A mezőgazdaság támogatását célzó uniós IPARD II program még 2014-ben elindult, Szerbia azonban a mai napig nem tett eleget a végrehajtáshoz szükséges követelményeknek, 230 millió euró „vesztegel” az EU-ban – 2020-ig tart a program jelen ciklusa, valószínűleg nem lesz „hosszabbítás”.
Fotó: Ótos András
Az IPARD II az Európai Unió csatlakozás előtt álló országok számára létrehozott vidékfejlesztést, mezőgazdaság-fejlesztést célzó támogatási programja. Az érvényben lévő programciklus a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozik. A Szerbiát érintő pályázati lehetőségeket az EU és a szerb állam is elfogadta, a hazai támogatások lebonyolításában a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium, továbbá az Agrártámogatási Igazgatóság illetékes. A tervek szerint évente egy felhívást tesznek majd közzé a részfinanszírozási alapon történő dotációk megszerzése érdekében. Igen, egyelőre továbbra is a „tervek szerint” szókapcsolatot kell használni, amikor az IPARD II-ről esik szó, ahogyan azt ugyanis már számos más esetben megszoktuk, Szerbia késik a program implementálásával, mindeddig nem sikerült létrehozni azokat az adminisztrációval megbízott testületeket, amelyek az uniós pályázatok lebonyolításával, ellenőrzésével foglalkoznának. Nem sikerült annak ellenére, hogy lassan már egy évtizede halljuk minden politikai összetételű kormánytól, hogy hazánk erőssége éppen ebben van az uniós csatlakozás folyamatában: az adminisztráció nagysága az, amire hagyatkozhatunk, hiszen megörököltük a volt Jugoszlávia közigazgatási kapacitásának nagy részét. Úgy látszik, egyes esetekben, ez sem számít elegendőnek. A Szerbia esetében csaknem 230 millió euróval rendelkező támogatási keret pedig bizonyára nagyon sok hazai termelőnek, gazdaságnak, vállalkozásnak jelentene gyógyírt a problémájára. Félreértés ne essék, az IPARD II célja nem az, hogy a versenyképességi, fennmaradási gondokkal küzdők számára nyújtson adományokat, ezzel ellentétben, a működőképes gazdaságokon és vidékfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásokon kíván lendíteni hozzájárulva új beruházásoknak, az üzlet bővítésének a megvalósításához.
A program elindításakor várhatóan a 101-es, 103-as és 302-es felhívások lesznek aktuálisak. Az első földműves gazdaságok eszközbővítésére, a második mezőgazdasági és halászati termékfeldolgozók eszközbővítésére, az utóbbi pedig földműves gazdaságok üzletfejlesztésére, kockázatcsökkentésre vonatkozik. A támogatás összege felhívásonként és azon belül egy-egy területre vonatkozóan változik, általában a beruházás 50–70 százalékát teszi ki. Egy elnyert támogatás 10 ezer és kétmillió euró között alakul attól függően, hogy az adott célra mekkora keretet határoztak meg, milyen nagy értékű beruházásokra van szükség az eredmények eléréséhez. A kifizetés a beruházás visszatérítése, ami azt jelenti, hogy a gazdáknak és vállalkozóknak előbb el kell költeniük a saját forrásból vagy hitelből szavatolt pénzösszeget, minden befektetést a korábbiakban aláírt és elfogadott szerződés fényében kell lefolytatniuk, s csak azt követően kapják meg az elnyert pénzösszeget. Csak azokat a beruházásokat lehet megfizettetni, amelyeket a szerződés aláírását követően vittek véghez a pályázók. Az IPARD II program segítségével a földművelés, a hús- és tejtermelés, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az organikus termelés területei fejleszthetőek tovább a leginkább, de a falusi turizmust, a fiatalok helyben maradását célzó programcélok is léteznek.
| ŐSZRE BEINDUL? |
– A mezőgazdasági minisztérium késése az, ami meghatározza az IPARD II program jelenét, a tárcát és az illetékes igazgatóságot bízták meg egy olyan csapat felállításával, amelyik ki tudja írni, el tudja bírálni, le tudja folytatni a pályázatokat, el tud számolni az Európai Unió irányába a pénzek költésével. Tudomásom szerint már 2015. január 26-án megérkezett az uniós felszólítás Belgrádba, melyben tudatták az államvezetőséggel, hogy készen állnak a pénzeszközök folyósítására. Sajnálatos módon az elmúlt két évben nem tudták felállítani a lebonyolításhoz szükséges csapatot – nyilatkozta a Magyar Szónak Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke.
Olyan információk láttak az év elején napvilágot, melyek szerint 2017 szeptemberében megkezdődhet a programcélok teljesítése, ezzel kapcsolatban a szövetség vezetője kifejtette, hogy eddig minden év elején ígéretet tett az aktuális miniszter arra, hogy év végéig közzéteszik az első kiírásokat, aztán mégis minden az ígéret szintjén maradt, ezért csak remélni tudjuk, hogy ez az év másmilyen végkifejletet hoz majd.
| NEM NAGY ÖRDÖNGÖSSÉG |
A termelőket, az elsődleges mezőgazdasági anyagot előállítókat, a családi vállalkozásokat és a termény feldolgozásával foglalkozó ipart szeretné az IPARD II felzárkóztatni, az uniós színvonalhoz minél közelebb hozni az előcsatlakozási alapok révén, hogy a csatlakozás pillanatában az állam mezőgazdasága megfeleljen a követelményeknek, versenyképesnek számítson az EU-ban.
– A termelőknek tudniuk kell azt, hogy az IPARD-pályázatok az uniós előírásoknak megfelelően kerülnek kiírásra, amihez hozzá tartozik, hogy csak az áfa nélküli részt ismerik el konkrét beruházásként és csak zöldmezős beruházások jöhetnek számításba, teljesen úgy egységeknek a kialakítása, új gépek beszerzése. A kistermelők is jelentkezhetnek bizonyos elemeire a pályázatnak, mint például a több évre szóló fejlesztési tervek vagy az előállított mezőgazdasági termék feldolgozásának a bevezetése esetében. A kezdetben el kell készíteni egy üzleti tervet, projektet, melyet írásban át kell nyújtani majd a minisztérium megfelelő bizottságának. Csak attól a pillanattól szabad a beruházás terveinek megvalósításába kezdeni, amikor már jóváhagyták a pályázatot. Ügyelni kell arra, hogy mindent a jóváhagyott tervek szerint tegyünk, csak akkor válunk jogosulttá a befektetett pénz visszanyerésére. Ez lehet az összegnek a fele is akár, tehát nem kis támogatásról beszélünk. Nem olyan ördöngös dolog ez, mint amilyennek első hallásra tűnhet. Az unióban arra törekedtek a program kialakításakor, hogy a visszaélések lehetőségét a legalacsonyabb mértékig csökkentsék – magyarázta lapunknak Nagy Miklós.
| NEM TANULTUNK MÁSOK HIBÁIBÓL |
A többi, immár uniós állam tapasztalatairól szólva elmondta, hogy azokban sem volt kezdetben sikeresebb az IPARD-program implementációja.
– Ugyanezek a gondok jellemezték a többi államot is, mint most Szerbiát. Ugyanezeken a folyamatokon mentek keresztül, ugyanezek a hibák jelentkeztek, késve indult azokban is a program, ahogyan nálunk is. Azt sajnálhatjuk, hogy mi sem tanultunk ezeknek az országoknak a hibáiból és nálunk még egyszer megismétlődtek a gondok. A pályázatok várhatóan lendületet adnak majd a hazai gazdaság fejlődésének. Termelőink életképesek, meg tudnak maradni. Ha figyelembe vesszük, hogy az itthoni támogatások az uniós támogatások ötödét, hatodát teszik ki, s mégis életben maradtak a gazdáink, akkor biztosak lehetünk benne, hogy továbbra is így lesz, s ki fogják használni a kínálkozó lehetőségeket is – szögezte le az agráregyesületek szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy sokaknak már vannak pályázati tapasztalataik a korábbi programok, Prosperitati-pályázatoknak köszönhetően.
Mint mondta, nem nagy esélyt lát arra, hogy a kihasználatlan pénzt újra a hazai mezőgazdaság rendelkezésére bocsássák 2020 után, az EU-ban tiszteletben tartják a határidőket és nincs „hosszabbítás”. Erről beszél a többi ország előcsatlakozási tapasztalata is, a legtöbben az IPARD keretének mindössze 40 százalékát hívta csupán le.
