Két éve kegyelemkenyéren

Évtizedek óta Közép-Bánát magyarságának a helyzetét elsősorban a muzslyai történések tükrözték vissza leghitelesebben. Ha Nagybecskerek magyarlakta helyi közösségében jól mentek a dolgok, akkor az jó hatással volt a környéken élő magyarságra is. Így amikor (még) működött Nagybecskerek ipara, sok bánáti magyar család döntött úgy, hogy Muzslyára költözik, ahol egy magyar közeg falusi nyugalmában élvezhette a város közelségét. Még a nehéz években is voltak reménykeltő események: megnyílt a fiúkollégium, megszólalt (magyarul) a Zeppelin Rádió, Petőfi-szobrot kapott a település. Persze vannak figyelmeztető jelek, melyek azt mutatják, hogy az idő nem áll a mi oldalunkon. Ilyen a népszámlálás, amelynek részleteit ugyan nem tették még közzé, de az eddig közölt adatok elszomorítóak.

Nagybecskerek város területén 12 300 magyar él, ami az összlakosság nem egész 14 százaléka. Ebből közel tízezren a város területén élnek (beleértve Muzslyát is), ami az összlakosság 9,89 százaléka, a többiek pedig a környező falvakban. Becslések szerint Muzslyán, Nagybecskerek legnagyobb helyi közösségében, a magyarság lélekszáma 6000 és 6500 között van, 500–800 lakossal kevesebb, mint egy évtizeddel korábban. A nem magyar lakosság száma viszont növekedett. Az egykor önálló település mindezek ellenére is Közép-Bánát magyarságának a központja maradt.

– Számításaim szerint húsz év alatt több mint kilencszáz, átlagosan fiatalabb személy költözött el Muzslyáról. A másik rossz demográfiai tényező az, hogy évente 118–120 temetés van, az újszülöttek száma viszont 40–50 közötti. Évről évre kevesebben vagyunk. A harmadik negatív dolog ránk nézve a továbbra is nagy intenzitású beolvadás. Az általános iskolában négyszáz diák tanul magyarul, ugyanakkor közel kétszáz olyan tanuló jár szerb osztályba, aki vegyes házasságban vagy magyar családban született. Az sem kedvező, hogy az elvándoroltak helyére más nemzetiségűek települtek. Köztudott, hogy Muzslyának – egészen a múlt század hetvenes-nyolcvanas évekig – nagy vonzereje volt. A város közelsége munkalehetőséget jelentett, ezért sok magyar család települt ide a környékről (Magyarcsernyétől Székelykevéig). Ez az elmúlt két évtized alatt megszűnt, mivel tönkrement Nagybecskerek ipara. Újabban azt tapasztaljuk, hogy sok 20–40 év közötti lakos él a kettős állampolgárság adta lehetőséggel, hogy valamelyik nyugat-európai országban próbáljon szerencsét. Az elmúlt másfél évben nyolc–tíz család költözött el – gyerekestől. A cél Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország – mondja Hallai Zoltán tanácselnök, a helybeli iskola igazgatója.

Két évvel ezelőtt Muzslyán nem sikerült meghosszabbítani a helyi járulékot, azóta jövedelem nélkül van a helyi közösség, amely az itt élők összefogásának köszönve volt sokáig a város egyik legrendezettebb része. A helyzetet most csak bonyolítja, hogy a magyarság érdekképviselete a helyi parlamentben ellenzékbe szorult.

– A kétszázalékos helyi járulék volt az, ami egyfajta önállóságot biztosított számunkra, hiszen lehetőségekhez mérten fejleszthettük a kommunális infrastruktúrát, és volt miből támogatni a civil szervezeteket. Nem véletlen, hogy a faluban 24 egyesület működik jelenleg is. A helyi járulékkal kapcsolatos referendumra a gazdasági válságban került sor. Ráadásul olyan feltételek mellett, amelyekben komolyabb politikai háttérrel rendelkező erőnek sem lett volna könnyű érvényesítenie akaratát. A referendum az esetben lett volna sikeres, ha a szavazati joggal rendelkező polgároknak több mint a fele rá szavaz. Emellett az akkori helyi hatalom sem állt mellénk. Nyilván nem felelt meg a „nagypolitikának”, hogy a muzslyaiak szavazáskor mind a maguk eszére támaszkodtak. A helyi járulék hiánya rányomta bélyegét a falu életére. Nincs lehetőség a kommunális infrastruktúra fenntartására sem. Nem tudunk pályázni, hiszen nincs miből felmutatni az úgynevezett „önerőt”, a projektumok elkészítésére sincs pénz. Nem beszélve arról, hogy fűtési és egyéb működtetési gondok miatt a civil szervezetek tevékenysége ellehetetlenült. Nincs fűtés a Lehel sportközpontban és a Magyar Házban. Jelenleg az iskolában tartják próbáikat a citerások, a táncosok, a kórus, a nőszervezet, a méhészek egyesülete, a Sziveri János Művészeti Színpad. Közben javítani kellene a járdát, a helyi utakat. Mindez azt mutatja, hogy a falu fejlődésében nem stagnálás, hanem visszafejlődés szemtanúi vagyunk. Nincsenek eszközeink, a meglévő fenntartására sem, nemhogy valami újakra beruházzunk.

Mi lehetne a megoldás?

– Minden enyészetnek indul, ami megfelel a nagypolitikának, amely azt mondja, hogy ha majd „jól” szavaztok, akkor lesz anyagi támogatás. Véleményem szerint a jelenlegi helyzetben a hatalom mellé állás létfontosságú, ha azzal hozzájárulunk a falu életének a javításához, és támogatásban részesülnek az általunk megfogalmazott elképzelések. Az eddigi tapasztalat viszont az, hogy „konstruktív ellenzékként” nem részesülünk támogatásban. A legújabb törvénymódosítások után a helyi járulék elosztása is már városi szinten történik.

Számíthatnak-e támogatásra azok a kertészek, akiknek a hó tönkretette a fóliasátrait?

– A félméteres hó komoly károkat okozott a falu kertészeinek. Felméréseink szerint nyolcezer négyzetméternyi melegágy ment tönkre, a kár meghaladja a húszmillió dinárt. A kárigénylést benyújtottuk a nagybecskereki válságtörzsnél, és várjuk a választ.

Január 27-én tanácsválasztás lesz Muzslyán.

– A tanács 11 tagú marad. A változás az, hogy most csak egyetlen szavazóhely lesz. Tekintettel a szavazási eljárásra, amely során minden szavazót nyilvántartásba kell venni, egy nap alatt nem adhatja le a voksát minden szavazati joggal rendelkező polgár (közel hétezren vannak a helyi közösségben). Igaz, hogy az a tapasztalat, hogy a helyi közösségek megválasztásakor a szavazók kisebb része járul az urna elé. Számunkra ennek mégis megvan a jelentősége, hiszen nem mindegy az, hogy a következő négy évben kik vezetik majd a vidék legnagyobb magyar többségű helyi közösségét.