A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége tisztújító küldöttgyűlését Budapesten tartotta. A szervezet közleményében olvasható, hogy a rendezvényen a szavazati joggal rendelkező harminc tagszervezet képviselői közül 24-en szavaztak bizalmat Márton Zsuzsannának, és választották meg két évre a KCSSZ elnökévé, mellette Pataki János leköszönő elnök, elnökhelyettesi pozíciót tölt majd be, a másik elnökhelyettes pedig Gajda Nóra, a vajdasági Kolibri a Családokért Egyesület vezetője lett. A szövetség célja a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a régióban működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése. A szövetkezés tevékenységével erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önazonosságának és összetartozásának tudatát.
A Kolibri a Családokért Egyesület az idén csatlakozott az Emeljünk minél több gyereket a magasba (Tóth Tibor felvétele)
A KCSSZ új alelnökét, Gajda Nórát többek között arról kérdeztük, hogy új kinevezése miképpen tudja elősegíteni a vajdasági szervezetek munkáját, valamint arról, milyennek tartja országunk családtámogatási politikáját.
Milyen kötelezettségekkel jár az alelnöki poszt?
– A munka lényege mindenképpen a csapatban történő gondolkodás, ezért is van három tagja az új elnökségnek. Azt gondolom, hogy a családszervezetben folytatott munkához hasonlóan, a közös munkán van a hangsúly, hiszen csapatban lehet eredményesen dolgozni.
Miben tudja az alelnöki pozíciója segíteni a vajdasági szervezeteket és a Kolibri a Családokért Egyesület munkáját?
– A munkám nem korlátozódhat a vajdasági egyesületeknek a segítségére, hiszen egy egész nagy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő szövetségről van szó. A KCSSZ öt régióból, pontosabban Felvidékről, Erdélyből, Vajdaságból, Kárpátaljáról és az anyaországból toborozza tagságát és karolja fel a családszervezeteket, illetve azokat az egyesületeket, amelyek az itthon maradást és az összetartozást, a magyarságtudatot és a családbarát szemléletet népszerűsítik. Segíteni tudom az információáramlást Vajdaságban, azaz minden olyan tudnivalót megosztani a hazai családszervezetekkel, aminek a birtokába jutok, hiszen óriási lehetőségek vannak. Nem csak anyagi forrásokra gondolok itt, hanem kapcsolatokra, vagy egy-egy eseményen való részvételre a Kárpát-medence egész területén. Azt gondolom, hogy ha ezek az információk eljutnak a vajdasági szervezetekhez, az óriási előnyt jelent a számukra.
A Kolibri a Családokért Egyesületnek nagyon szerteágazó tevékenysége van. Mi az, amit kiemelne, és amit nagy sikernek könyvelhet el a szervezet többéves fennállása óta?
– Az egyesületünk immár 9 éves. A nyolcadik év végén egy nagy mérföldkőhöz jutottunk el az egyesület tevékenységében. A két mandátum lejárta után összesítettük az elmúlt évek munkáját, melyből kiderült, hogy összesen 197 család fordult meg az egyesületben mintegy 480 gyermekkel. A tevékenységünk szerteágazó, próbálunk minél több olyan rendezvényt szervezni, amelynek nagyobb közösségépítő szerepe van. Ilyen például a kerékpártúránk is, de a Baba-mama klubunk is nagyon sikeres. Óriási érdeklődést mutatnak látogatottságukkal az édesanyák, a klubban hetente egyszer találkoznak. Havonta egyszer pedig szakember nyújt segítséget az édesanyáknak, logopédus, pszichológus vagy más szakember személyében. Személyes kedvencem és szerintem a legszerethetőbb eseményünk minden decemberben a babamászó-verseny, amelyen a kis bajnokok kis piros mikulássapkákban és pólóban rajtolnak. Ezeken kívül számos más eseményen vendégként is szerepelünk, ami azért fontos, mert jó gyakorlatot és példát hozhatunk haza magunkkal, ami a későbbiekben a hasznunkra válhat ebben a közösségben.
Gajda Nóra (Ótos András felvétele)
Milyen tervei vannak a Kolibri a Családokért Egyesületnek a jövőben? Milyen programok várhatóak?
– A legközelebbi eseményünk egy kerékpártúra, amely júniusban lesz, ezt a környezetvédelmi világnap apropóján szervezzük meg. Minden más eseménnyel kapcsolatban óriási elképzeléseink és terveink vannak, de források hiányában nem szoktunk róla nyilatkozni. Nagyot álmodni merünk, de beszélni róla nem, mert nem szeretünk csalódást okozni. Nem szeretnénk ahhoz a táborhoz csatlakozni, akik csak ígérgetnek. Sodródunk azonban a lehetőségekkel, a lehetőségek pedig velünk sodródnak, és mindig aktívak vagyunk. Keressük az olyan szervezési alkalmakat, amelyek előrébb viszik az egyesületünket, illetve azokat, amik azokat a célcsoportokat szolgálják, amiket mi is képviselünk.
Milyennek tartja a többi országhoz viszonyítva Szerbia családtámogatási politikáját?
– Egyesületünk tavaly vett részt egy demográfiai fórumon, amit a KCSSZ szervezett Dunaszerdahelyen. Ezeken a fórumokon, így ott is, elhangzott, hogy az anyaországi családtámogatási politikát meg sem közelíti egyik régió sem, tehát Szerbia sem. A magyarországi családtámogatási rendszer most egy nagyon nagy lendületet vett. A mostani tisztújító közgyűlésen dr. Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár egy terebélyesedő fához hasonlította a jelenlévő családpolitikát, amely egyre terebélyesedik és vadonatúj hajtásai vannak, amelyekről hamarosan le is lehet szüretelni. Ez való igaz, mert sokat dolgoznak rajta. Előny, hogy sok nagycsaládos dolgozik a kormányban és azt gondolom, hogy emiatt működik ez hitelesen.
És mi a helyzet a mi fánkkal?
– Ha a helyettes államtitkár hasonlatánál maradunk, elmondhatjuk, hogy Szerbia fája nem terebélyesedik. Nagyon messze járunk a magyarországi családtámogatási rendszertől. Országunkban jó elgondolások és pozitív tervek hangzanak el, ezeket azonban még nem látom kibontakozni.
