Ha baj van, kérj segítséget!

Kevesen ismerik régiónkban a családterápia fogalmát, egyesek arra gondolnak a hallatán, hogy talán a házasélet viszontagságainak orvoslására szolgálhat, másoknak viszont a családon belüli erőszak megelőzése jut eszébe. A nyugati országokban többen keresik fel a családterapeutát, de az utóbbi időben a pszichoterápia nálunk is nagyobb hangsúlyt kapott. A családterápia és a pszichoterápia relatív fiatal tudományágnak számít, az utóbbi időben sokat fejlődtek, és fejlődésükkel a fontosságukat is bebizonyították.

Kókai Anikó 2014-ben végzett pszichológiai szakon Újvidéken, jelenleg iskolapszichológusként és tanárként dolgozik, közben két évet elvégzett pszichoterápiás továbbképzésen, így pszichológiai tanácsadással is foglalkozik. A családterápia sem ismeretlen számára, így erről a témáról beszélgettünk el vele.

Mire jó a családterápia?

– A családterápia rendszerként tanulmányozza a családot, ez a rendszer hat az egyénre és fordítva. Elsődlegesen az egyén viselkedésére és az emberek közötti viszonyra fekteti a hangsúlyt, pl. egyike a leghatásosabb terápiáknak a depresszió ellen. Nem feltétlenül kell, hogy az egyén lelki betegségben szenvedjen ahhoz, hogy családterapeutához forduljon, akkor is megteheti, ha úgy érzi, olyan szakaszában van az életének, amelyen egyedül már nem tud segíteni, és szakemberre van szüksége. Úgy, ahogy elmegyünk az orvoshoz, ha megfázunk, el lehet látogatni pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez is.

Magyarországon és hazánkban kevésbé ismert a családterápia, de az utóbbi időben egyre többen keresik fel, miért?

– Az utóbbi időben maga a pszichoterápia és a pszichológia is nagyobb hangsúlyt kap, ezek viszonylag fiatal tudományágnak számítanak, és fejlődésükkel fontosságukat is bebizonyították. Úgy, ahogyan elmegyünk orvoshoz, ha testi gond gyötör bennünket, úgy el lehet menni pszichológushoz, pszichoterapeutához vagy pszichiáterhez, ha lelki problémáink vannak. Napjaink leggyakoribb betegségei is lelki alapúak, az esetek túlnyomó többségében a stressz, a szorongás és a depresszió az oka. Ezek nagyon gyakori panaszok, ezért kap egyre nagyobb hangsúlyt a pszichoterápia.

Mire panaszkodnak azok az emberek, akik felkeresik a családterapeutát?

– Szorongás, depresszió, pánik és hasonlók, de van, hogy válás fontolgatása, vagy válás utáni időszakban, gyászfeldolgozás, veszteség, családon belüli erőszak, szülők panasza a gyermek viselkedésére, elviselhetetlen családi, párkapcsolati viszonyok stb.

Mi a családterapeuta feladata?

– Nagyon sok feladata van, de a célja az, hogy az egyénnek, párnak vagy családnak olyan irányokra mutasson rá, amiket még eddig nem láttak, támasz legyen a nehéz helyzetben, segítsen az egyénnek abban, hogy minél jobban megismerje magát, ezáltal érettebbé váljon. Az önismeret által tudatosabban irányítsa azokat a dolgokat, amik akadályozzák abban, hogy a mindennapi életben hatékonyan funkcionáljon. Feladata, hogy segítsen az egyénnek új szempontok szerint viselkedni, és egy olyan környezetet biztosítson a beszélgetések alatt, amelyben az egyén önmaga lehet, egy biztos bázis, ahol összpontosíthat a lelki folyamataira, dolgozhat azon, hogy minőségesebb életet éljen, vagy egyszerűen csak kifújja magát, ha arra van szüksége.

Hogyan néz ki például egy családterápia?

– A család szó hallatán azt gondolná az ember, hogy kötelező a család minden tagjának rendszeresen járni a terapeutához. Nagyszerű lenne, ha ezt össze lehetne hozni, de az esetek többségében egyéni munkáról van szó, esetleg párterápiáról. Előre soha sem lehet megmondani, hogy pontosan hány alkalom kell ahhoz, hogy az egyén elérje a célját, előre csak annyit lehet mondani, hogy ezek hosszú folyamatok. Gyors világban élünk, ahol mindent gyorsan és azonnal szeretnénk, de ez a dolog csak akkor lehet igazán hatásos, ha fokozatos és lassú. Természetesen a problémától függ mindig, hogy a terápia 5 alkalommal, vagy 5 hónapig vagy 2 évig tart. Erre nincs szabály. Lehet, hogy időközben új dolgokra derül fény, és akkor ezekkel is kell foglalkozni. Sok beszélgetésből áll, aki pszichoterapeutához fordul, készüljön fel arra, hogy energiát kell belefektetnie, mert saját magának kell változtatni dolgokon, a legnagyobb hangsúly azon van, hogy az egyén mennyit fektet bele, mert ez is munka. Hiába mondok, vagy ajánlok dolgokat, ha az egyén azt nem hajlandó alkalmazni, vagy nem foglalkozik a probléma megoldásával.

Milyen gondok vannak manapság a gyermekekkel, változott valami az utóbbi időben ezen a téren?

– Ez a problémakör kapcsolódik a családhoz is, és az egész társadalomhoz is. A szabályok is megváltoztak, de számítógépek nagyon nagy hatással vannak a gyerekekre, ez egy virtuális rendszer, amelyben élünk. Nekem feltűnt, hogy a gyerekek teljesen másként kommunikálnak az interneten, mint a való világban. Sajnos gyakran megesik, hogy összekeverik a kettőt. Persze sokan azt állítják, hogy interneten sokkal könnyebb kommunikálni, mert nem kell annyi energiát belefektetni, nem kell mindig a legjobbat kihozni önmagadból, teljesen másként fogalmaznak. Olyan dolgokat is elmondanak egymásnak az interneten, amit az „igazi” világban nem mernek. Szóval az iskolákban a legnagyobb gondot a kommunikáció okozza, ez a konfliktusok legfőbb okozója.

Milyen tapasztalatai vannak a páciensekkel, hogyan fogadják a tanácsadást?

– Mindig megörülnek, ha hallják, hogy pszichológus vagyok, ez egyfajta bizalmat kelt az emberekben, de nagyon fontos a megfelelő környezet biztosítása is. Én ezt a terápia elején is mindig elmondom, hogy ez egy olyan hely, ahonnan nem kerül ki semmiféle információ, bizalommal lehet felém a páciens. Ettől függetlenül sokan nem képesek azonnal megnyílni, ez egyéntől függ, na meg attól is, hogy milyen oknál fogva kerestek meg. Ha valaki saját maga keresi fel a terapeutát, akkor sokkal könnyebben megnyílik. Más a helyzet abban az esetben például, ha a szülők beszélik rá a gyereket, hogy látogasson meg, vagy a barátok. Ilyen esetekben megtörténik, hogy az egyén csak azért megy el a terapeutához, hogy a többieket megnyugtassa, és elmondhassa: jól van, voltam a pszichológusnál, nincs semmi bajom. Vannak olyanok, akik nagyon aggódnak az állapotukért, egyesek nem biztosak abban, van-e pszichikai betegségük, magyarán eljön, és megkérdezi, hogy normális-e az ő viselkedése. A terápia nagy mértékben függ attól is, hogy az egyén milyen mértékben készült fel arra, hogy megossza problémáját a terapeutával. Gyakran megtörténik, hogy egy könnyebb témával kezdik, és csak a harmadik, negyedik vagy ötödik alkalommal derül ki valójában, hogy mi is van a háttérben, mi az igazi gond.

Mit ajánlana, mikor forduljanak az emberek segítségért?

– Akkor érdemes pszichoterapeutához fordulni, ha az ember úgy érzi, nem tud hatékonyan funkcionálni a mindennapi életben, vannak olyan dolgok, amelyek ebben meggátolják és ezeket ő nem képes megoldani. Minél korábban fordul az egyén segítségért, annál jobb, nem kell megvárni, amíg az élete káosszá válik. Sajnos, az emberek többsége akkor keresi fel a pszichológust, amikor már minden kötél szakad.