Az eltűnt szobrok

Országos adakozásból 1905-ben Zomborban, a csodálatos Megyeháza előtti téren avatták fel Schweidel József aradi vértanú monumentális szobrát. Egy évvel később Kiss Ernő szintén aradi vértanúnak emeltek szobrot Nagybecskerek központjában. Öt évre rá, 1911-ben Törökbecsén állítottak szobrot gróf Leiningen Westerburg Károly tábornoknak, akit szintén Aradon végeztek ki 170 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án. A nagybecskereki és a törökbecsei egész alakos szobrokat Radnai Béla készítette, Schweidel József szobrát pedig Mátrai Lajos György és ifj. Mátrai Lajos jegyzi.

Gróf Leiningen Westerburg Károly volt a legfiatalabb aradi vértanú. Mindössze harminc évet élt. Kiss Ernő ötven, az ötgyermekes Schweidel József pedig ötvenhárom éves volt, amikor kivégezték.

Kiss Ernő családjának Nagybecskerek környékén hatalmas birtokai voltak. A honvéd altábornagy a szerbek elleni csatákban szerzett múlhatatlan érdemeket és még életében legendák övezték hadvezetését. Halála után pedig ezek a legendák bővültek, megerősödtek.

Mivel az altábornagyi ragban lévő Kiss Ernő nem vett részt a császári csapatok elleni csatákban, így nem akasztották fel, hanem golyó általi halálra ítélték. Október 6-án reggel fél hatkor volt a kivégzés. Kiss Ernő mellett Lázár Vilmos főtisztet, Dessewffy Arisztid és Schweidel József tábornokokat ítélték még golyó általi halálra. 12 katona állt a halálra ítéltekkel szemben. Miután a lövések eldördültek, hárman holtan rogytak össze, Kis Ernőnek csak a vállát érte a golyó. A legenda szerint ezt követően maga vezényelt a tanácstalan kivégzőosztagnak: hárman léptek elé és végeztek a nagybecskereki tábornokkal. A bánsági városban miután hírét vették Kiss Ernő kivégzésének, a különleges tiszteletet élvező hadvezérről elterjedt, hogy valóban igaz, hogy még a golyó sem érte soha, lám, a kivégzésekor sem. A csatákban már korábban három lovat is kilőttek alóla, és benne nem esett kár.

Az aradi kivégzés másnapján tisztiszolgája kiásta a tömegsírból és az aradi temetőben temette el egy jeltelen sírba. Majd átszállította a holttestet Katalinfalvára a család sírboltjába. Kiss Ernő felesége 1828-ban meghalt. Az özvegyen maradt Kiss Ernő gyengéd érzelmeket táplált mostohatestvére, Lowen Júlia iránt, de szerelmük nem teljesedhetett be, mert a hölgy férjezett volt. Némely feljegyzések arról szólnak, hogy a tisztiszolgának Lowen Júlia adott pénzt, hogy az éj leple alatt hazahozza az altábornagy holttesttét.

Néhány évvel ezelőtt megkíséreltük Katalinfalván megtalálni a Kiss család sírboltját. Éppen takarították a temetőt, amit szerintem évtizedek óta nem tettek. 19. századi sírkövek voltak, néhol láthatóan, máshol meg embermagasságú gazzal és karvastagságú indákkal benőve. Órákig járkáltunk a parányi, de annál megindítóbb sírkertben. Hiába kerestük a kriptát, nem találtuk meg, pedig segítőnk, Lázár Jenő mindent megtett, hogy megtaláljuk.

Kiss Ernő földi maradványait 1872-ben átszállították Katalinfalváról az eleméri templomba. A templom alatti kriptában van családjának többi tagja is.

Kiss Ernő volt a második aradi vértanú, akinek szobrot emeltek a Délvidéken. 1918 után, mint annyi más szobrot, Kiss Ernő szobrát is eltávolították Nagybecskerek központjából. Valahol ott állt, ahol ma Péter király lovasszobra van. Felrobbantották. Évtizedekig mindenki azt hitte, hogy a szobor anyagát beolvasztották. Aztán mégis kiszivárgott a hír, hogy a múzeum alagsorában megvannak a szobor darabjai. 2016-ban az eleméri templom kertjében a nagybecskereki szobor mintájára készíttettek egy mellszobrot. Csaknem 100 év után ismét emléket állítottak az aradi vértanúnak. A Szent Ágoston templomból pedig emléktemplom lett, a sírhelyénél jönnek össze az emlékezők október 6-án.

Schweidel József monumentális szobrát 1918-ban a bevonuló szerb csapatok ökrökkel húzatták le talapzatáról. A hatalmas mészkő talapzatot nem rombolták le, hanem átszállították a pravoszláv temetőbe, és az emléktábla szerint az első világháború 544 áldozatának emlékét őrzi. 2007-ben a zombori köztisztasági vállalat egy újabb táblát szereltetett a Schweidel-szobor talapzatára, eszerint az első világháborúban elesett szerb, román és orosz katonák emlékét őrzi az emlékmű. A síremlékként kezelt talapzatot 1931-ben szentelte fel a pravoszláv egyház.

A zombori születésű vértanú embernagyságú bronzból készült szobrát sokáig őrizték, mígnem egyszer a helyi futballcsapat, a Željezničar bajba került, s eladták a szobrot a bori öntödének, és az árából kisegítették az anyagi gondokkal küszködő csapatot.

Zomborban valóságos kultusza van Schweidel Józsefnek. Még a szobor felállítása előtt a vértanú szülőházára egy emléktáblát helyeztek, de az impériumváltást követően az is eltűnt. A tábla kihelyezésén évtizedekig dolgoztak a zombori magyarok, de a hatalom nem adott nekik engedélyt, így a Magyar Polgári Kaszinó belső udvarába került.

Schweidel József honvédtábornok kapott elsőként szobrot a Délvidéken, s utolsóként állították valamilyen módon vissza az emlékét őrző szobrot. 2017-ben Mrákovits Péter zombori szobrász mellszobrát avatták fel a Magyar Polgári Kaszinó udvarán.

Törökbecsén a város központjában állt gróf Leiningen Westerburg Károly egész alakos szobra. Az impériumváltás idején a helyi lakosság féltette a szobrot, ezért lecsavarozták talapzatáról és elvitték a bíróság épületébe. Amikor elbontották a fészereket a szobor előkerült.Talán a hatvanas évekig az udvarban hánykolódott, majd ugyanaz lett a sorsa, mint a zombori szobornak: odaajándékozták a bronzszobrot a helybeli futballcsapatnak, hogy felszerelést vásároljanak belőle. 2009-ben, a szabadságharc 160. évfordulóján Radnai Béla egész alakos szobrának mintájára egy mellszobrot készíttettek, és az ma a katolikus templom kertjében áll. Leiningen gróf nem volt magyar. Miután feleségül vette a délvidéki Sissány Elízt, Pozsonyban éltek neje délvidéki birtokainak bevételéből. Családja nagy megrökönyödésére a forradalom kitörésekor csatlakozott a szabadságharchoz. Döntését így indokolta: „ ... mivel feleségem magyar, birtoka van, a magyar érdekek bizonyos értelemben az én érdekeim is.”

Mindhárom aradi vértanúnak van ismét szobra a Délvidéken. Csakhogy felállításukkor a köztereken, a város legszebb pontján kaptak helyet, ma pedig a magyar szigeteken helyezték el őket, templomkertekben és a művelődési ház udvarán.