A bácskossuthfalvi Csóré és a szintén falubeli Nagy család rokon vonásai között szerepel, hogy a kétgyermekes fiatal szülőpár hasonló korú gyermekeket nevel, dolgos és gondos családfenntartók, akik szülőföldjükön képzelik el jövőjüket, családi gazdaságaik fenntartása mellett annak fejlesztésén is gondolkodnak. Az is közös bennük, hogy mind a négy fiatal nagyot mert álmodni, és hinni abban, sikerrel pályázhatnak a falusi házak vásárlását támogató, vissza nem térítendő támogatás esetében a Prosperitati Alapítványnál. Nagyék 119-es, Csóréék pedig 109-es pontszámnál a másodikak illetve az ötödikek lettek azon a listán, amelyen – értékelésük után - az új otthonteremtésre lehetőséget kapott fiatal házasok pályázati anyagát besorolták.
A Csóré család gyermekeikkel (Szabó Anikó felvétele)
A magyar kormány támogatásának köszönhetően a bácskossuthfalvi fiatalok néhány hónapon belül elhagyhatják albérleteiket, amelyekben immár 4-5 éve, házasságkötésüket követően élnek. Bővíthetik és sikerre vihetik családi gazdaságaikat, állományukat növelhetik, életterük komfortosabbá, terjedelmesebbé növi majd ki magát.
A négyéves Igor és másfél éves öccse, Olivér siet elém annak a szárazkapu bejárattal bíró egykori sváb háznak az udvarában, amelynél a júliusi forróságban is mesteremberek szorgoskodnak, parlagi kakasok kapirgálnak. A színhely a bácskossuthfalvi Csóré Tibor és Csóré Vuksan Sanela leendő otthona.
- A jelenlegi, külföldön tartózkodó tulajdondos jóvoltából, engedélyével, immár elkezdődhetett az építkezés, a felújítás leendő otthonunkban, amelyet – bízunk benne – az ősz folyamán birtokunkba is vehetünk, karácsonyig belakhatunk. A magyar állami támogatás nélkül vágyunk, hogy kétszobás albérletünket, amelyben öt éve, házasságkötésünk óta élünk, egy nagy gazdasági udvarral rendelkező nagyobb területű családi házra cseréljük, a közeljövőben egészen biztosan nem valósulhatott volna meg. Az új telkünkön kilenc és fél, a jelenlegin másfél kvadráton gazdálkodhatunk. A vágyott ház kiválasztásánál is elsősorban a gazdasági udvar nagysága, állapota volt az elsődleges, a döntő. Az alapítvány teljes értékű, vagyis 1.200.000 dináros támogatásához nekünk 600.000 dináros önrészt kell csak biztosítanunk és álmunk valóra válik – vallotta Csóré Tibor, a családfő, aki tanult mestersége szerint hentes, de három éve többek között parlagi kakasok tenyésztésével is foglalkozik. Új családi házuk körüli telkükön lehetőség lesz majd a keresett, természetes tápon tartott állománya bővítésére is, de a jelenleg Krivaján tartott birkáinak is lesz óljuk, a sertés is helyet kapna a gazdasági udvarban, sőt Tibor bikákat is szívesen tartana a jövőben.
Az egykori sváb ház előtti rendezett előkertben a Csóré család apraja és nagyja (Szabó Anikó felvétele)
- Maximálisan ki lesz használva a kilenc és fél kvadrát. Hizlalásra ideális lesz, jelenleg apáméknál vannak a göbék, a malacok. Szeretnék a jövőben bikákat is tartani, nem árt több lábon állni. A meglévő szénáspajta és a góré is jól jön. Fóliázással is foglalkozunk, paradicsomot termelünk, de szabadtéren földiepret is termesztünk – jellemezte állományát és foglalta össze terveiket Tibor, aki a beszélgetés közben a házfelújítást végző villanyszerelővel is egyeztet, majd jelenlegi otthonuk, az albérlet udvarában folytatjuk a beszélgetést.
- Az új házban már a kezdeti időszakban egy szobával nagyobb lesz a lakóterünk. A fiúknak is lehet előbb egy közös, a folytatásban pedig terveink szerint külön gyerekszobájuk. Már beköltözést követően három szobát, konyhát és ebédlőt, fürdőszobát, mellékhelyiséget tudunk majd használni, később pedig további terveinket megvalósítani. Akár a fedett teraszrészből szobát kialakítani – osztja meg velem terveiket Sanela, az édesanya, aki egészségügyi nővérként dolgozik.
Kérdésemre, pályázati anyaguk előkészítésekor, annak benyújtásakor bíztak-e a sikerben, Tibor nemleges választ ad.
- Sokan bíztattak, barátaink részéről is csak megerősítést kaptunk, hogy ez a pályázat és feltételei teljesen ránk vannak szabva, de én kételkedtem, hogy megfelelő kapcsolatok nélkül sikert érhetünk el. Örülök és hálás vagyok, hogy az élet minderre rácáfolt. Ha sikerült is volna valamikor elhagynunk albérletünket, ilyen jellegű új otthont nem tudtunk volna teremteni magunknak szülőhelyünkön, ahol mindig is élni kívántunk.
A Nagy család albérletük nappalijában (Szabó Anikó felvétele)
A bácskossuthfalvi Nagy Béla, Tiborral ellentétben, bízott a pályázati sikerben.
- A pályázati követelményeket látva úgy éreztük a feleségemmel, Anitával, hogy esélyesek vagyunk a nyerésre, meg kell ragadnunk ezt az egyedülálló lehetőséget a teljesebb élethez, hiszen a legtöbb feltételnek eleget teszünk. Persze arra nem gondoltunk, hogy második kiemeltként nyerünk majd vissza nem térítendő támogatást és a 2015 novemberében már a faluban szemrevételezett és kívánt családi ház valóban a birtokunkba kerülhet. Nagyon boldogok vagyunk és hálásak a lehetőségért. 2012-ben házasodtunk. Azóta ebben a házban élünk. Házbért ugyan nem fizetünk a tulajdonosoknak, de a lakhatásért cserébe karbantartjuk az épületet és udvarát. Beköltözéskor persze a házat, amelyet akkor tizenéve nem laktak, lakhatóvá tettük. Nagyon vágyunk már új, saját bútorainkkal berendezett, igényeink szerint kialakított családi fészekre, ahol a gyerekeinknek is lesz saját szobája. Itt, egy-két bútordarabon kívül, semmilyen ingóság nem a mi tuljadonunk. Itt, ezen a telken termesztéssel, tenyésztéssel nem tudunk foglalkozni, édesapámékhoz járok családi gazdaságunkba dolgozni – fogalmazott Nagy Béla, aki az Prosperitati Alapítvány pályázati kiírásait folyamatosan követi. Lakossági fórumokon vesz részt, figyeli az aktuális vonatkozó híreket a médiában.
- Világ életemben szülőföldemen, a gazdaságban, földközelben képzeltem el a jövőt. Jelenleg családi gazdaságunkban 25 hold földön, édesapámmal együtt főleg búzát, kukoricát, napraforgót, lucernát termesztünk, teheneink vannak, disznótenyésztéssel foglalkozunk. Az új, négy kvadrát területű házunkhoz, amelyet 1.500.000 dinárért értékesített tulajdonosa, és lakható állapotban van, tartozik egy ugyanakkorra udvarrész is, így aztán a falu központjához közel eső telken, amely néhány utcányira van a nagyszülők házától, akár mi is nevelhetünk jószágállományt vagy tárolhatjuk a mezőgazdasági gépparkot – szólt terveikről Béla.
Folynak a házfelújítási munkálatok a bácskossuthfalvi Csóré család leendő otthonában (Szabó Anikó felvétele)
- A telken található kertrészben elsősorban gyümölcsöst szeretnénk kialakítani – fűzte hozzá Anita, a hároméves Vivien és az öt hónapos Ádám édesanyja, aki pénzügyi technikusként a helyi Sila könyvelőségén dolgozik.
Hároméves, bájos kislányuk arról győzött meg, nagyon vágyik már saját szobára, amelyet egyelőre kisöccsével osztana meg.
- Persze – vallotta Nagy Anita – szükséges lesz az őszre tervezett beköltözés előtt meszéelsére, kisebb munkálatok elvégzésére, de szinte azonnal birtokba vehető lesz a ház, miután rendeződnek az anyagi feltélek, a papírológia. A napokban szeretnénk áltutalni a házvásárláshoz szükséges önrészt, amely esetünkben 300.000 dinárt tesz ki, majd következő lépésben a Prosperitati Alapítvány felé a támogatás vonatkozásában a kifizetési kérelmet benyújtani. Ezen lépéseket követően várhatjuk, hogy az alapítvány a háztulajdonos folyószámlájára átutalja a különbözetet. Alig várjuk a beköltözést.
Beszélgetésünk lezárásában a Nagy család arról is informál, a házvásárlási pályázatuk sikeres elbírálását követően most még nagyobb keddvel és lendülettel, no meg bizalommal pályáznak majd a jövőben is a Prosperitatinál. A családfő szívesen tenné, ha erre lehetőség adódik, például mezőgazdasági gépek és kapcsolható eszközök vásárlásánál is igényelni a segítséget.
