A zentai székhelyű Történelmi Levéltár amellett, hogy ellátja feladatát, folyamatosan az újításokra törekszik. Ennek érdekében pályázatokon vesz részt, munkatársai révén nyit a fiatalabb generáció felé, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az őrzött iratanyag a legnagyobb biztonságban legyen, és a tárolása a legidőtállóbb legyen.
Ifj. Fodor István: Szerbiában elsőként szeretnénk bevezetni a savmentes papírdobozban való tárolást (Fotó: Homolya Horváth Ágnes)
Ifj. Fodor Istvántól, a levéltár igazgatójától kapott információk szerint Zentán az iratanyagot eddig három raktárban tárolták, és így, hogy megkezdték a volt kaszárnya felújítását, már négy raktáruk van, és oda folyamatosan szállítják az anyagot.
– A volt kaszárnya pravoszláv temetőre néző részének mintegy nyolcvan százaléka a levéltáré, és az egyemeletes épület emeleti része teljesen elkészült, így ott vannak a raktáraink, ahová a régebbiekből szállítjuk át az anyagot. Ez hosszadalmas folyamat, hiszen a dokumentumokat mind átnézzük, ellenőrizzük, teljes revíziót végzünk, hogy minden a helyére kerüljön. Azért is tart nagyon sokáig az átköltöztetés, mert nem ez az egyetlen feladatunk, emellett a levéltárnak normálisan kell működnie, ki kell szolgálnunk a kutatókat, projekteken dolgozunk, kiadványokat készítünk, konferenciákat szervezünk. A városháza tornyában még mindig van raktárunk, egyet már kiürítettünk, és ott kapott helyet az idegenforgalmi szervezet kiállítóterme, de maradt még iratanyag. Raktározunk anyagot a valamikori Tisza bútorgyárban és az Ady Endre utcai épületben is. A végső cél az, hogy az irodáinkat is kiköltöztessük a kaszárnyába, de ahhoz még várni kell a további felújításokra.
Az igazgató elmondta, hogy nagyon tevékenyek, tavaly az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal közös IPA projektet indítottak, az állományvédelem területén is jelentős előrelépést tettek, és a levéltári iratanyag megóvásához savmentes papírdobozok beszerzésére pályáztak.
Az idén várhatóan mintegy háromszáz folyóméter új iratanyag átvételére kerül sor (Fotó: Homolya Horváth Ágnes)
A restaurálásban Budapest Főváros Levéltárának munkatársai nyújtottak szakmai segítséget (Fotó: Homolya Horváth Ágnes)
– 2018 márciusában kezdődött az Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi elnevezésű projekt, amely az Interreg-IPA CBC Magyarország–Szerbia programban valósul meg. A projektben olyan iratokat és dokumentumokat tárunk fel, melyek révén megismerhető a 19. és a 20. század gazdasági élete. Tavaly a zentai, a szabadkai és a Csongrád megyei levéltárban olyan átfogó kutatást végeztünk, amelynek eredményeként elkészült egy cégadatbázis, mely a bácskai Tisza mente településein, valamint a Szegeden és környékén 1876 és 1920 között bejegyzett cégek adatait tartalmazza. A projekt részeként négy kiadvány is napvilágot lát, és ezek közül az első már meg is jelent, továbbá egy ifjúsági nyári tábort is szervezünk, valamint útjára indítunk egy vándorkiállítást.
Az állománymegőrzés területén a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával tavaly augusztusban a legrégebbi dokumentumainkat restauráltuk. Az összesen 14 darab, 1651 és 1906 között keletkezett iratot tartalmazó gyűjteményt az Értékeink megmentése – XVII–XX. századi adomány- és kiváltságlevelek restaurálása elnevezésű projektben restauráltuk, és ehhez Budapest Főváros Levéltárától kaptunk szakmai segítséget.
A levéltári iratanyag megóvása érdekében a Bethlen Gábor Alapkezelőnél savmentes papírdobozok vásárlására adtunk be pályázatot, és nagyon reméljük, hogy támogatnak majd bennünket. A savmentes papírból készül dobozokban a tartósan őrizendő iratanyagot szeretnénk tárolni. Míg Európa legtöbb országában törvény írja elő ezeknek a dobozoknak az alkalmazását, Szerbiában a levéltárak ma még egyáltalán nem használnak ilyen anyagú dobozokat. Feltételezzük, hogy ez a jövőben változni fog, ezért a szerbiai levéltárak közül elsőként szeretnénk savmentes dobozokat nagyobb mennyiségben beszerezni. Magyarországon is kötelező már ennek a használata, így a beszerzést is ott bonyolítanánk le. Kezdetnek 2000 darabot szeretnénk vásárolni, ami 25 folyóméter iratanyagot jelent.
A legrégebbi adomány- és kiváltságlevelek restaurálása tavaly augusztusban zajlott (Fotó: Homolya Horváth Ágnes)
Ifj. Fodor István igazgató arról is beszámolt, hogy 2-3 éve intenzíven nyitnak a levéltár-pedagógia felé, és az általános iskolásokat játékos foglalkozásokon ismertetik meg a levéltárral.
– A foglalkozás során a gyerekek megismerkedhetnek a levéltár legalapvetőbb feladataival, az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal, illetve bevezetjük őket a papír kialakulásának történetébe. Egyúttal bemutatjuk nekik levéltárunk egyik legértékesebb fondját is, az adománylevelek gyűjteményét, így megismerkedhetnek a legrégebbi íráshordozó anyagokkal is.
Az igazgató elmondta, hogy idén várhatóan mintegy 300 folyóméter új iratanyag átvételére kerül majd sor, illetve 6 levéltáros és segédlevéltáros nagyjából 120 folyóméter iratanyagot fog rendezni, kutathatóvá tenni. A levéltári és könyvtári anyag 60, szakmai és tudományos céllal érkező kutatójának fogadását tervezik kb. 350 kutatónappal, a lehetséges ügyfelek számát pedig 1100-ra becsülik.
