Mi egy kicsit közelebb vagyunk itt Európához, mint általában véve Szerbia egésze – jegyzi meg Telek József, a martonosi Telek Paprika családi fűszerfeldolgozó üzem alapító tulajdonosa, amint éppen az autóbuszban terepszemlén tartózkodó német vendégeinek mutatja, meddig terjed a vállalkozás által művelt földterület. A szerb–magyar határ közelében még 1993-ban megalapított gazdaság nem ekkora területen indult, elég volt hozzá egy kert is, mondja későbbi beszélgetésünk során a gazda középső fia, a 23 esztendős Telek Benjamin, aki, saját és fivére elmondása szerint is, a gazdaság iránt leginkább érdeklődő sarja a családnak. Tőle tudom meg a szárítóüzem bejárása során, hogy a Telek Paprika ma 900 hektárnyi földterületen gazdálkodik.
Telek József kisgazdasággal indította a munkát még 1993-ban (Ótos András felvétele)
– Nekünk voltaképpen az egész életünket meghatározza ez a munka, legelső gyerekkori emlékeim is arról szólnak, hogyan, mikor, mivel akad éppen teendő. Ebben a pillanatban a spenót az, ami kitölti saját időnket és munkásaink idejét, de ilyen voltaképpen az egész év, szépen sorban mindig jön a következő feldolgozásra váró fűszernövény.
Nem kétlem, hogy a fiatalember valóban érdeklődik a gazdaság fenntartása és továbbvitele iránt, hiszen teljesen pontos adatokat kapok tőle arra vonatkozóan, mi készül itt, hova szállítják el, s hogyan történik a feldolgozás folyamata. Miközben az édesapa mutatja be a gyártási folyamatot és helyiségeket a németországi, baden-württembergi vendégeknek, tőle, és 18 éves fivérétől, Telek Krisztiántól további információkat kapok a meglehetősen naggyá fejlődött, hajdanán kis családi biznisznek számító vállalkozásról.
-Elsődlegesen az őrölt fűszerpaprika volt a legfőbb tevékenysége az üzemünknek, aztán az idő múlásával folyamatosan bővíteni tudtuk a kínálatot. A petrezselyemlevél, a kapor és a spenót is bekerült a szárított fűszernövények közé. Megmondhatom, a petrezselyemmel van a lehető legtöbb munka. A legtöbb erőt igényli a mosása, szárítása, feldolgozása, rostálása, sterilizálása, csomagolása – tudjuk meg a két fiútól
Telek József: A napokban a spenót feldolgozása zajlik a martonosi üzemben (Ótos András felvétele)
Az üzemben nagybani csomagolással foglalkoznak, melyet követően a felvásárlók újrakeverést alkalmazva egyéb összetevőket, további fűszereket adnak az előállított termékhez.
A beruházások egy ilyen gazdaságban soha sem érhetnek véget, nem számíthatnak lezártnak. Tavaly épült meg egy új raktár az udvarban, de további tervek is vannak: hamarosan egy raktárra és szárítóra lesz szüksége a gyárnak, ez utóbbiból ez már az ötödik lesz. Van itt elég hely – mutat az udvar még üresen álló részére Benjamin.
– Május és augusztus között szinte megállás nélkül dolgozunk, ekkor van a nyári zöldségidő, jön a spenót, a kapor, az árpalevél, a zöldséglevél és a többi is. Azután sincs megállás, mert októberben és novemberben átveszi az üzemben a főszerepet a paprika feldolgozása. Télen pedig az őrléssel kell foglalkozni – sorolja az éves munkatempót Krisztián, miközben a munkafolyamat részleteit ismertetik a vendégeknek az üzemlátogatás során.
Ahogyan elhaladunk az egyik helyiség előtt, felhívja a figyelmem arra, hogy ő éppen itt, a keverőnél kezdte el a munkát. Tréfálkozva megállapítom, hogy családtagként azért mégsem lehetett olyan nehéz a dolga, bizonyára voltak jókora „kiváltságai”, ami a munkát illeti. Reakciójából ítélve melléfogtam, mint mondja, kivételezés nemigen volt, legfeljebb annyi, hogy a gazda fiaként mindenki rögtön tudta a nevét, de így könnyebben adtak neki munkát is. „Nagyon kezdő voltam és annak is néztek, úgy is kezeltek, tudtam én rögtön, mit várnak el tőlem, mi a dolgom” – fogalmaz meggyőzően a legfiatalabb családtag.
Több mint ötven állandó foglalkoztatott dolgozik a Telek Paprikánál (Ótos András felvétele)
Vetésforgóként egyébként búzát és kukoricát is vetnek a földeken, a kukorica esetében éppen egy kísérleti parcella eredményeiről számol be nekünk ott-tartózkodásunk során az alapító családfő. Az ikersoros vetéstechnikát alkalmazták, mely a megszokottnál jobb térkihasználtságot eredményez, igaz, több vetőmag is szükséges hozzá. Mint elmondta, az eredmények jók lettek, a korábbi hozamnál 15 százalékkal magasabbat sikerült produkálni ezzel az esetükben először alkalmazott módszerrel.
Már Bús István igazgatótól tudjuk meg, hogy a Telek Paprika 56 állandó foglalkoztatottat alkalmaz, 150 szezonmunkásra is igényt tartanak. A legnagyobb munkaerőre – a feladatok mennyiségétől függően – áprilistól december elejéig van szükség.
Még korábban, a termőföldek megtekintése során árulta el Telek József az egyik öntözőberendezés mellett elhaladva, hogy az 96 hektárnyi területet „takar”. Bústól megtudjuk, hogy a földterület egészét öntözik, hét Valmont, négy Tifon és három Pivot öntözőjük gondoskodik a termőföld nedvességtartalmáról. A termelés teljesen EU-kompatibilis körülmények között zajlik, állandó felügyelet alatt áll a fűszernövények előállítási folyamata. Ennek eredményeként az itt előállított termékek 85 százalékát külföldön tudják értékesíteni. Nagyrészt az Európai Unió területén vannak a vásárlók, Németországba, Ausztriába, Magyarországra, Olaszországba, Lengyelországba szállítanak, de eljutnak a termékek a tengerentúlra is – tudjuk meg a részleteket az igazgatótól.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy kaptak-e valahonnan támogatást, pályáztak-e bizonyos eszközökre, Bús István elmondja, a Prosperitati Alapítvány nagyberuházásoknak szánt kiírására jelentkeztek, ebben a pillanatban még nincsenek meg az eredmények, de remélik, hamarosan kiderül, nyertek-e bizonyos támogatási összeget. Az elbírálás bonyolult folyamat, hiszen annak részét képezi a hazai alapítványon túl a magyar állam és az OTP Bank is, így nem csoda, ha várni kell bizonyos időt a végeredményre, magyarázza.
Annak alapján, amit az üzem megtekintését követően a vajdasági körúton tartózkodó német vendégektől hallhattunk, elmondható, hogy az ilyen gazdaságok által előállított termékek iránt a következő időszakban is nagy lesz a kereslet az európai piacon, melyen lassan hiánycikknek számít a természetes körülmények között, családi hagyományokat követően előállított élelmiszer-ipari termék.
