Kilenc éve ausztrál rokonaink látogattak hozzánk Szabadkára, hogy egyhetes ittlétük alatt bemutassák páréves gyerekeiknek származási országukat. A távoli rokonok már kint születtek és nevelkedtek, ezért teljesen észszerű volt, hogy ők is ott alapítanak családot. Két kislánnyal érkeztek és egy táblagéppel, amit mi akkoriban csak a netes reklámokban láthattunk. Ámulattal bámulta az egész család a kütyüt, még én is féltve értem hozzá, pedig csak 21 voltam. Még elképesztőbb volt azonban, hogy a hároméves kislányuk mutatta be a használatát.
Apukája elárulta, azért vették meg a tabletet, hogy utazásaik során és a mindennapokban lekössék vele a gyerekeket, akik néha elég nagy hisztit csapnak a kocsiban. Emlékszem, hogy másnap a munkahelyemen megrökönyödve közöltem a munkatársaimmal, hova tart a világ és közösen botránkoztunk meg azon, hogy a munkaeszközre kifejlesztett, méregdrága innovációt már a gyerekek kezébe is adják szüleik a fejlettebb országokban. Manapság ezen senki nem lepődik meg, majdnem minden családban van ilyen eszköz és szinte kötelezően mindenképpen azoknál, akiknek kisgyermekük van.
2010-ben került a hazai üzletek polcaira az okostelefon, ugyanebben az évben az „app” lett az év szava, és ekkor fejlesztették ki az Instagram képmegosztó közösségi alkalmazást is. Az a körüli években születő gyerekek viszonyulása a technológiához teljesen más, mint a korábbi nemzedéké. Első digitális lábnyomuk már születésük előtt létrejött, mert szüleik ultrahangos vagy 3D-s fotójukat megosztották a közösségi oldalakon. Az alfa nemzedéknek emlegetett mai iskoláskor előtti gyerekek számára elképzelhetetlen az internet, a táblagép és az okostelefon nélküli világ. Sokan közülük hamarabb tanulják meg használni szüleik kütyüjét, mint labdázni, biciklizni, önállóan enni vagy kezet mosni. Egyes felmérések szerint az óvodáskorúak 50–70 százaléka rendszeresen lóg a világhálón, tabletet használ, 10 százalékuk első szava pedig a tablet. Rajzfilmnézésre, egyszerűbb játékokra használják több órán át. Ez a fejlődésben is megmutatkozik, különösen azoknál, akiknek már félévesen kerül először ilyen eszköz a kezébe.
A törvény szerint az az óvodás, aki március elsejéig betölti a hatodik életévét, iskolakötelessé válik, azaz szeptembertől kezdheti meg általános iskolai tanulmányait az első osztályban. Ők a 2012-es generáció tagjai, de azok a gyerekek is kötelesek beiratkozni, akik egy év halasztással kezdik meg az iskolát. Az iratkozást iskolaérettségi vizsgálatok előzik meg, ami a gyermekorvosoknál és az iskolapszichológusoknál történik. Itt kiderül, milyen szinten van a gyermek biológiai, mentális, intellektuális, szociális fejlettsége, és döntés születik arról, hogy megfelelő-e az iskolai életre.
Dr. Polivka Ágota, a szabadkai Egészségház gyermekgondozójának orvosa állítja, hogy a mai iskoláskor előtti gyerekeknél nagyobb probléma a túltápláltság a korábbi évekhez viszonyítva, és ez szorosan összefügg a modern eszközök használatával és a multivitaminok túladagolásával.
– A modern világban mindenféle táplálékkiegészítőt kifejlesztettek, de én nem vagyok híve ezeknek a mesterséges úton előállított termékeknek, inkább a természetes úton történő vitaminbevitelt ajánlom. Vidékünkön szezonálisan találhatunk mindenféle gyümölcs- és zöldségfélét. Olyan éghajlaton élünk, ahol minden megterem. Vannak, akik túladagolják a gyerekeiket ezekkel a tablettákkal, emiatt az elmúlt időszakban az iskoláskor előtti gyerekek kötelező vizsgálatánál túlsúlyosságot észlelünk – állítja a szakorvos.
Egyre több „idősebb” gyereket látunk babakocsiban. Ahelyett, hogy sétálna, mozogna, futna a szülei mellett, leszíjazva ül a babakocsiban, hogy szülei mihamarabb a célállomásra érjenek.
A mai gyerekek beleszülettek a digitális világba, és ez meghatározza az életüket(Gergely Árpád felvétele)
– Az elhízáshoz hozzájárul a mozgásszegény életvitel is, a kicsik többet töltenek el a tabletek és számítógépek előtt, mint korábban, ahelyett hogy bicikliznének vagy fociznának. A kollégáimmal állandóan azt tanácsoljuk a szülőknek, hogy minél többet játszanak, beszélgessenek a gyerekeikkel és sokat meséljenek nekik. Nem vagyok a technikai vívmányok ellenzője, hiszen nem is lehet ezeket teljesen kiiktatni az életükből a 21. században, de mindent mértékkel kell használni – magyarázta dr. Polivka, majd hozzátette, hogy az utóbbi időben több gyereknél fedezhető fel hiperaktivitás is.
– Nálunk nem olyan nagy számban van jelen, mint az Egyesült Államokban, de manapság a gyerekeket úgy nyugtatják meg, hogy a kezükbe nyomják a tabletet és ezzel nevelik őket. A pácienseimnek mindig ajánlom, hogy többet foglalkozzanak a gyerekekkel, figyeljenek oda a táplálkozásukra, a szeretetigényükre, hogy egy szeretetteljes családi légkörben nevelkedjenek és iskolába induljanak. Mi felkészítjük őket a védőoltásokkal és a kötelező orvosi vizsgálatokkal, de a szülőknek is nagyon sokat kell biztosítaniuk nekik, a komoly tanulás és az egészséges emberré válás érdekében – állítja a doktornő.
Pap Ágota iskolapszichológus szerint ezen gyerekek képességének és viselkedésének következményeit még nem láthatjuk előre, de egyértelmű, hogy digitális bennszülöttként az elektronikai eszközök világába születtek bele.
– Nem lehet tőlük ezt megvonni és nehézség a szülőknek, illetve a pedagógusoknak felvenni a tempót a digitális világgal. Eljutunk oda, hogy képzetlenek vagy tanácstalanok leszünk egy-egy virtuális helyzetben, amiben a kicsik ügyesebbek. A gyerekek szabadidejének beosztása egy alapvető probléma, és azt tapasztalom, hogy ez inkább családi értékek alapján történik. Megvan, hogy melyik családban mi a fontos. Van aki a nyelveket, a zenekultúrát, a kézműves tevékenységeket forszírozza jobban és van, aki a mozgást. Az elhízás nemcsak a mozgáskultúrához kötődik, hanem a helytelen táplálkozáshoz is. Ez elsősorban a mintakövetés alapján történik. Ha például későn vacsorázik a család, állandóan rágcsálnak valamit otthon vagy kimarad az étkezésekből a gyümölcsfogyasztás, akkor ez mind elhízáshoz vezethet. Fontos hogy a szabadban is időt töltsenek, ne csak zárt helyen mozogjanak, így a társas kapcsolatai is fejlődhetnek. A mai gyerekeket túlságosan féltik mindentől, és inkább autóval szállítják őket iskolába, nem pedig gyalogolnak vagy bicikliznek velük – elemezte a pszichológus.
A szakember szerint a figyelemzavarosság kifejezés címkézés, ami egyre gyakoribb jelenség társadalmunkban.
– Szerintem nem jó túl korán ilyen diagnózist felállítani. A gyerek viselkedése egy óvodás csoportban másmilyen mint egy iskolai közegben. Mások az elvárások és a működési szabályok. A gyerekek mozgásigénye nagyobb, mint amit elvárnánk tőlük. Az ADHD idegrendszeri fejlettséghez kötődő jelenség, figyelemzavart jelent, de kinőhető. Érdekes módon ezt a fajta túlmozgást stimulánsokkal gyógykezelik. Egy fórumon felmerült a kérdés, hogy a figyelemzavar megszüntethető-e még több mozgással. Mivel ezeknek a gyerekeknek alapvető a folyamatos mozgás, így sportolás után sem fognak kevesebbet mozogni. A ma gyereke sokkal több inger között nő fel, mint mi annak idején. Ezért van az, hogy a gyerekek szinte megőrülnek egy-egy bevásárlás alatt, mert számtalan termék rengeteg variációja van a polcokon és a szülőknek is idő kell, hogy döntést hozzon, mit vegyen. Ez alatt az idő alatt a gyerekek kikészülnek – mondta Pap Ágota, aki szerint egyre nagyobb igény mutatkozik az anyákkal folytatott kerekasztal-beszélgetéseken a gyerekhiszti megvitatására.
A szülők nem tanítják meg gyermekeiket arra, hogy mi a lakcímük, a szülei hol dolgoznak… mondja a pszichológus(Gergely Árpád felvétele)
– A gyerek akkor hisztizik, amikor nem tud megküzdeni az indulataival, illetve nem tudja azokat verbalizálni. Megváltoztak a körülmények, amiben a gyerekek fejlődnek. Az ő működésükre nem alkalmazhatóak a korábbi nevelési elvek és a korábbi elvárások sem állják meg a helyüket. Az önállóság problémája jelen van, de nem állíthatjuk teljességgel, hogy képtelenek az önellátásra. Szívesebben mozgatják a környezetüket, használják a másik embert az igényeik kielégítésére. Ehhez a felnőtt is adott és kiszolgálja ezt, ami a szülő elengedéstől való félelméből eredhet. Gyakori az is, hogy a gyerekek órán felállnak, nem emelik fel a kezüket, ha meg akarnak szólalni. Ezeknek a belső szabályoknak le kell tisztulniuk a fejecskékben, ez a nevelési folyamat része. Nem vagyok abban biztos, hogy a digitális tankönyvek ebben a segítségükre lesznek – állítja Ágota.
Sokszor hallhatjuk a felnőttek panaszát, miszerint a mai gyerekek elfelejtenek köszönni és magázás helyett tegezik a felnőtteket olyan helyzetekben is, amikor ez nem lenne megengedett.
– Még akkor sem köszönnek, ha a szülő minden alkalommal felhívja erre a figyelmet. A gyerekek belépnek egy új térbe és mintha elvesznének benne. Nem fontos számukra a köszönés, talán azért, mert nekik más az új helyzetekhez való alkalmazkodásuk.
A tegeződés-magázódásnál is ugyanez a helyzet, de egyes tanárok megengedik ezt. A gyerek nem érzékeli mindig a kort, a magázódás pedig a protokoll szerint alakul ki. Azt is látja, hogy vannak szülők, akik idősebbekkel is tegeződnek, ezért nem érti, miért van az, hogy bizonyos idős embereket tegezünk, másokat magázunk. Idő kell, hogy ez tisztázódjon bennük. A szülők is más dolgokat jutalmaznak. Gyakori, ha bizonyos helyeken megfelelően viselkednek, akkor tárgyi ajándékkal jutalmazzák őket. Az Y generációs szülők nehezebben hoztak gyermeket a világra és sokkal többet küzdöttek értük, ezért a gyermekek nagyon nagy jutalom és csoda az ő életükben. Ennek teret is adnak – részletezte a pszichológus.
A gyerekek tájékozottságával kapcsolatban a pszichológus elmondta, hogy a szülők nem tanítják meg gyermekeiket az olyan alapvető dolgok ismeretére, mint a lakcím, a szülők munkahelye, de a legdrágább játékokat vásárolják meg nekik a hatékonyabb fejlődésük reményében.
– Van egy általános tájékozottsági elvárás a vizsgálat során, ami arra vonatkozik, hogyan érzékeli maga körül a világot, mennyire informált ezekkel kapcsolatosan, a tesztben kérdésként szerepel a szülők neve vagy a közös családi foglalkozások felsorolása is. A gyerekek nem tudnak különbséget tenni a mesék és az animációs filmek között, ami egy érdekes jelenség. A kérdéssorozatban a memóriát is vizsgáljuk, ami a tanulásban fontos, és ami egy egyszerű kirakós játékkal is fejleszthető. Valamiért a szülők mindig azt gondolják, hogy a fejlesztés miatt a legdrágább, legszínesebb és a leghangosabb játékot kell megvenni. Még nem szerepelnek a tesztben a virtuális világgal kapcsolatos kérdések, de nem tartom elképzelhetetlennek, hogy ez a közeljövőben megtörténik. A felmérés körülbelül egy órás a szülővel tartott konzultálással együtt. Az eredmények után azonnal visszajelzünk a szülőnek, a jó együttműködés kialakítása érdekében. A konstruktív beszélgetés alatt felhívjuk a figyelmet a jövendőbeli kisdiákok erősségeire és gyengeségeire – mondta a pszichológus.
Egyes felmérések szerint az alfa nemzedéknek sokkal kevesebb személyes emberi kapcsolata lesz, mint a náluk idősebbeknek, mert kevesebb személyes kommunikációt folytatnak. Sok pszichológus ezért a legmagányosabb generáció tagjainak látja őket a jövőben.
– Jól tudnak csapatban működni, miközben mindegyikőjük egy individuum. A virtualitás leszűkítette kommunikációs készségeiket, a bizalmi barátságok pedig sokkal könnyebben jönnek létre egy virtuális térben mint személyközileg, de a csapatfeladatokat szeretik és lehet velük csoportban dolgozni. Számukra az izoláció, a sarokba állítás mint büntetési forma nem jó megoldás, nevelés szempontjából nem ajánljuk. Verbálisan nagyon erősek, miközben bizonyos érzelmek megélése nehezen megy nekik. A mai szülők fő feladata megtanítani a gyerekeket érzékelni, észlelni a saját érzéseiket és azokat kifejezni – ajánlotta Pap Ágota.
