Ezen a héten rendkívüli ülésen fogadta el a szabadkai képviselő-testület a földek bérbeadási programját. Ennek értelmében a város területén 18 319 hektár állami mezőgazdasági föld található, amelyből a program értelmében 14 695 hektárt adnak bérbe, a törvény értelmében ugyanis a föld egyharmadát nagyvállalkozóknak kell bérbe adni.
Több mint 14,5 ezer hektár vár bérbeadásra (Molnár Edvárd felvétele)
Az önkormányzatoknak a decemberben hatályba lépett földtörvény értelmében március 31-ig kellett kidolgozniuk éves programjaikat. A munkát a kezdetektől kisebb nézeteltérések jellemezték. Először is a gazdák tiltakoztak amiatt, hogy a Köztársasági Földmérési Hivatal adatai alapján „felfújták” a földek mennyiségét. A decemberi tiltakozás során arról beszéltek, hogy a szabadkai földekre vonatkozó adatokba beleszámítottak olyan területeket is, amelyek nem megművelhetőek. Úgy vélik, hogy ezzel a „mesterségesen felfújt” adattal igyekeznek megnövelni azon földterület mennyiségét, amelyet egyes mogulok, nagyvállalkozók vehetnek bérbe. A törvényterv ugyanis előírja, hogy minden önkormányzat területén egyazon jogi személy az állami földek 30 százalékát bérbe veheti, később pedig ezekre a földekre vásárlási előjoga lesz.
A képviselő-testület ülésén a földek bérbeadási programját kidolgozó bizottság képviselői elmondták, minden egyes parcellát megvizsgáltak, így állapították meg, hogy mezőgazdasági földről van szó, vagy sem. A munka során a bérbe adandó föld mennyiségéből kivették azt az 1538 hektárt, amelyet a lakosság konverzió útján igényelhet, és további 1728 hektárt, amelybe utak, vasutak, a villanygazdaság területei, kőolajmezők tartoznak.
Az elmúlt hónapokban zajló vita során a média is cikkezett arról, hogy az elsődleges földmennyiségbe stadionokat, temetőket és udvarokat, kerteket is beleszámítottak, amit most letisztáztak. Ezzel pedig aktuálissá vált egy fontos kérdés, mégpedig a konverzió. Miről is van szó? Arról, hogy az állam a nyolcvanas években egyetlen tollvonással elvette a polgároktól az udvaraikat, csak használati jogot adott hozzá. Ezeket a területeket lehet most olcsón visszatelekkönyveztetni magántulajdonba. A probléma része az is, hogy sokan nem is tudják, hogy az udvarukat tulajdonképpen állami földterületként tartják nyilván.
A munkacsoport adatai szerint a konverzió 5000-6000 magánparcellát érint. Ha ezeket tulajdonosaik nem íratják vissza, akkor minden évben ismételten megjelenik a bérbe adható földek között. A konverziót a korábbi 8000 helyett a polgárok mindössze 300 dinárért elvégezhetik. Azért is fontos lenne mindenkinek ezt megcsinálnia, mert öröklés esetén okozhat gondokat. Egyébként a legnagyobb terület, amelyet ez érint, Csantavér, ahol szinte az egész faluban nem lett elvégezve a konverzió.
A jószágtenyésztők előjogot élveznek (Gergely József felvétele)
Szintén vitát váltott ki a termelők körében, de a képviselők között is az a kitétel, miszerint a földek bérbeadása során az állattartóknak előjoguk van, ezt pedig a számosállategység alapján állapítják meg. Ez a kissé steril kifejezés egy EU-s fogalom. A definíció szerint a számosállat az állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszám. A különféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgál. A számosállat 500 kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent.
Persze, mint minden minisztériumi irodában kiizzadt rendeletet, ezt sem lehet maradéktalanul végrehajtani. A törvény értelmében ugyanis egy számosállategységre egy hektár föld jut, viszont Szabadkán 192 állattartó 19 ezer számosállategységgel rendelkezik, ezért aztán csökkenteniük kellett ezt a kvótát.
Ez a megoldás miatt nagyon sok másféle mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó gazda tiltakozott, állítva, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek az állattartókkal szemben. Az egyes önkormányzatokban azzal a mentséggel szolgáltak, hogy a köztársasági törvény így írja elő, amit nekik követniük kell. Ez a kitétel változhat, ha módosítják a törvényt, az pedig, mint tudjuk, nem egy gyors folyamat.
A földek bérbeadásából befolyó pénz 40 százaléka marad a városnál, ez az előzetes kalkulációk alapján azt jelenti, hogy a szabadkai büdzsébe ilyen címen mintegy 123 millió dinár folyik be.
