A szobrok emlékeztetnek és megjelölnek. Amikor 1919-ben az SZHSZ királyság megkapta a Délvidéket, példátlan szoborrombolás kezdődött. Mindent el kellett tüntetni, ami a monarchiára emlékeztetett, mindent, ami annak tanúja lehet, hogy egykor ez a terület egy másik állam volt.
Így például Nagybecskereken felrobbantották Kiss Ernő szobrát, Ittabén dinamittal robbantották fel a Kossuth-szobrot, Törökbecsén bivalyokkal húzattak el Leiningen Westenburg Károly aradi vértanú szobrát, és ugyancsak bivalyokkal húzatták el Zomborban a másik aradi vértanú, Schweidel József hatalmas szobrát. A megyeháza elől a szerb temetőbe helyezték a hatalmas kőtalapzatot, és az első világháború elesett hősinek emlékművévé alakították. Az egész alakos bronz szobrot pedig eladták a bori bányának, hogy megmentsék a helybeli futballcsapatot a csődtől. Zomborban a Rákóczi-szobrot is eltüntették. Szabadkán elkobozták a Kossuth-szoborra összegyűjtött 240 ezer koronát, megrongálták a kaponyai emlékművet, a turulmadarat leverték. Sorolhatnánk még a példákat. A Szent István-szobrok is eltűntek a templomokból. Őrszálláson például a templom bejáratánál álló Szent István- és Szent László-szobrokat befalazták.
Az utóbbi 10 évben szépen csendben egyre több Szent István-szobor épült. Elsősorban a templomkertekben.
Államalapító királyunknak két köztéri szobra van a Délvidéken. Az elsőt 2010. március 12-én avatták fel Horgoson. Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök is megjelent a szoboravatón. A másik köztéri szobor Apatinban van. A Duna-parti város alapításának 1000. évfordulóján 2011-ben helyeztek el egy Szent István-mellszobrot az iskola és a templom közötti térre.
A templomkertek egyházi tulajdonban vannak. Így ha ide állítottak szobrot, ehhez nem kellett hatósági engedélyt kérni.
2005-ben Mezei István szabadkai fafaragó ajándékozott egy Szent István-szobrot a szabadkai Halasi úti Kisboldogasszony templomnak. Ezt a templom kertjében állították fel. A szobor fölé Szalma János építész készített pavilont. Ugyanebben az évben a kelebiai templomban is avattak egy Szent István-szobrot. Ezt is Mezei István készítette. A harmadik fából faragott szobra egy évvel később a bajmoki templomba került.
Moholon a templomkertben áll államalapító királyunk legnagyobb szobra. A Szent István-szobor felállítását Sass Tamás helyi lakos kezdeményezte, Barát Gábor moholi plébános beleegyezésével. A két méter magas állószobor fején a korona látható, a jobbjában az országalmát, a baljában pedig a kettős keresztet tartja. A törökbecsei Ambrus Imre szobrász a helyi katolikus templomban látható Szent István-szoborról mintázta meg művét. A szobor helyi és vidéki hívek adományaiból készült el.
Kedden augusztus 20-án 18 órakor a kertvárosi Munkás Jézus templom kertjében avatnak Szent István-szobrot Szabadkán.
