Az orosz mezőgazdasági felügyelőség az ukrán–orosz határon végzett ellenőrzés során keleti gyümölcsmollyal fertőzött szerbiai őszibarack-szállítmányra bukkant, és visszaküldte Szerbiába, olvashattuk nemrégiben. A szakember szerint a Szabadka környéki térségben nem jellemző ezen kártevő jelenléte. Mivel az őszibarackidény közepén járunk, annak jártunk utána, milyen az idei termés, mennyire kifizetődő ezzel foglalkozni, és melyek a termelők fő nehézségei.
Bognár Pásztor Hajnalka növényvédelmi szakember lapunknak elmondta, nem jellemző Szabadkán és környékén ennek a kártevőnek a jelenléte, inkább arról van szó, hogy az oroszok túlságosan szigorúak.
– Az oroszok mindent átnéznek, és ha találnak egy kukacot, akkor azt keleti gyümölcsmolynak minősítik és visszaküldik. Tavaly is volt két-három rakomány, amely így járt. Mi átnéztük, és kiderült, hogy egy másik fajta molyról van szó – meséli, hozzátéve, a növényvédelmi intézet helyezett el csapdákat a barackültetvényeken, és valamennyit fognak is, de nem sokat, bőven egy százalék alatt van az előfordulási arányuk.
Az intézet egyébként a gyanús gyümölcsöt Belgrádba, Zimonyba küldi ellenőrzésre, ahol szakemberek vizsgálják meg azt, a probléma lényege, hogy a gyümölcsmoly megjelenése Oroszország esetében karanténnal jár, nálunk nem.
– Mi folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyakoriságát, de az előfordulása nem igazán jellemző, amiatt, mert a termelők szabályszerűen permeteznek, a kártevőknek így nincs esélyük a gyümölcsbe jutni. Ez a moly inkább a melegebb területeket kedveli, tehát a délebbi tájakon gyakoribb. Gond akkor keletkezhet, amikor a kiszállító több helyről gyűjti össze a szállítmányt, és az itteni gyümölcshöz szerbiai is keveredik – magyarázza a szakember. Mint mondja, mostanra már az egész ország területén figyelik ezt a kártevőt is, vegyszeres védekezéssel elkerülhető a jelenléte.
A királyhalmi Prima hűtőházban július közepétől augusztus közepéig folyamatos az őszibarack átvétele. Itt történik az orosz piacra szánt gyümölcs átválogatása, szállításra történő előkészítése.
Fogas Vilmos, a hűtőház igazgatója szerint az orosz piacra történő szállítás lényege, hogy egy-egy termelőnek nagyobb mennyiségű azonos fajtájú őszibarackja legyen. Ilyenek kevesen vannak, mert a legtöbb gazdának még korábbi telepítésű ültetvényei vannak, amelyeket a napi piacozás, tehát a helyi piac igényeihez igazítottak, ami azt jelenti, hogy több fajtát is telepítettek, hogy egész nyáron árusítani lehessen. Az utóbbi időben jellemző, hogy aki teheti, az átáll az új módszerre. Egyébként, mint mondja, az őszibarackkal az a legfőbb gond, hogy a talajvizek könnyen tönkreteszik, ezért ő maga felhagyott annak termelésével, miután kétszer is tönkrement az ültetvénye.
– A Primában a termelők átadják a gyümölcsöt, az itt dolgozók átválogatják, kétsoros ládákba rakják, és a kiszállító viszi Oroszországba. Az orosz piac felvevőképessége gyakorlatilag korlátlan, az itt termett gyümölcs 85–90 százaléka oda kerül – magyarázza Fogas. A hazai fizetőképes kereslet gyenge. Mint mondja, tavaly még elég jó volt az itthoni értékesítés, de az idén nem, egyszerűen kifizetődőbb az orosz vevőknek eladni, mint itthon értékesíteni, piacozni vele.
A termelők gondja, hogy ki vannak téve a kereskedők kényének-kedvének, egész egyszerűen nem érdekli őket, mi lesz a termelővel.
– A kereskedő nyerészkedik, akár importál, akár exportál. Itthon nemigen lehet jó áron értékesíteni, ezért egyre többen hozzák ide átadni a terményt, azok is, akik eddig piacoztak. Itt egy fontos követelmény, hogy keményen kell leszedni – magyarázza.
A Primába bárki beviheti barackját eladni, és hozzák is a termelők Horgostól Palicsig. A hűtőház itt szolgáltatást nyújt, előkészítik a szállításra a gyümölcsöt, a haszon és a kockázat is a kiszállítóé. Egyébként az őszibarack szezonja július közepétől augusztus közepéig tart, egy hónap alatt ebből a hűtőházból 10–15 vagonnyi barack kerül az orosz piacra.
Somogyi Mihály noszai termelő egy holdon termel őszibarackot, elégedett az idei terméssel, de mint mondja, a csonthéjasok, így ez a gyümölcs is odafigyelést, folyamatos növényvédelmet igényel.
– Az őszibaracknál a gombabetegségekre kell figyelni kora tavasszal. Ezután már folyamatos a védekezés, alkalmazni kell azokat a szereket, amelyeket a növényvédő szakember előír. Nem kell annyit permetezni a csonthéjasokat, mint az almát, de azért kell, és minőségi szerekkel. Az őszibarack gyakori betegsége a szürkerothadás, de ez is megelőzhető a megfelelő védelemmel – mondja.
Somogyi is az orosz felvásárlóknak adja át barackját, mint mondja, korábban sokkal inkább megérte ezzel foglalkozni, de mára a piac nagyon beszűkült.
– Az itthoni felvevőpiac gyenge, ezért nagyban kivitelre tudunk termelni, az EU-ba ugyebár nem szállíthatunk, így nincs is más, mint az orosz piac – meséli. Az oroszok 50–65 dinárt fizetnek, a fizetési határidő 30 nap, amit többé-kevésbé tartanak is. Ha itthon kellene értékesíteni, piacon, akkor legalább 20 dinárral olcsóbban lehetne csak eladni, mondja. Az orosz vevő elvárásai, hogy az őszibarack tiszta legyen, nem lehetnek rajta flekkek, oda kell figyelni a színezeti betegségekre is.
– Műtrágyázás is szükséges, mert a barack mérete is fontos, illetve a permetezés, a növényvédelem is, hogy a megfelelő színt kapja a gyümölcs, és a keménység is elvárás. Annak, aki ezzel foglalkozik, nagyon oda kell erre figyelnie, mert a barack könnyen megbetegedhet – mesélte Somogyi.
Ő is elmondta, hogy a környékben a problémát az jelenti, hogy sokan különböző fajtájú barackot telepítettek korábban, ezért a termelőknek társulniuk kell, hogy egy-egy rakományt biztosítani tudjanak, ami gyakran nehézkes.
– Be kell látnunk, hogy társulás nélkül nem megy a dolog. A királyhalmi Prima és a hajdújárási Golden Fruct hűtőház is úgy készülhetett el, hogy többen társultak. Aztán az éves közgyűléseken sokaknak vannak sérelmeik, vannak súrlódások. Sajnos nehezen megy az együttműködés, de egyszerűen más út nincs, egymásra vagyunk utalva, össze kell fogni – mondja.
Somogyi szerint a mezőgazdasági termelők esetében épp az értékesítés jelenti a szűk garatot.
– A termelők ezen a vidéken tudnak és akarnak is termelni, ma már szinte mindenki növényvédő szakemberrel dolgozik, aki javaslatot tesz az újabb szerek alkalmazására. Az a gond, hogy az értékesítés nem megoldott, itt az összekötők, a kereskedők tartják markukban a dolgokat. Korábban arra is volt példa, hogy nem fizették ki a termelőket. A mi verejtékünkön gazdagodtak meg, akkor fizetnek, amikor akarnak, ezt kellene valahogy megoldani – részletezte a termelő.
AZ OROSZ VEVŐ
A gyümölcskereskedés során annyit emlegetett orosz vevő nem más, mint a Magnit, Oroszország legnagyobb kereskedelmi lánca, az ő tehergépkocsijaikkal találkozhatunk úton-útfélen. Ennek a nagyvállalatnak mintegy 10 ezer értékesítési objektuma van, 80 ezer embert foglalkoztat és a 2014-es évi bevétele elérte a 20 milliárd dollárt. A vállalat korábban jelezte azt is, hogy Magyarország keleti részében készül logisztikai központot építeni, amelyhez több ezer tehergépkocsi tartozna. Erről a beruházásról egyelőre nem tudni pontosan hol tart, de jelzi a cég terjeszkedési ambícióit.
A vállalat tulajdonosa Szergej Galickij örmény származású orosz milliárdos, aki 11 milliárd dolláros vagyonával az egyik leggazdagabb orosz. A Magnit céget a kilencvenes évek közepén alapította, azóta saját labdarúgóklubja és egy lakótelep méretű luxusjachtja van, a német Lürssen gyárban 2014-ben épült Quantum Blue. Galickijt a Moscow Times 2014-ben a nagyvállalati kategóriában az év menedzserének választotta.
