A Magyar Kormány gazdaságfejlesztési támogatásának köszönhetően sorra nyílnak az új gyárak, a korszerűsített üzemrészlegek Vajdaságban. A 23 támogatott nagyvállalat közül hatot már átadtak.
A múlt héten is volt két gyáravató Vajdaságban. Az egyik Magyarkanizsán, a másik Doroszlón. Mindkettő ünnepélyes és felemelő volt. Nagy dolog egy új részleg megnyitása egy vállalat életében is, meg a közösségében is. Kapaszkodót, reményt jelent azoknak, akik ezekben munkát kapnak vagy együttműködnek a vállalatokkal. A 23 projekt 10 milliárd dinár összberuházást jelent, amiből a vissza nem térítendő támogatás négymilliárd dinár volt, a többit a pályázók önrészből és hitelből biztosították, és ezzel közel 800 új munkahelyet teremtettek.
Ótos András felvétele
Magyarkanizsán a Tisacoop keretein belül egy új termelési egység, a Tisamed mézfeldolgozó kezdte meg munkáját. Céljuk a méztermelők összefogása, s már most az indulásnál sikerként könyvelhetik el, hogy több mint 200 termelővel kötöttek szerződést. Szerbiában 850 ezer méhcsaládot regisztráltak, hozzávetőlegesen annyit, mint Magyarországon. Nálunk mégis csak egyharmadát termelik a magyar méhészek által előállított méznek, azaz évenként 6–12 ezer tonnát, évjárattól függően. Ennek oka, hogy sokan csak mellékállásként űzik a méztermelést, és ráférne az ágazatra a korszerűsítés is. A szakemberek szerint a jelenlegi méhcsaládok számának a háromszorosa is megélhetne Szerbiában. Az ágazat fejlődésére, fejlesztésére tehát van lehetőség. A Tisamed az általa feldolgozott és kicsomagolt méz 80 százalékát külföldi piacon kívánja értékesíteni. A vajdasági méz kiváló minőségű, így az értékesítés sem lenne gond, csak legyen mit kiszállítani. Az agrárium fontos ágazatának előbbre vitelét is remélik a Tisamedben, ami nemcsak a vállalat sikerességét vetíti előre, hanem mindazokét, akik csatlakoznak ehhez az ágazathoz. Ez az a terület, ami nem függ semmilyen külföldi tényezőtől. A méhészet számára szükséges felszerelés megtalálható itthon is. A magyarkanizsai mézüzemben, aminek kapacitása 1000 tonna, hozzávetőlegesen hárommillió eurót ruháztak be.
Az anyaországi támogatás nélkül nem, vagy csak sokkal lassabban valósulhatott volna meg ez a fejlesztés, de kellett ehhez a vállalkozók áldozatvállalása, bátorsága is, hogy belevágjanak egy nagy léptékű befektetésbe, ami szinte mindegyik beruházás esetében korszakváltást jelent. Így értékelhető a doroszlói sertésfarmon történt fejlesztés is.
A Holló-farm eddig is sikeres sertéstelep volt. Most több mint négymillió eurót ruháztak be a farmba. Ennek a 40 százalékát vissza nem térítendő támogatásból, a harminc százalékát kedvezményes hitelből, a maradékot pedig önerőből teremtették elő. Európa egyik legkorszerűbb sertéstelepe ez, ahol évente 15 000 hízót és 5000 anyakocát nevelnek a legkorszerűbb feltételek mellett. A korábbi években Európa legjobb genetikájával rendelkező kantelepet alapítottak. Már most minden tizedik levágott sertés Szerbiában a Holló-farmról származik. A három Holló testvér által működtetett farm célja piacvezetőnek lenni a Balkánon a szaporítóanyag tekintetében. Már most szállítanak ki Bosznia-Hercegovinába, Albániába, de céljaik között szerepel a régió többi országa is.
A statisztikai adatok szerint az országban 3,5 millió sertés van. Ebből hárommillió a családi gazdaságokban. A Holló-farmról hetente 150 anyakoca kerülhet ki a kooperánsaikhoz. A bérhizlalással jelentősen növelhető a sertésállomány. Most Szerbia sertéshús-szükségletének csupán a 30 százalékát állítja elő. A többit Magyarországról, Horvátországból és más európai uniós országokból importálja.
A héten átadott üzem és a farm is családi vállalkozásként indult. Ugyanúgy, mint a korábban szintén anyaországi támogatással korszerűsített adai Belmi Kft., amely piacvezető Európában aziskoláskák gyártásában, vagy a topolyai EM Commerc, az egykori bútorlap-forgalmazó kisüzem, amelyből mára Szerbia első intelligens gyára épült ki. Mindegyik példaként felhozott vállalkozás közel húszéves. Rengeteg munka, lemondás és küszködés árán jutottak el oda, ahol most vannak. S azt tapasztaltuk, hogy tervekből, bátorságból, vállalkozói kedvből most sincs hiány. S ez biztató. A jó érzékkel megválasztott művelődési betétek, az alkalmi szónoklatok ünnepélyessége mellett ettől volt felemelő valamennyi gyármegnyitó. A jövő alapköveit láttuk itt, nem szerény próbálkozók, hanem nagyot álmodni merő vállalkozók munkájának gyümölcseként. Még 17 gyáravató hátra van.
