Arisztotelész szerint az embernek öt érzékszerve van. Mára ez a nézet némileg módosult, hisz számos olyan dolgot is érzékelünk, amelyek nem illeszkednek a látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás sorba. Talán nem illik rangsort felállítani, de a szem tekinthető a legfontosabb érzékszervünknek, hisz az egészséges ember a külvilágból származó információk több mint hatvan százalékát a látás segítségével érzékeli, és az agyunk egy igen jelentős része foglalkozik a szemen keresztül kapott információk feldolgozásával. Az emberiség történelme során mindig kiemelt szerepe van a látásnak. Nem véletlen, hogy számos szólás, közmondás, állandósult szókapcsolat, illetve idézet a szemhez és a látáshoz kötődik. Ezen okokból kifolyólag igen fontos (lenne) törődnünk a szemünk egészségével, és odafigyelni ezen érzékszervünkre – a mindennapok, az életünk ugyanúgy mint egy jó film, csak tűéles képpel, HD minőségben élvezhető.
Hogy mit is tehetünk szemünk érdekében, hogy áll jelenleg a szemészszakma, illetve hogy mi mindennel foglalkozik az optikus, az optometrista és a szemorvos, arról dr. Grastić Tóth Lívia szemész szakorvossal, a szabadkai GTL Optika és a szemészeti rendelő vezetőjével beszélgettünk.
Dr. Grastić Tóth Lívia(Gergely Árpád felvétele)
A szemészetben különböző mérőeszközöket használnak. Milyen gépekről van szó?
– A szemészet az orvoslás műszerfüggő szakterülete. Mivel a szem egy jól hozzáférhető érzékszervünk, precíz műszerekkel pontosan be tudjuk mérni szinte az összes paraméterét. Ahogy halad előre a tudomány és a technológia, ezek a műszerek egyre precízebbek, és egyre pontosabb eredményeket adnak. Ezek segítenek a dioptriameghatározásban, illetve a betegségek diagnosztizálásában, követésében és gyógyításában.
Szemüvegrendelésnél melyik a legfontosabb műszere?
– Állandó jelleggel használjuk a refraktométert, ami megközelítőleg meghatározza a szem fénytörését. A felnőtteknél bemérhetjük, hogy távolbalátóak vagy rövidlátóak-e, illetve nagyon pontosan kimutatja az asztigmiát. A gyerekeknél egészen más a helyzet, ott nagy fenntartásokkal fogadjuk a refraktométer eredményeit. Ha a gyerekek látásával van a gond, akkor szemüvegpróbára van szükség. A refraktométer tehát olyankor nyújt nagy segítséget, ha valakinek szemüvegre van szüksége, vagyis fénytörési hibája van.
Az önök rendelőjében emellett több mérőeszközzel is találkozhatunk. Ezek mire szolgálnak?
– Egy rendelő alapvető felszereléséhez tartozik a látóélesség-vizsgáló tábla. A látásvizsgálatot manapság egy kivetítő segítségével végezzük. Ezzel pontosan le tudjuk mérni, hogy milyen a páciensünk látóképessége. Ezenkívül használunk próbakeretet és próbaüvegeket is. Ezek mellett meg kell említeni az oftalmoszkópot. Ez az a műszer, amelyikkel a szem hátsó részét vizsgáljuk. A biomikroszkóp vagy réslámpa szintén nélkülözhetetlen műszerünk, amely lehetővé teszi, hogy a szem első, és nagyítók segítségével a szem hátsó struktúráját is megvizsgáljuk. Ezzel mérjük a szemnyomást is. Ezen kívül vannak olyan műszereink, amelyekkel mérjük a térlátás minőségét, a színek felismerését. Persze a technológia sokat fejlődött, és például a látótérvizsgáló és az OCT (optikai koherens tomográfia) sokkal nagyobb lehetőségeket nyújt a diagnosztikában.
Tehát a szemorvos nyugodt szívvel megbízhat a gépek segítségével kapott adatokban?
– A felszerelések különböző minőségűek. Igyekeztem a legjobb és a leginkább elismert cégektől vásárolni. Nemcsak a gép a fontos, hanem a szoftver, ami működteti, és amit időszakosan frissítenek. Tudni való, hogy melyek azok a gyártók, akiknek a felszerelése megbízható, akiknél megbízható leleteket kapunk, amelyek bármikor összehasonlíthatóak. Ez nagy biztonságot ad a szemorvosnak. A klinikai lelet ismeretében, munkámban nagy segítséget jelentenek a műszerek által feldogozott adatok. Ezek tolmácsolása viszont sok tanulást és tapasztalatot igényel.
Kik használhatják ezeket a műszereket? Milyen szaktudás szükséges a kezelésükhöz?
– Maga a refraktométerrel való mérés egy egyszerű technikai művelet. Valójában a lelet tolmácsolása követel tapasztalatot és képzettséget. Aki az eredményeket tolmácsolja az lehet optikus, optometrista vagy szemorvos. Valójában ez a mérés csak segítség ahhoz, hogy kiírjunk egy jó látáskorrekciót. Az optometristák használhatnak oftalmoszkópot, tehát megnézhetik a szemfenék állapotát, de a többi az említett eszközök közül kizárólag a szemorvos műszere. Maga a gépek használata, tehát elkészíteni egy felvételt az OCT-n, nem igényel nagy szaktudást, azt végezheti egy technikus is, például az asszisztensem, de a kapott eredmények tolmácsolása kizárólag a szemorvos feladata.
OCT vizsgálat közben(Gergely Árpád felvétele)
Ezek szerint a gyakorlatban három szintet különböztethetünk meg a szemészszakmában?
– Igen. Az optikus általában középiskolai végzettséggel rendelkezik, és kizárólag szemüvegek kidolgozására képezik ki. A szemüvegrendelés valójában nem tartozik a munkakörébe. A szemüvegeket a nyugati országokban optometristák vagy szemorvosok írják ki, mert magasabb szakképzettségre van szükség ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a szem, és hogy bizonyos fénytörési hibákat hogyan kell korrigálni. Nálunk az optikusok általában tapasztalat alapján írják ki a szemüveget. Sajnos ennek messzemenő következménye, hogy bizonyos krónikus szembetegségeket nem fedezünk fel időben. Az optometristák egyetemi végzettséggel rendelkeznek, nyugaton ők nemcsak hogy szemüveget írnak ki, hanem a szemészet más területein is rendelkeznek ismeretekkel, például megvizsgálják a szemfeneket is, és figyelmeztetik a klienst, hogy esetleg lehet valami problémája is, és akkor utalják szemorvoshoz. A szemorvos a legkomplexebb szakember, aki érti a szem működését és a fénytörési hibákat, ő a legalkalmasabb arra, hogy korrigálja a látást és kiszűrje a szem kóros állapotait.
Nálunk, szerény tapasztalataim szerint elsősorban olyan személyek fordulnak szemészhez vagy optikushoz, akiknek valamilyen látásproblémájuk van, és szemüvegre van szükségük. Velük ki foglalkozik?
– A szemüvegkészítés esetében az optikus végzi a munka jelentős részét. A dioptriameghatározást a mi vállalkozásunkban kizárólag én végzem, és ez egyben egy szűrővizsgálat, megvizsgálom a szem minden szegmensét és megmérem a szemnyomást. Ezt követően az optikus és a páciens megbeszélik, hogy az utóbbi milyen minőségű lencsét szeretne, hogy van-e valami különleges igénye, például hogy igényel-e fényérzékeny vagy vékonyított lencsét. Manapság ajánlott a 100 százalékos UV-szűrős lencse kinti használatra, és kékfényszűrős olyan személyeknek, akik számítógépen dolgoznak. Ezután megrendeljük a lencséket. Nálunk Szerbiában a hazai gyártók mellett már minden külföldi cég jó minőségű lencsei is hozzáférhetőek. Amikor a lencsék megérkeznek, az automata csiszológépbe az optikus betáplálja a szükséges adatokat, és a korong alakú lencsét a gép a választott keret méretére csiszolja. Végül az optikus beleilleszti a lencséket a keretbe.
A vizsgálatokon és a szemüvegkészítésen kívül foglalkoznak-e gyógyítással?
– Igen, gyógyítással is foglalkozunk. Ha diagnosztizálunk egy glaukómát, akkor leginkább csöppeket írunk ki, és gyakrabban követjük a betegséget. Terápiás műszereket, például lézert, nem használunk, lézeres gyógyítással általában csak nagyobb klinikai központokban foglalkoznak. Én személy szerint a szemhéjon végzek műtéteket.
Térjünk át népegészségügyi kérdésekre. Mennyire vigyázunk szemünk világára?
– Közel harminc éve vagyok szemorvos, és helyzetünket a magyarországival tudnám összehasonlítani. Azt kell mondanom, hogy Szerbia lényegesen elmaradottabb ilyen téren, tehát az a tudat, hogy őrizzük a legértékesebb érzékszervünket, még nincs elég magas szinten. Szinte minden hónapban jön egy olyan páciens, akinél már egy szétroncsolt szemideget látok, vagy egy elhanyagolt betegséget a szemfenéken. Vannak persze előrehaladások, például egyre gyakoribbak a szisztematikus vizsgálatok, melyeket a vállalatok szerveznek a dolgozóiknak. A gyerekek még mindig csak iskola előtt, hatéves korban esnek túl egy kötelező vizsgálaton, ami már késő, mert ha a gyerek az egyik szemére gyengénlátó, akkor az ebben a korban már nehezen kezelhető. A látás ugyanis 6–7 éves korig fejlődik ki. Az az észrevételem, hogy az emberek nemigen jelentkeznek az ingyenes, preventív jellegű vizsgálatokra sem. Mi is évente több alkalommal rendezünk gyerekek, felnőttek számára egyaránt, de igen csekély a jelentkezők száma.
OCT vizsgálat közben(Gergely Árpád felvétel)
Milyen betegségekkel találkozik leginkább? Idős korban nagyobb ezek előfordulásának valószínűsége?
– Elsősorban a szürkehályogot említeném. Ez nem tartozik a vaksági okozók közé, mivel sikeres műtéttel ki lehet gyógyítani. Megjelenésének valószínűsége a korral sokszorozódik. Ki lehet mondani, hogy 80 éves kora körül szinte mindenkinek van kisebb-nagyobb szürkehályoga, ami azt jelenti, hogy a szemünkben lévő lencse kezd homályosodni és csökkenti a látást. A zöldhályog vagy glaukóma valószínűsége is nagyobb az életkor előrehaladtával, mivel a szemideg vérkeringése romlik, érzékenyebb a normális szemnyomásra is, és jellegzetes elhalás jelentkezik a szemidegen, ami látótérkiesést okoz, illetve végső stádiumban vakságot. Gyakori vaksági ok a cukorbetegség megjelenése a szemfenéken. Itt nagyon fontos a belgyógyász és a szemész közötti együttműködés. Fontos, hogy követni tudjuk, hogy a szemfenéken milyenek a véredények. Volt rá példa, hogy mi fedeztük fel, hogy az illető cukorbeteg, mivel az elváltozások jellegzetesek. Gyakori az időskori sárgafoltsorvadás, a beteget nagy figyelemmel kell követni, az általános állapotát is. Az idős betegek türelmet és megértést igényelnek a szaktudáson túl.
Egyre többet nézzük a monitorokat, illetve a telefonok kijelzőjét. Ez tartogat veszélyforrást a szemünkre nézve?
– Az első, amit tanulmányoznak, hogy hogyan hat a sok közelnézés a fénytörési hibákra, elsősorban a rövidlátás növekedésére vagy megjelenésére. Amikor közelre nézünk, legyen szó monitorról, okostelefonról, bizonyos belső izmok feszülnek, és ha ez órákon keresztül tart, hozzájárulhat ahhoz, hogy a szemtengely megnyúljon. Amikor én befejeztem a szakosítást, még úgy tanultuk, hogy a szervezet növekedésével megszűnik a rövidlátás növekedése, és megáll egy bizonyos szinten. Manapság ez már nem így van. Olyan is megtörtént, hogy egy harmincéves páciensnek kénytelen voltam növelni a dioptriáját. Ez ugyan nem tekinthető betegségnek, de ha a dioptria eléri a mínusz 6-os szintet, elvékonyodhatnak a szemhártyák, és esetleg patológiás elváltozások is jelentkezhetnek. Másrészt, tanulmányozzák a monitorok által kibocsájtott kékfény esetleges káros hatását. Erről még nem születtek határozott vélemények, de azoknak, akik számítógépen dolgoznak, mindenképpen ajánlják, hogy hordjanak olyan lencséket, amelyen van kék filter, hogy kivédjék ezeket a sugarakat.
