Zsablya központjában a Havas Boldogasszony tiszteletére emelt római katolikus templom állapota egyre rosszabb. A tetőszerkezet tönkrement, a szél elvitte a tető egy részét, így napról napra több hulladék kerül be a templom monumentális hajójába. Az eső és a szemét miatt egyre nedvesebb épület tornyában galambok fészkelnek. A megfestett mennyezet lekopott, az oltáron és körülötte csonka szobrok tanúskodnak az idő múlásáról.
A budapesti Teleki László Alapítvány munkatársai a délvidéki templomok állapotának felmérésével foglalkoztak az elmúlt években, ekkor Zsablyán is jártak, és kezdeményezés történt a szakrális épület felújítására. Jelenleg a szerződéskötések folyamata zajlik a munkálatok kivitelezőjével. Első lépésként a tetőszerkezet újul meg, nyilatkozta lapunknak Éber András építészmérnök.
– Folyamatban van a szerződéskötés, és várhatóan ebben az évben a torony mellett és a toronytól számított öt, hat méternyi szakaszt fogják kicserélni, felújítani. A továbbiakban pedig, ha sikerül még forrást találni rá, akkor jövőre folytatódnak a felújítási munkálatok. Ez év második felében, júliustól mindenképpen elkezdődik a munka. Az épület felújításának határideje a további megbeszélésektől függően alakul – mondta Éber András.
A Magyar Kormány 2015-ben indította útjára a Rómer Flóris Tervet, amelynek megvalósításával a Teleki László Alapítványt bízta meg, ennek köszönhetően az elmúlt három évben mintegy száz Kárpát-medencei műemlék újult meg. Mivel a források még a jövő évre ismeretlenek, az előzetes becslések szerint 40-50 millió forintra értékeli Éber András a zsablyai templom teljes tetőszerkezeti felújításának az árát.
Zsablyán igen kevés hívő van, viszont az egyházi ünnepek alkalmával a környékből is ellátogattak, még ebben a rossz állapotában is felkeresték a templomot.
Minden hónap első vasárnapján Titelről jön ide misézni Franjo Lulić plébános, aki magyarul is szolgáltat misét. Ilyenkor nagyjából tizenöten vannak a templomban, tudtuk meg az atyától. Rendszeresen jár misére a Gál család, akik kezdettől fogva lelkes hívei és résztvevői a templom tatarozási munkálatainak.
Három évvel ezelőtt a helybeli polgárok szerveztek munkaakciót. Első lépésként akkor a templom környékét és a harangházat tisztították meg a tömérdek szeméttől, amelyet a templom tetejében találtak. Az ablaküvegeket is felújították. A fákat traktorral távolították el a polgárok, a galambpiszkot vödörszámmal hordták ki a templomból, tudtuk meg Gál Gyulától. Mára azonban újra a galambok lakává vált a templom, a cserepek pedig továbbra is hullanak a tetőről.
– Legjobban azért harcolunk, hogy legalább a tetőt megcsinálják, hogy ne dőljön össze, mert az nagyon rossz állapotban van. Több mint két-három éve küzdünk ezért.
A megmozdulást követően több mint százan látogattak el a templomba a húsvéti misére, meséli Gál Gyula.
– Célunk, hogy megmaradjon a templom, akár emlékműkként is. Mi itt vagyunk még a faluban, néhányan katolikusok. Nagyon sokan szeretnék, ha felújítanák az épületet. Gyakran kérdeznek erről a faluban is. A megmozdulások során jöttek segíteni pravoszlávok és katolikusok is. Szervezkednénk mi most is, ha lenne háttér biztosítva. Sokkal többen járnának a misére is, viszont amikor meglátják, hogy milyen szomorú állapotban van a templom, akkor mindenki számára egyértelművé válik, hogy magunkra vagyunk hagyva.
A katolikus és a pravoszláv templom egymás mellett áll a falu központjában. A helybeli Jurković Vera, aki a plébános munkájában segédkezik szintén a kezdeményezők csoportjának egyik tagja.
– Nagyon sajnálom, hogy ilyen szomorú képet fest a templomunk, mert ez egy nagyon szép épület. Európában egyedülálló, hogy a pravoszláv és a katolikus templom egymás mellett van. A falu lakosai is azt akarják, hogy sikerüljön az ügy. Ha valaki elkezdené a templom felújítását, akkor mindenki csatlakozna a kezdeményezéshez, ahogyan tud. Sajnos többször elindult a kezdeményezés, de mindig valami hátráltatta – mondta Jurković Vera.
– Végtelenül megörültem, amikor megtudtam, hogy a Teleki László Alapítvány jelentkezett a templom felújítása kapcsán. Jól eső érzéssel veszem tudomásul, hogy a kezdeményezés más szinten is megtörtént, és bízom benne, hogy a katolikus templomot megmentik Zsablyán – nyilatkozta felkeresésünkre Matuska Márton publicista, aki már tíz évvel ezelőtt mozgalmat indított társaival az elhanyagolt épület megmentéséért. Akkor három délvidéki magyar ember, Tóth László nyugalmazott újságíró, Jakubec György mozsori születésű, újvidéki lakos és Matuska Márton a templom megmentését kezdeményező bizottságot alakított.
– Évről évre történtek tanácskozások, beszélgetések, összejövetelek annak érdekében, hogy a nyilvánosság ne felejtse el a templom gondját, és hogy figyelmeztessük az illetéseket arról, hogy a zsablyai katolikus templommal baj van. Tóth László filmesként több dokumentumfilmet is készített a templomról, és tőle származik az a megfogalmazás, mely szerint a két zsablyai templom egy városképi jelleget alkot. Zsablya szimbólumává vált a két templom. A zsablyai képeslapok is ezeket ábrázolták az Osztrák–Magyar Monarchia idején, mondta Matuska Márton.
Az Élő Kövek című lapban, amelyet a temerini születésű Bankó Nándor, a zentai Jézus Szíve templom plébánosa jelentet meg, számos elhagyatott templomunk története kerül feldolgozásra, közöttük a zsablyai katolikus templomé is.
A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomot az egykori magyar és német anyanyelvű katolikusok építették 1900-1901-ben.
,,1910-ben 8000 szerb, magyar és német lakta Zsablyát, akik megértésben jószomszédi kapcsolatban és békességben éltek egymás mellett. A lakosok értették, de beszélték is egymás nyelvét. A katolikus plébánia lélekszáma a két világháború közötti években megközelítette a háromezret.” – olvashatjuk az Élő Kövek XIV. évfolyam 4. (49.) 2009. ádvent–karácsony számában.
Kevés híve maradt a templomnak, amikor a második világháborút követően mindkét nemzetnek el kellett hagynia Zsablyát. 1944/45-ben a három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságát kollektív bűnössé nyilvánították és kegyetlenül lemészárolták vagy vagyonától megfosztva elüldözték. Templomaikat és temetőiket megsemmisítették. Egyedül a zsablyai Havas Boldogasszony római katolikus templom vészelte át a pusztulást. Ennek emlékére a templomban egy emléktábla áll. A kezdeményező Pásztor Antal fémmunkás volt, aki 1990 őszén az egész Délvidéken elsőként állított méltó emlékművet az ottani áldozatok számára.