„Nehezebb, de ez a jövő foglalkozása”

Szerbiában talán háromszázan foglalkoznak organikus termeléssel. Elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel és zöldségtermesztéssel, kisebb mértékben gyümölcstermesztéssel és feldolgozással.

A feldolgozott termények jelentős részét az EU országaiba exportálják. Közép-Bánátban tizenöt biotermelő van, akik összesen 56 hektárnyi területen kertészkednek. Hat település (Erzsébetlak, Lukácsfalva, Écska, Rezsőháza, Perlasz, és Óécska) Császár-tó akciócsoport néven egyesületet alapított, amelynek egyik célja az egészséges élelem termesztése. Erre pedig adottak a feltételek, mivel természetvédelmi területről van szó, ahol ipari létesítmények nem épülhetnek.
A kertészeiről ismert vidéken mégis csak néhányan vállalták ezt a sok munkát igénylő megélhetési lehetőséget. Így van ez a kertészfaluként emlegetett Lukácsfalván is (bár az alig három-négyszáz lelket számláló faluban már csak néhány család él kizárólag konyhakerti növények termesztéséből). Balanyi Sándort családjával a vegyszermentes kertészet úttörőjeként ismerik a vidéken.
A kertészkedéssel kora gyermekkorában, napszámosként ismerkedett meg. Komolyabban a megpróbáltatásokkal járó kilencvenes évek közepén állt bele. A fordulópont 1997-ben történt, amikor házat vett Lukácsfalván, egy hektárnyi földdel. Azt tette, amit akkoriban sokan mások, vagyis kevés földből megpróbálta túlélni a nehéz időket. Felállította az első fóliasátrat és eldöntötte, hogy organikus termeléssel próbál helyet szorítani magának a piacon és megélhetést biztosítani a családjának. Abban az időben kezdett teret hódítani mifelénk az egészséges élelem termelésének a mozgalma.

– Abban az időben Nagybecskereken voltunk vagy harmincan az ezzel kapcsolatos első beszélgetéseken. Ma talán öten, ha vagyunk, akik elindultak és ki is tartottak ezen az úton. Mert ez nem egyszerű és gyors keresettel kecsegtető vállalkozás. Az idén lesz tíz éve annak, hogy organikus termeléssel foglalkozunk és hét éve annak, hogy a szabadkai Organic Control System Kft. szakemberei megállapították, hogy termékeink megfelelnek a szabványoknak. A kezdetektől hittem abban, hogy lehet vegyszermentesen is termelni. A talajerősítést főleg organikus trágyával végezzük. A mezőgazdasági minisztérium által megengedett trágyák közül csak a baromfi-eredetű, organikus szemcsét használjuk. Az elmúlt három évben pedig a megengedett növényvédő szerek egyike sem került nálunk felhasználásra, mondja Balanyi Sándor.
Balanyiék családi vállalkozásában Sándor, felesége Ilona, és lányuk, Réka dolgozik. De szükség esetén a rokonok is besegítenek. Réka biotechnikus és az otthoni munka mellett élelmiszeripari mérnöknek tanul.
Annak ellenére, hogy Lukácsfalván az elmúlt években néhány nagyobb kertész is feladta és külföldre távozott, Balanyiék nem félnek attól, hogy a piac szűkülése miatt nem bírják majd értékesíteni a termékeiket, vagyis, hogy veszélybe kerül az egzisztenciájuk. Sőt, a jelenlegi érdeklődés mellett a mostani termelésnek a háromszorosa is létjogosult lenne. A kivitelről viszont a jelenlegi helyzetben korai gondolkozni.

– Termékeinket szinte kizárólag Belgrádban, az újbelgrádi és a vidikovaci piacokon értékesítjük. Kezdetben csak szombaton és vasárnap vittük az árut, de most már szerdán is járunk. Mindig csakis friss árut viszünk – konzervált vagy feldolgozott termék nálunk nincsen. Erről ismertek meg bennünket a vásárlók. Különösen a spenótot kedvelik, amelynek különleges íze van. Még ha drágábban adjuk, akkor is nálunk vásárolnak. A másik igen kedvelt termék a mángold, amelyből évente tízezer köteget termelünk és mind elkel. Természetesen itt van a többi hagyományos kerti vetemény a sárgarépától az uborkán keresztül a retekig, hagymáig, paradicsomig. Számunkra nagyon fontos a vevők visszajelzése, mert annak alapján tudunk mi is tervezni.
Manapság a vásárlót sokszor döntően befolyásolja a termék ára. Tudjuk, drágább az organikus termék a hagyományosnál.
– Egyes esetekben a különbség háromszoros is, de vannak esetek, hogy szinte ugyanazon az áron lehet venni bioterméket, mint a konvencionális módon termelt árut. Persze igyekszünk mi is alkalmazkodni a jelenlegi piaci helyzethez, a vásárlóerőhöz elsősorban. De az, aki egy kicsit is odafigyel az egészségére, vagy már valamilyen betegségben szenved, az eltekint az ártól. Az egészséges élelem az idők során egyre fontosabb lesz az emberek számára. Ezért az organikus termelés igaz több munkát, kitartást, türelmet igényel, de ez lesz a jövő foglalkozása.
A nagybecskereki zöldségpiac ismert szélesebb körben is. Ennek ellenére itt nem lehet organikus terméket vásárolni.

– Négy-öt évvel ezelőtt néhányan kezdeményeztük, hogy kapjanak az organikus termékek is egy behatárolt helyet a nagypiacon. De hosszas huzavona után sem lett belőle semmi. Ma már nem is foglalkoztat bennünket a téma. Mindannyian a belgrádi piacra hordjuk a termékeinket. Aki pedig innen a környékről nálunk akar vásárolni, az eljön személyesen hozzánk. Felvetődik a kérdés, mekkora az ellenőrzés? Honnan tudja a vevő azt, hogy biztosan vegyszermentes főzelékfélét vásárol?
– Az ellenőrzés elég szigorú, mert meg kell akadályozni azt, hogy valaki hagyományos termesztésű árut organikus termékként adjon a vevőknek. Ezért is kell a piacon is elkülöníteni a biotermékeket. Nem szabad visszaélni a vásárlók bizalmával. Csakis a folytonos ellenőrzés az, ami ezt a bizalmat erősíti. Több év kell ahhoz, hogy az adott földterület mentesüljön a káros anyagoktól, ezért az igazi termelőnek nem lehet érdeke, hogy visszaéljen a termék minőségével.
Balanyiék idén bővíteni szándékozzák a teremékskálájukat.
– A már hagyományos termékeink mellett az idén lesz földieprünk is. Másfél éve megvettük a szomszédos gyümölcsöst, háromszáz gyümölcsfával és azok gyümölcsei is egy-két év múlva biotermékek lesznek. Ezzel a termékeink száma eléri a harmincat. Közben élünk a pályázati lehetőségekkel is. Az utóbbi két évben elsősorban az anyaországi Prosperitati Alapítvány támogatásának köszönve sikerült új fóliasátrakat felállítani. A legújabb pályázati támogatásból pedig egy kisebb traktorral bővítjük a mezőgép-állományunkat.