóan örömmel vásárol a közönség. Itt mindenki megtalálhatja a magának, vagy a szeretteinek szóló apróságot az ünnepekre. A szarvasmarha-szarvból készült fésűk, hajcsatok, tűzzománcos ékszerek, dísztárgyak, a gyöngyből, drótból, kerámiából, üvegből készült ékszerek, agyag, porcelán és zománcos edények pultjaihoz alig lehet a késő délutáni órákban hozzáférni.

Mindenki kíváncsian nézegeti a magyar unikumokat. A szűcsök asztalai iránt is nagy az érdeklődés, itt ugyanis kézzel hímzett irhabundákat, igényes és a mai divatnak megfelelő bőrkesztyűket, sőt még rikítós színű szőrmebundákat is árulnak. Különleges látvány volt a bokrétába szedett csillogó porcelán virágcserépdísz. Látszódik, hogy készítői szorgos és gondos kezekkel alkották a kisméretű drótra erősített apró állat-, virágfigurákat, melyek kacsingatva hívogatják magukhoz a vásárlókat. Ugyanott gyönyörű, viszont elég költséges porcelán karácsonyi gömbök is halkan összekoccantak, ezeket leginkább magyar népi motívumokkal díszítették.

Egy másik standnál sokan megcsodálták az érdekes mese- és manóformájú agyagdíszeket, melyek torkán át illatos füst szivárgott. A konyhánál talán csak a szárított gyümölcsökből, aromás termésekből, virágszirmokból, idényfűszerekből készült füzéreket és koszorúkat árusító asztal illatozhatott jobban. Mellette elsétálva a vásárlókat körbelengték a fahéjas, gyömbéres, aszalt gyümölcsök aromái, melyek édesanyánk karácsonyi aprósüteményeinek illatait idézték. Talán pont ebből a megfontolásból vásároltak ettől az árustól a legtöbben, hisz így mindenki lélekmelengető hangulatot csempészhetett otthonába már egy-két hónappal a szeretet ünnepe előtt.