2024. július 17., szerda

A tamburától a furulyáig

A Hunyadi János Udvari Zenekar tagjai a csantavéri iskola tehetséges diákjaiból kerültek ki

Nem minden általános iskola büszkélkedhet saját zenekarral, de ha mégis, az együttes fellépései általában az iskolai ünnepségekre korlátozódnak, és a tagok ritkán mutatják meg magukat a szélesebb közönség előtt. Mindez a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola Hunyadi János Udvari Zenekarára nem igaz. A négytagú zenekar 2017 februárjában alakult, amikor Bakos Árpád zenetanár egybegyűjtött néhány diákot, akiknek már volt hangszeres tudásuk. Az együttes tagjai Csikós Gergely, Hajdú Sándor, Huszár Andor és Nagy Ákos. A zenekar műsorán magyar népdalok szerepelnek, amelyeket sajátos hangzásvilággal adnak elő. Az iskolai fellépéseken kívül számos helyen léptek színpadra.

– Mindig is szerettem volna egy kis együttest megalakítani, de nem voltak hangszereink. Sándorról tudtam, hogy hegedülni járt megboldogult Angyal Imre bácsihoz. Ő többször fellépett az előadásokon, viszont a többiek még nem nagyon próbálkoztak. Egyszer Ákos előállt azzal az ötlettel, hogy ő furulyázna. Kikindáról, Szabó Antal hangszerkészítő mestertől szereztünk neki egy furulyát. Az egyik órán valamit énekeltünk, és Andor rendesen kieresztette a hangját. Akkor úgy gondoltam, hogy megvan az énekes is a zenekarba. Gergely pedig zongorázott, viszont a népzenébe nem igazán illik a zongora. Egy évvel ezelőtt az egész csapat elkezdett tamburázni, és mára mindannyian két hangszeren tudnak játszani – mesélte Bakos Árpád.

Azt is megtudhattuk tőle, hogy a zenekar tagjai már sok helyen felléptek, köztük különféle vajdasági versenyek megnyitóján.

– Az ÁMV-n szoktunk indulni, de ott sajnos nem lehet zenekart benevezni, csak szólistát. Tavaly a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőn kiemelt arany díjban részesültünk. Szerintem minden gyerekkel könnyű dolgozni, ha érdekli az, amit csinálunk. A zenekar tagjai nagyon tehetséges gyerekek, ezért könnyű volt velük a közös munka.

Eredetileg az én ötletem volt, hogy zenéljünk együtt. Később, amikor beindult a zenekar, a gyerekek nagyon kreatívak voltak, saját ötletekkel álltak elő. Volt egy önálló, egész estés koncertünk is, amelyen Gergely még zongorázott is. Úgy gondolom, hogy nincs is szükség másra ebben a korban. A csantavéri általános iskola ballagásán egy kisebb búcsúkoncertet adtak, elbúcsúztattuk őket abban bízva, hogy ennek lesz még folytatása. Szerintem nélkülem is szépen megállják a helyüket, ha van elég idejük és energiájuk, hogy együtt muzsikáljanak. Az együttes tagjai csak népzenét játszanak. Ha más műfaj is érdekli őket, megpróbálhatják. Ez csak rajtuk áll – mondta Bakos Árpád.

Csikós Gergely annak idején a csantavéri plébánián tanult meg zongorázni negyedikes korában. Ezután kezdett el tamburán tanulni. A zenekarban nagydobon játszik.

– Tavaly kezdtünk el tamburázni, amikor csatlakoztunk a Mendicus Művészeti Központ próbáihoz. Könnyebb volt megtanulni ezen a hangszeren, mert már tudtam zongorázni. Ezután is szeretném folytatni a zenélést, és remélem, hogy együtt marad a zenekar – szögezte le Csikós Gergely.

Hajdú Sándor a zenekar hegedűse. Már hat éve játszik ezen a hangszeren, és ő is később kezdett el tamburázni.

– Amikor befejeztem a második osztályt, elkezdtem hegedűórákra járni egy csantavéri tanárhoz. Ő sajnos meghalt, ezért beiratkoztam a Szabadkai Zeneiskolába. Elvégeztem az Alapfokú Zeneiskolát, és felvettek a zenei középiskolába. Én is akkor kezdtem el tamburázni, mint Gergely. Ezenkívül a templomban két mise között szoktam orgonázni is. Ezek közül a legjobban a hegedűt szeretem. Nem szoktam mindennap gyakorolni. Amikor vizsgákra vagy fellépésekre készültem, akkor napi egy-két órát játszottam, de most már kevesebbet szoktam – tudtuk meg Hajdú Sándortól.

Nagy Ákos furulyázik és tamburázik a zenekarban. Néhány éve került kapcsolatba a zenével.

– Szerettem volna valamilyen hangszeren játszani, de úgy gondoltam, hogy egyszerűbbet választok. A furulya mellett döntöttem. Ez 2015 októberében történt. Akkor szóltam Bakos Árpád tanár úrnak, hogy szeretnék megtanulni furulyázni. Így kerültem bele a zenekarba. Együtt kezdtem el tamburázni a fiúkkal. Mindkét hangszert szeretem, a furulyát és a tamburát is, nem tudnám kiemelni egyiket sem – mesélte Nagy Ákos.

Az Udvari Zenekar énekese, Huszár Andor már régóta foglalkozik énekléssel.

– Egyik rokonomhoz jártam órákra, ott gyakoroltam énekelni. Gergelyhez hasonlóan én is zongorázni tanultam, csak egy idő után kijöttem a gyakorlatból. A próbákon nagyon gyorsan megtanulom a szöveget, és otthon napi egy órát gyakorlok. Amikor unatkozom, akkor több órán át éneklek. Szeretem, mert jó elütni vele az időt – mondta Huszár Andor.

Zenélés közben ( Gergely Árpád felvétele)

Zenélés közben ( Gergely Árpád felvétele)

Arra a kérdésre, hogy melyik a legemlékezetesebb fellépésük, mindannyian egyöntetűen azt válaszolták, hogy a ballagási fellépésük volt a legjobb, mivel óriási vastapsot kaptak a közönségtől. Szerintük az a legfelemelőbb érzés, amikor látják a nézők arcán, hogy tetszik nekik az, amit játszanak.

– A fellépések közül kiemelkednek az újvidékiek. Kétszer léptünk fel ott, először az Európa Kollégiumban, majd az Apáczai Kollégiumban. Általában mindenhol nagy sikerünk van, a közönség vastapssal jutalmaz bennünket – mondta Hajdú Sándor.

Annak ellenére, hogy a négytagú zenekarban ősztől hárman középiskolások lesznek, a fiúk továbbra is szeretnének együtt zenélni. Elmondták, hogy a nyári szünetben össze fognak ülni próbálni, hogy tovább folytathassák a közös muzsikálást.

Nyitókép: Zenélés közben ( Gergely Árpád felvétele)