Az agrárium fontosságát szemlélteti az adat, mely szerint 10 százalékkal vesz részt a társadalmi össztermékben és 21 százalékkal az ország exportjában. Úgy tűnik, ennek ellenére az ágazat nem kapott mindeddig megfelelő figyelmet. Vajon változtat-e valamit a politika ezen a téren? Megalakult a kormány, új minisztert kapott az agrártárca, a kormányfő egész fejezetet szentelt az ágazatnak az expozéjában, mindez jó alapot szolgáltat egy új kezdethez.
Fremond Árpáddal, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjével és a köztársasági mezőgazdasági bizottság tagjával beszéltünk az aktuális kérdésekről:
Melyek lesznek az agrárpolitikai célkitűzései a következő években?
– A kormányfő expozéjában is hallottuk, a termőföld védelme prioritást fog élvezni. A stabilizációs és társulási egyezmény értelmében ugyanis 2017. szeptember elsejétől a külföldiek is vehetnek termőföldet Szerbiában. Tekintettel arra, hogy ezt az Európai Unióval megkötött egyezményt nem változtathatjuk meg, viszont a termőföldet meg szeretnék őrizni saját termelőink számára – szigorítani kell a termőföldről szóló törvényt, vagyis azt, hogy megszigorítsuk a feltételeket a földvásárláshoz a külföldiek számára. Számunkra prioritás az is, hogy a felgyorsuljon és minél előbb befejeződjön a vagyon-visszaszármaztatás. Köztudomású, hogy az egykori tulajdonosok és leszármazottaik kevesebb termőföldet igényelnek vissza, mint amennyi állami tulajdonban van. A visszaszármaztatás után fennmaradt állami földnek a sorsa viszont ezután dől el, az, hogy ezt a földet az állam eladja-e majd a mi termelőinknek, vagy kibéreli.
Mikor következik be végre a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény módosítása, amelynek alapján lehetővé válik majd a szubsztitúció, azaz, hogy azok helyett a községek helyett, ahol már nincs állami föld, máshol kaphassanak vissza földet a kárvallottak?
– Bízom benne, hogy erre sor kerül még ennek a kormánynak a mandátuma alatt.
Mi várható a támogatáspolitika terén?
– A kis- és közepes gazdaságok támogatása szintén elsőbbséget fog élvezni. Mindenképp maradnak azok a támogatások, amelyek a gépvásárlás, gyümölcstenyésztés és más területen voltak eddig, és amelyek 40 százalékos vissza nem térítendő támogatást jelentettek az új befektetésekhez. Prioritást fognak élvezni azok a projektumok is, amelyek az árvízvédelemre vonatkoznak. Továbbá azok is, amelyek az öntözött területek bővítését célozták meg.
Mi lesz a területalapú támogatásokkal? Növekednek-e?
– Nem lenne rossz, ha növekednének, persze, ha a költségvetésben lesz erre pénz, mert fontos volna minél több kistermelőt megőrizni az ágazatban, mindaddig, amíg az ország nem lép be az Európai Unióba, hiszen azután már biztos források lesznek a támogatások finanszírozására. Bízunk abban, hogy az új miniszter, aki szerémségi, korrekt együttműködést folytat majd a termelőkkel, hisz polgármesterként ismertek előtte a gazdák problémái.
Az alacsony terményárak folyamatos problémát jelentenek a gazdák számára…
– A gazdákkal folyatott minapi megbeszélésen is arra a következtetésre jutottunk, hogy ha a támogatás mértéke nagyobb lenne, a terményárak, a felvásárlási árak nem jelentenének olyan nagy gondot, mint manapság. Ebben az évben az alaposan lecsökkent sertésárak jelentették a legnagyobb bajt. Valamelyest most javult a helyzet, de még mindig nem helyezkedett ez az ágazat biztos alapokra. Ami viszont kibontakozóban van: úgy tűnik, a napraforgó-termelők nagyjából elégedettek lesznek a felvásárlási árral.
