A közmédia időről időre megszellőztet az ivóvizeink magas arzéntartalmára vonatkozó elemzéseket. A Tisza mentén, különösen Bánátban a lakosság ivóvízellátására fúrt kutakból nyert víz arzénvegyület-koncertrációja gyakorlatilag minden egyes településen meghaladja az érvényben lévő egészségügyi határértéket. Az Európai Unió egy liter ivóvízben legfeljebb 10 mikrogramm arzént enged meg, a Tisza menti vízlelőhelyekből nyert ivóvízben ennek akár az ötszöröse is előfordulhat, ami önmagában nem jelenet semmilyen egészségügyi kockázatot, viszont a dohányosok a dohányfüstből is arzénvegyületeket visznek be a szervezetükbe, ami együttesen már növeli a daganatos megbetegedések kialakulásának a kockázatát.
Milyen vizet iszunk a Tiszavidéken? (Gergely József felvétele)
Magyarország több mint 300 településén megközelítőleg egymillió ember iszik, főz és öntöz a megengedett határértéknél magasabb arzéntartalmú csapvízzel. Az ember napi átlagos arzénfogyasztását 0,01–0,3 mg közé tehető, 5–50 mg/nap fölött az arzénterhelés mérgezővé, a 100–300 mg/nap tartományban halálossá válik. Ez a mennyiség szoktatással növelhető: aki hozzászokott, napi 0,5 g arzént is elfogyaszthat anélkül, hogy egészsége akár a legcsekélyebben károsodna.
A bánáti emberek zöme csak legyint a média arzénos ivóvízzel való ijesztgetéseire. Amióta a múlt század közepén településeinken elkezdték kiépíteni az ivóvíz-hálózatot, ugyanezt az arzénos vizet isszuk, hozzá vagyunk szokva. Az előírt egészségügyi határértéket meghaladó arzéntartalmú ivóvíz fogyasztása minden százezredik lakosnál okozhat egészségügyi problémát. Ez csak egy becslés, de az EU-ban már ezt a kockázatot is ki szeretnék küszöbölni drága vízgyárak építésével minden tekintetben egészségessé lehet varázsolni a vezetékes ivóvizet. Ugyanez a módszer egy szegény Szerbiában már kevésbé járható út, lásd: nagybecskereki vízgyár, amit kimondottan az arzénvegyületek „magas” pontosabban az egészségügyi határértéket meghaladó töménysége miatt kezdtek el építeni, de több éve tartó huzavona után sem működik, a polgárok már többször is nyíltan demonstráltak emiatt.
Mi a helyzet ivóvízügyben Csókán? Tettük fel a kérdést Gyömbér Stana polgármester asszonynak, hiszen nem is olyan régen, áprilisban a nagykikindai egészségügyi felügyelőség átirata nyomán Csóka Kommunális Közvállalat értesítést tett közzé, amelyben tájékoztatta a lakosságot, hogy a község minden településén: Csókán, Kanizsamonostoron, Feketetón, Egyházaskéren, Hódegyházán, Padén és Szajánban egyaránt nem ajánlott, sőt az értesítés szerint TILOS a vezetékes ivóvíz emberi fogyasztásra való felhasználása.
A vezetékes ivóvíz használatának tilalmáról szóló értesítés nem keltett különösebb feltűnést, vagy felhördülést a község lakosságának körében, tudják és tudták eddig is, hogy milyen vizet isznak. A polgárok kilencven százaléka nem is hallott erről az értesítésről. A községi vezetés tagjai, beleértve a polgármestert, az alpolgármestert és a képviselő-testület elnökét is, továbbra is a vezetékes ivóvizet isszák. A tiltás időszakos, addig lesz érvényben, amíg az illetékes egészségügyi hatóság nem értesíti a községet arról, hogy iható a csapvíz – olvasható a kommunális vállalat nyilvánossághoz intézett értesítésében, felhívásában.
– Annak ellenére, hogy a felügyelőség nem tett semmilyen intézkedési javaslatot az ivóvíz vegyi összetételéből fakadó esetleges gondok megoldására, önkormányzatunk folyamatosan dolgozik a számunkra hozzáférhető megoldáson. Nagybecskereken felkerestem a vízgyárat, a mi kis Csóka községünkre kivetítve sajnos nem járható út, mivel esetünkben a vízgyárból nyerhető ivóvíz köbmétere elérné a száz dinárt is. Viszont alternatív megoldások számításba jöhetnek, sőt már van községünkben is erre vonatkozó jó példa. Padén már tíz évvel ezelőtt a helyi közösség tartományi támogatásból felszerelt egy úgynevezett ökokutat, amiből sokan hordják ivásra, főzésre a vizet. Ennek az ökokútnak a vize megfelel az arzénra vonatkozó egészségügyi határértékeknek, annál tízszer kevesebb arzénvegyületet tartalmaz. Erről a kútról a falubeliek és az átutazók is viszik a vizet, havonta 60–70 köbméter tisztított ivóvíz fogy ebből a kútból.
Községünk többi településén is tervezzük hasonló szűrőberendezéssel ellátott ökokút felszerelését. Az iskolákban és óvodákban szűrt vizet fogyaszthatnak a gyerekek. A nagyfogyasztók, jószágtartók, a kertjeiket öntöző polgárok számára egyelőre nem tudunk megoldást javasolni, arzénmenetes vizet biztosítani. Az ökokutak felállításával a polgárok számára reményeink szerint már az idén minden faluban elérhető lesz az arzénmentes ivóvíz – mondta a csókai polgármester.
