Egy hónapja folynak az ásatások a Bulgáriából induló főgázvezeték mentén, és várhatóan legalább egy hónapig tartanak.
A szakemberek sajtótájékoztatón számoltak be az ásatás eddigi eredményeiről (Puskás Károly felvétele)
Magyarkanizsa községet érintve több helyszínen is érdekes felfedezésre bukkantak a szakemberek, ám ami a legnagyobb érdeklődést váltotta ki, az kétségkívül a Martonos határában lévő ásatás helyszíne, ahol különleges okkergurigákra leltek. A negyvennyolc régészből álló csapatnak várhatóan sok feladatot ad még a terület, az azonban, amit eddig feltártak, már önmagában is egyedülállónak számít a környéken.
Kedden délben a magyarkanizsai városháza dísztermében sajtótájékoztatón számoltak be a szakemberek a magyarkanizsai községben, valamint Zenta és Ada határában zajló ásatások eddigi eredményeiről. Elmondták, az archeológiai kutatások október 1-jén kezdődtek meg a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet irányításával, és a munkába rengeteg szakember bekapcsolódott, annál is inkább, mert folyamatosan nagy felfedezéseket tettek és tesznek. A Bulgáriától Magyarországig húzódó, Magyarkanizsa község területét érintve Velebit, Oromhegyes, Magyarkanizsa, Martonos és Horgos kataszteri községeken is áthaladó gázvezeték mentén zajlanak a kutatások, amelyek nem kis eredménnyel járnak. Silling Léda, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója elmondta, hogy a feltárásnak óriási a jelentősége.
A mostani régészeti ásatás több szempontból is rendkívül fontosnak tekinthető (Jenei Klementina felvétele)
– Ez a régészeti ásatás több szempontból is rendkívül fontosnak tekinthető. A legutóbb akkor került sor hasonlóra, amikor az autópályát építették. A műemlékvédelmi intézet fennállása óta azonban kilenc lelőhelyet soha nem tártak fel egyszerre. Nagy szerencsénk, hogy éppen itt halad át ez a gázvezeték, ugyanis ennek köszönhetően igen sokat megtudhatunk az elődeinkről, az itt éltekről, a múltunkról. Ez az egyik jelentős momentum, a másik pedig az, hogy azok a régészek, akik most itt dolgoznak, összesen negyvennyolcan vannak, az egyetemistáktól kezdve az akadémiáig, a múzeumoktól kezdve a kutatóintézetekig, mindenki, aki él és mozog, részt vesz az ásatásokban – fejtette ki az igazgatónő, aki elmondta, a munkálatok egészen december 1-jéig folytatódnak, utána pedig jön a feldolgozómunka, amelynek során azok az eredmények, amelyek a most zajló ásatásokból adódnak majd, összefogják majd az intézeteket. Éppen ezért ez a folyamat egy igen nagy régészeti összefogást is eredményez majd. Hozzátette, állati leleteket is találtak, amelyekről egyelőre nem tudják meghatározni, hogy milyen állattól származnak.
A bemutatóban az egybegyűltek hallhattak a bronzkorról, a vaskorról, a középkorról, a késő antik korról, valamint egy szenzációs bejelentésre is sor került:
Az ásatások során különleges leletekre bukkantak a szakemberek (Jenei Klementina felvétele)
– Magyarkanizsa és Horgos között, Martonos határában a lelőhelyen okkergurigákat találtunk. Az okkert különféle rítusokhoz használták, gurigák formájában szállították. Ilyen leletet eddig még nem találtak. Nagy valószínűséggel ezekről a leletekről a közeljövőben külön tanulmány is készül, csakúgy, mint azokról a rítusgödrökről, amelyek körülöttük találhatók, illetve amelyekben az okkermaradványok is benne vannak – magyarázta Silling Léda, hozzátéve, a tervek szerint szénizotóp-elemzéseket is fognak végezni, amelyek révén pontosan datálni tudják majd, hogy melyik ásatás melyik kort tárja fel. Mint mondta, a legfontosabb az, hogy ez az antik, a bronz-, a neolit kor alatt is folyamatosan lakott vidék volt.
A terepbejárások alkalmával a felszíni leletek alapján, amik már több éve gyűlnek, kijelenthető, hogy valami volt azon a területen, de egyelőre nem lehet tudni, hogy település vagy temetkezési hely, esetleg templom, mivel mindez még nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
