Az illegálisan épített objektumok legalizálása céljából az állam immár a hetedik törvényt szándékozik elfogadni. Ennek legfontosabb újítása, hogy ezúttal nem a polgárokon áll, hogy kezdeményezik-e, vagy sem a legalizálást, hanem műholdas felvételek alapján állapítják meg az illegális objektumok létezését, és a felügyelőség indítja el a folyamatot, amelynek során az érintettnek két lehetősége van: fizet a legalizálásért, vagy ledöntik az épületet.
Minden, a telekre utólag épített szobát, garázst, raktárépületet legalizálni kell (Fotó: Molnár Edvárd)
A jogszabály közvitája ezekben a napokban fejeződik be. Ezt követően kerül a kormány, majd a köztársasági képviselők elé. A közvita során elhangzott, a kormány célja annak a másfél millió még mindig nem legalizált objektumnak a törvényesítése, amelyeket az eddigi törvények alapján még nem legalizáltak. A kormány szerint az új javaslat értelmében a folyamat egyszerű és olcsó lesz.
Zoran Ćopić, a szabadkai önkormányzat Építésügyi szolgálatának vezetője elmondta, Szabadkán a folyamat messze előrehaladottabb állapotban van, mint az ország többi részében. Itt az illegálisan emelt objektumoknak majdnem az 50 százaléka legalizálva van, ezzel szemben az országos átlag 9-10 százalék. Persze, feltette a kérdést, mennyire jó ez, hiszen ha most valóban olcsóbban történik a legalizálás, akkor az emberekben felvetődik, hogy jól tették-e, hogy korábban végigcsinálták a folyamatot.
Ćopić magyarázata szerint a legalizáció igazából egy arra irányuló kísérlet, hogy egy bűncselekményt törvényesítsenek, hiszen az építési engedély nélkül történő építkezés bűncselekménynek minősül. A szolgálatvezető szkeptikus a javasolt megoldásokat illetően, de mint aláhúzta, ez még csak tervezet, és mire a parlament elé kerül, akár nagyobb módosítások is belekerülhetnek a szövegbe, tekintve, hogy a szerbiai városokban tartott közviták során nagyszámú észrevétel érkezett. Ezúttal a törvény neve is módosult, miután az alkotmánybíróság a legalizáció kifejezés miatt azt visszadobta, ezért az új javaslat elnevezése Az objektumok törvényesítéséről szóló törvény.
A legfontosabb újítás, hogy ezúttal nem az érintett polgárokon áll, hogy legalizálják-e vagy sem objektumaikat, ezt a feladatot az illetékes felügyelőségek veszik át. Műholdas felvételek készülnek az egész országról, és annak alapján állapítják meg, hol vannak nem legalizált építmények.
Ćopić elmondta, ők, akik terepen dolgoznak, tudják, hogy ez így nem egy 100 százalékosan működő megoldás, mert a tapasztalatok szerint, ha egy adott épületen egy emelettel több van, mint amennyi legalizálva van, az egy ilyen felvételen nem látszik. Másrészt, szerinte a felügyelőségek emberhiánnyal is küszködnek.
Tehát, a műholdas felvétel alapján a felügyelőségek megállapítják az illegális objektum meglétét, és elkészítik a ledöntésről szóló végzést, amely alapján az építési szolgálat megnyitja az ügyet. A polgárok megkapják ezt a végzést, ezt követően kötelesek beszerezni a szükséges dokumentumokat és elvégezni a legalizálást, ellenkező esetben az épületet ledöntik.
Azok esetében, akik 2014. január 1-ig elindították a legalizálási folyamatot, az folytatódik, a többiek esetében pedig ez az új eljárás indul majd el.
A törvényjavaslat értelmében az építési engedély nélkül épített objektumok legalizálásához át kell adni egy jelentést az objektum aktuális állapotáról, emellett bizonyítani kell a tulajdonjogot, illetve befizetni a szükséges illetékeket. Az illetékek 3000 és 20 ezer dinár között alakulnak a lakóépületek esetében, az ügyviteli épületeknél pedig 50 ezertől kétmillió dinárig, az alapterülettől függően.
A minisztérium arra számít, hogy a törvény fél éven belül eredményeket hoz, és az állam végre pontosan fogja tudni, mi mindennel rendelkezik. Azokban a kivételes esetekben, ha az illegálisan épült objektum lebontása veszélyeztetné a szomszédos objektumokat, természetesen nem bontják le. Itt megnövelik a vagyonadót a tulajdonos részére, aki nem legalizálta építményét.
Szerbia területén másfél millió körülire tehető az illegálisan épült objektumok száma, ennek csak fele esetében nyújtottak be korábban legalizációs kérelmet. Ebből a másfél millióból a családi házak és lakások teszik ki a 80 százalékot.
2002 óta az illegális építkezés bűncselekménynek minősül, és 770 ezer ember esetében nincs szó bűnvádi felelősségről, viszont 800 ezer körüli azoknak a száma, akik az aktuális jogszabály értelmében az illegális építkezéssel bűncselekményt követtek el.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy minden újabb legalizációs törvény életbe lépését követően az illegális építkezés újabb fázisa indult be. Ennek most a műholdas felvételekkel kívánják elejét venni, amelyek definiálják, hogy adott időpontban az adott helyen pontosan milyen épületek álltak, és minden ezen időpont utáni illegális építkezést szankcionálni fognak, és nem is lesznek legalizálhatóak. Mint mondta, az új törvény 238-szor kisebb költségeket és háromszor kevesebb dokumentációt irányoz elő.
Ćopić szerint az sem világos, hogyan történik a nem legalizált objektumok ledöntése, a törvényjavaslat ugyanis nem ír elő határidőket, ameddig az érintett polgároknak reagálniuk kellene. Másrészt, a korábbi javaslatok is szankcióként a ledöntést irányozták elő, ez azonban nem következett be.
Egyelőre tehát a javaslat közvitán van, meglátjuk, a végleges szöveg mennyiben módosul ahhoz képest, amivel megismerkedhettünk, illetve azt is, hogy a hetedik törvény megoldja-e ezt a problémát, vagy követi egy nyolcadik, kilencedik...
