18 évvel ezelőtt, ugyanúgy augusztus 17-én tartották meg a Vajdasági Magyar Szövetség által szervezett Szent István-napi délvidéki központi ünnepséget, mint az idén. Akkor az eseményt az tette különlegessé, hogy ez alkalommal nyílt meg Szabadkán a magyar főkonzulátus. A délvidéki magyarság számára a legfontosabb millenniumi történésre Kosztolányi városába érkezett Orbán Viktor magyar és Zoran Đindić szerb miniszterelnök is. A belvárosban, a Đuro Đaković utcában, az egykori Lifka-ház előtt – amelyben helyet kapott a magyar főkonzulátus –, hatalmas tömeg gyűlt össze. A levegő tele volt reménységgel.
Orbán Viktor miniszterelnök mindössze 38 éves volt a szabadkai magyar főkonzulátus megnyitásakor, Zoran Đinđić kormányfő pedig 49 éves
Több éves előkészület után nyitotta meg a magyar kormány szabadkai külképviseletét. Ez a vajdasági magyarság számára óriási dolog volt. Akkor még nem is igazán tudtuk, hogy mennyivel közelebb kerülünk ezáltal az anyaországhoz. Ma már tudjuk, hogy a nemzetegyesítés fontos bástyája ez.
Orbán Viktor miniszterelnök a szabadkai külképviselet megnyitóján a következőket mondta:
„Közösen abban reménykedünk, hogy a magyarok ismét itthon érezhetik magukat a saját városukban, hogy Jugoszláviának hosszú időn keresztül olyan kormánya lesz, amely lehetővé teszi ezt, de odahaza mi is mindent megteszünk ennek érdekében. Ezért alkottuk meg a státustörvényt, amely azt fejezi ki, hogy mi mindannyian ugyanahhoz a magyar nemzethez tartozunk. Magyarország állampolgárai abban érdekeltek, hogy Szerbia és Magyarország között jó viszony alakuljon ki. Érdekeltek vagyunk abban, hogy ismét felépüljön egy erős Szerbia, amelynek elismert és megbecsült polgárai lesznek a magyarok. Közép-Európa ma egy újabb aranykor küszöbén áll, s ha az itt élő nemzetek összefognak, akkor egy emelkedő térséget hozhatnak létre, amely hamarosan utoléri a fejlett nyugat-európai államokat.”
2001-ben Palicson a Szent István-napi ünnepségen 10 000-en gyűltek össze
Hatalmas ovációval fogadták a szabadkaiak a magyar miniszterelnököt
Még egy teljes év sem múlt el a jugoszláv rendszerváltást jelentő október ötödikétől a főkonzulátus megnyitásáig. Az ország neve akkor még Jugoszlávia volt, és élén egy dinamikus, sokat ígérő vezető állt, aki a kezdetektől fogva a magyarságról nagy tisztelettel beszélt. Nem csak a vajdasági magyarság, de a változásokat igénylő szerbiai lakosság is reménykedett abban, hogy a fiatal és határozott miniszterelnök, Zoran Đinđic, jó irányba vezeti majd az országot. Volt víziója, hosszútávú gazdasági elképzelése, és olyan hittel beszélt az ország európai csatlakozásáról, hogy csak kevesen kételkedtek szavaiban. Soha sem ígért könnyű életet, munkát és fegyelmet követelt meg. Szabadkán a magyar külképviselet megnyitóján is reménykeltő mondatokat fogalmazott meg:
– Nem is olyan régen nálunk hidakat romboltak. Nekünk most az a feladatunk, hogy ezeket a hidakat felépítsük, nemcsak a folyók, hanem a nemzetek között is. Ebben nagy szerep jut Szabadkának, amely összeköti Szerbiát az európai közösséggel – mondta.
A vajdasági magyarokról is mindig elismerően beszélt. A Magyar Szó tudósításából idézünk:
„A szerbiai magyar kisebbségi közösség ... az elmúlt tíz évben a szerbiai demokratikus változások fontos tényezője és egyben motorja is volt, amely nemcsak a saját jogaiért, hanem az egész ország demokratizációjáért szállt síkra. Az itteni magyarok megértették, hogy csakis akkor lehetnek jogaik, ha egy demokratikus országban élnek, ez pedig akkor jöhet létre, ha az egész demokratikus világnak része lesz az ország. Ezért Szerbia feladata, hogy lerója adósságát a magyar kisebbségi közösségnek, akiket mindig meg kell hogy illessenek azok a kollektív jogok, amelyek az európai normáknak megfelelnek. Mint mondta, személy szerint kötelezettséget vállal arra, hogy ezeket – az európai normák szerinti – kisebbségi jogokat mindig megvalósíthassák.”
A magyar miniszterelnök a főkonzulátus megnyitását követően exkluzív interjút adott a Magyar Szónak. A kettős állampolgárságot kérni kell címmel jelent meg az interjú, amelyben első alkalommal kaptak a délvidéki magyarok reménykeltő ígéretet arra vonatkozóan, hogy ha kérik, kaphatnak magyar állampolgárságot. A 2001 augusztus 19-én megjelent interjúban a következő olvasható:
Az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt a kezdetektől töretlen
„A kormány azért nyit külképviseleteket a Kárpát-medencében, mert az ott élő magyaroknak szükségük van ezekre a konzulátusokra. Általában az ő igényük dönti el, hogy hol is nyíljanak meg ezek a konzulátusok. Miután Magyarország olyan ország, amelyben sok millió ember él, aki a magyar nemzethez tartozik, de magyarok az országhatáron kívül is kénytelenek élni, ezért az anyaországgal való érintkezés és az anyaországi külképviselet miatt szükséges ilyen konzulátusok nyitása. A konzulátusokat nem a magyar kormány találta ki, hanem az emberek, akik nem akarnak 200, 300, 500 kilométereket utazni, ha valamilyen ügyük van Magyarországon, és előtte még Bukarestbe, Belgrádba vagy Pozsonyba kell menniük. Ezért nyitottunk konzulátust tavaly Kassán, éppen ilyenkor, most pedig Szabadkán, és nagyon szeretnénk Csíkszeredán és nyitni egy konzulátust, de ebben a pillanatban a román egyetértés nincs meg ebben az ügyben” – mondta a magyar miniszterelnök.
A kettős állampolgársággal kapcsolatos kérdésünkre pedig a következő választ kaptuk:
Volt olyan időszak, amikor a szabadkai magyar főkonzulátuson naponta háromszor tartottak állampolgársági eskütételt
„A magyar kormány nem zárkózik el semmilyen lehetőség megfontolásától. Ha a vajdasági magyarság szervezetei felvetik azt, hogy a magyar kormánynak a kettős állampolgárság felé kellene lépnie, akkor mi ezt meg fogjuk fontolni. A magyar kormány úgy gondolkodik, hogy a helyben élő magyarok tudják a legjobban megmondani, hogy mire van szükségük. Nem Budapestről kell megmondani, hogy mi kell egy szabadkai magyarnak, majd megmondja a szabadkai nekünk, hogy mire van szüksége, és megnézzük, hogy meg tudjuk-e adni azt, amire szüksége van. Tehát ha az itt élő magyarok úgy gondolják, hogy a kettős állampolgárság felé lépéseket kell tenni, s a szerbek is úgy gondolják, hogy ez jó lenne, akkor, azt hiszem, ennek nem lesz akadálya” –fogalmazott 2001-ben Orbán Viktor.
A magyar főkonzulátus megnyitását szinte azonnal megérezte a vajdasági magyarság. Igaz, a belgrádi Magyar Nagykövetség képviselői korábban is jelen voltak a legfontosabb magyar eseményeken, de most a vajdasági magyarság szellemi, politikai és gazdasági központjában lévő külképviselet testközelbe hozta az anyaországot.
2002-ben a hatalomra kerülő MSZP–SZDSZ kormány már nemcsak, hogy nem támogatta a kettős állampolgárságra vonatkozó határon túli igényt, hanem egyenesen elutasította. Emlékezzünk csak a 2004-es szégyenletes népszavazásra, ahol maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként a határon túliak ellen kampányolt, meglehetősen csúnya módon.
2014-től a külhoni magyarok is élhetnek szavazati jogukkal a magyar parlamenti választáson, 2019-től pedig már lehetőség van az európai parlamenti választáson is szavazni a magyarországi jelöltekre
A könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárságról a Fidesz–KDNP kormány kezdeményezésre a Magyar Országgyűlés 2010-ben hozott döntést. A szabadkai magyar főkonzulátus az igénylések fogadásának kezdetétől a határon túli külképviseletek közül – Csíkszeredával váltakozva – vagy az első vagy a második helyen állt, az átadott kérelmek számát tekintve. A kettős állampolgárság igényét 1997-ben Ágoston András, a VMDP elnöke fogalmazta meg. Tulajdonképpen elsőként Vajdaságban öltött formát az igény, ami aztán kiteljesedett, és a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés fontos lépése lett. 2017-ben az egymilliomodikként honosított külhoni magyar tett állampolgársági esküt. Ő is vajdasági volt, mégpedig Lajkó Miklós gunarasi gazdálkodó.
A szabadkai külképviselet előtt hatalmas sorok kígyóztak a honosítási kérelmek átadása előtt is. Egészen 2009-ig, amikor is Szerbia vízummentességet kapott az EU-ba történő beutazáshoz. Addig szinte az egész Vajdaság a magyar főkonzulátuson igyekezett vízumhoz jutni.
A Magyar Kormány nemzetpolitikája 2010-től vett lendületet. A nemzetegyesítés a magyar állampolgárság megadását követően felgyorsult. A külhoni magyarok magyar útlevelet is igényelhetnek már a külképviseleteken, elektronikus személyi igazolványhoz is itt adhatják át az igénylést, és 2018-tól elérhető a külhoni családok számára is az anyasági támogatás meg a Babakötvény, amelyek intézése szintén a külképviseleten zajlik.
Fontos lépés volt a magyar nemzetpolitikában a 2012-es év, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a választási törvény módosítását, amelyben egyebek mellett helyet kapott a választójog kiterjesztése a külhoni magyarokra is. Így a 2014-es parlamenti választásokon a külképviseleteken illetve postán a határon kívüli magyarok is leadhatták voksukat, idén pedig már az európai parlamenti választáson is részt vehettek a magyar listákra szavazva.
A Szent István-napi ünnepség helyszíne 18 évvel ezelőtt a palicsi sportpálya volt. Több mint 10 000-en gyűltek ekkor össze, hogy államalapító királyunkra emlékezzenek. Felemelő és emlékezetes marad ez a nap.
