Még a 2010-es évek elején elkészültek az első komolyabb elemzések azzal kapcsolatban, hogy mekkora haszonnal lehetne Szerbiában szélerőműveket építeni, melyek azok a térségek, amelyek a legígéretesebbnek számítanak e tekintetben. Amint arra a tanulmányok rámutattak, az ország nagy része igen alkalmasnak, megbízhatónak számít e tekintetben, ezért a jövő minden bizonnyal azt fogja hozni, hogy az államot alaposan „szélparkosítják”. A hazai légmozgások állandónak, mérsékeltnek számítanak, s így igen alkalmasak a villanyhálózat céljaira. Kelet-Szerbia hegyvidékei, Vajdaság nagy része, Közép-Szerbia hegyvidéki síkságai, a Duna, a Száva és a Morava völgye a legalkalmasabbak szélparkok létesítésére. Vajdaság területén Kúla, Zichyfalva (Plandište), Alibunár, Versec, Inđija, Pancsova és Kevevára (Kovin) települések környékén számít a legkifizetődőbbnek szélerőműveket építeni. Amikor az elsődleges felmérések elkészültek, a törvényes keret még hiányzott ahhoz, hogy az elképzeléseket megvalósítsák. Mára a helyzet megváltozott, s nem tűnik lehetetlennek, hogy beigazolódjanak az elvárások, melyek szerint hazánkban évente akár 2,3 milliárd kilowattóra áramot is fejleszthetnének ezzel a módszerrel, a számítások szerint a szélparkokkal a teljes árammennyiség tíz százalékát elő lehetne állítani.
A kúlai szélerőmű nyolcezer háztartást lát el árammal(Kép: Ótos András)
Ettől a céltól kétségkívül messze vagyunk még, de már az is valami, hogy hosszas várakozást és előkészületeket követően megtörténtek az első konkrét lépések és eredmény is született: éppen az imént említett felsorolás első településénél, Kúlánál épülhetett meg az első szélerőmű. 2015 derekán átadták rendeltetésének a 9,9 megawatt teljesítményű szélerőművet, mely három 178 méter magas Vestas típusú generátorból tevődik össze.
A Fintel Energia Spa és az MK Group közös vállalata, az MK Fintel Wind beruházása 15 millió euróba került. Az erőmű rendeltetése 27 millió kilowattórányi áram előállítása, mely nyolcezer háztartás igényeinek megfelelő árammennyiséget jelent.
A vállalatok képviselői beismerték, hogy az energiagyártás beindítása nem számított egyszerű feladatnak, hiszen a megfelelő jogszabályok elfogadására és az engedélyek beszerzésére több évet kellett várniuk az előtt, hogy a megvalósítás felé tudták volna tovább vinni ötleteiket.
VERSECNÉL MÉG NAGYOBB SZÉLPARK ÉPÜL
Az MK Fintel Windnél lapunknak elmondták, nagy eredményként tekintenek arra, hogy az első szélerőmű átadását követően Versecnél hamarosan megtörténhetett a cég következő beruházása, 11 millió euró értékben újabb szélpark épült, az ottani 5500 háztartást látja el árammal. E szélparkot tavaly adták át. Mint megtudtuk, a következő befektetés is Versecnél történik majd meg, egy nagyobb méretű beruházást terveznek, a projektumnak a Košava nevet adták. Ez 117 megawatt teljesítmény installálását foglalja majd magában, a projektum több fázisban fog lezajlani, először a parknak csak egy részét építik ki, elkészülnek az első szélerőművek a kísérő infrastruktúrával együtt, átadják azokat rendeltetésüknek, s ezután látnak hozzá az újabb fázishoz, a terjeszkedéshez. A vállalatnál közölték, hogy hosszú évekig tartó felmérések előzték meg a terveket, melyek alapján végül Kúla és Versec mellett döntöttek a szélenergia előállítása kapcsán. A cég, a szélerőművek mellett, napkollektorok üzembe helyezésével is foglalkozik, s a legnagyobb játékosnak számít a hazai piacon, a zöld energia előállítása terén 300 megawatt teljesítményt előirányzó projektumok tulajdonosának mondhatja magát.
A BŰVÖS 27 SZÁZALÉK
Antalfalván, Alibunárban, Zichyfalván, Kevevárán is épülnek szélparkok
A jelen pillanatban, úgy tűnik, az állam is tisztában van azzal, hogy egyrészt esélyt, másrészt kötelességet is jelent számára az, hogy a felhasznált energiának minél nagyobb része származzon megújuló energiaforrásokból. Az illetékesek egyre gyakrabban hangoztatják: mindent el fognak követni annak érdekében, hogy egyre több hasonló szélpark és más megújuló energiaforrást kiaknázó létesítmény épüljön az országban. Szerbiának 2020-ra a korábbi 21-ről 27 százalékra kell növelnie az uniós elvárásoknak megfelelően a megújuló forrásokból származó energia arányát. Ez 1092 megawatt előállítását jelenti a megújuló forrásokból, az állam terve szerint ennek csaknem felét, 500 megawattot éppen a szélerőművek áramfejlesztésével fogják szavatolni.
116 MILLIÓ DINÁR A TARTOMÁNYTÓL
A tartományi energetikai, építésügyi és közlekedési titkárság is támogatja a megújuló energiaforrások kihasználását célzó elképzeléseket, igaz, mint azt Milivoj Suvajdžin segédtitkártól megtudtuk, a szélerőművek építéséhez nem tudnak hozzájárulni, az ágazat iránti érdekeltség ugyanis meghaladja az 500 megawattot, ami ebben az esetben kvótának számít a támogathatóság tekintetében. A titkárság azonban igyekszik segíteni olyan területeken, melyeken továbbra is szükség van támogatásokra: hozzájárul a napenergia felhasználásához meleg víz előállítására közintézmények épületeiben, biomassza felhasználásához fűtési célokra ugyancsak közintézményekben, energiafelhasználás tekintetében önfenntartó farmok kialakításához, napenergia felhasználásához öntözőrendszerek működtetésekor, hőszivattyús fűtés- és hűtésrendszerek bevezetéséhez közintézményekben. E célok finanszírozására az idén 116 millió dinárt szavatoltak. A titkárság üdvözli a szélenergia kiaknázását célzó projektumokat, Dél-Bánát területén több érdekelt cégről is tudnak.
JÓVÁHAGYOTT ERŐMŰVEK LISTÁJA
Az állam az elmúlt években jóváhagyta azokat a beruházásokat, amelyekkel szavatolni kívánja a szélerőműveknek szánt 500 megawattos teljesítményt az európai kitételnek számító 27 százalékos szint elérése érdekében. 2012 és 2015 között kedvezményezett szélenergia-előállítónak nyilvánította – a már említett és megvalósult beruházások mellett – a tutini Hidrowind cég, a belgrádi WP energy systems, Energobalkan, Elektrawinds és Vetroelektrane Balkana, továbbá a zichyfalvi Wind Park Plandište projektumait is. Az energiaügyi minisztérium által közzétett listából kiderül, hogy Kúla és Versec mellett még Antalfalván, Zaječarban, Alibunárban, Zichyfalván, Kevevárán is hasznosítják a természet adta szelet.
