A hagyományokhoz híven Palicson tartotta meg szombaton a Vajdasági Magyar Szövetség vajdasági Szent István-napi, központi ünnepséget. Az immár huszonhatodik alkalommal megszervezett rendezvény idei jelmondata, Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat, Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című verséből származik.
A program a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban ünnepi szentmisével kezdődött, melyet msgr. Fazekas Ferenc, a szabadkai egyházmegye általános helynöke celebrált.
– Szent István sem lett volna szent, ha nem törődött volna országával. Szent István életéből azt tanulhatjuk meg, hogy semmiféle akadály nem ment fel bennünket az életszentség követelményei alól – mondta többek között az egyházmegye általános helynöke.
Palicson a kora délutáni órákban a tóparti sétányon kézműves kirakodóvásár várta az oda látogatókat. A Vigadónál a Szabadkai Fúvószenekar koncertezett, amit ökumenikus kenyéráldás követett. Az új búzából készült kenyeret msgr. Fazekas Ferenc, a szabadkai egyházmegye általános helynöke, Verebélyi Árpád főesperes, Halász Béla, a Református Keresztyén Egyház püspöke, Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes szentelte meg.
A kenyérszentelést követően Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet.
Két olyan ünnepünk van, ami bennünket a nemzet részévé emel: március 15-e és augusztus 20-a, fogalmazott beszédében a pártelnök.
– Márciusban leborulunk hőseink emléke előtt, augusztusban templomba megyünk, hálát adunk, aztán pedig megünnepeljük közösen, hogy vagyunk: így gyűlünk össze itt, Palicson 1996 óta. A templomból jövünk ide, a szabadkai egyházmegye bazilikája ad otthont a vajdasági magyar közösség központi rendezvénye keretében tartott misének, ami természetesen nem az egyetlen mise, hiszen nincs olyan magyarlakta település Vajdaságban, ahol Szent István tiszteletére ne tartanának misét, ne énekelnék el a Himnuszt, de a központi az, ahol összegyűlünk, ahová a szülőföldünk különböző helységeiből, településeiről eljövünk, hogy közösen adjunk hálát, közösen emlékezzünk – mondta Pásztor István.
– Bonyolult és nehéz időket élünk megint. Örömmel és nyugalommal tölt el, hogy mindvégig, amióta eldöntöttük, hogy hagyományaink szerint és Szent István királyhoz méltónak tartható módon ünnepeljük meg az államalapító szent király ünnepét, egyetlen alkalommal sem merült fel, hogy távolabb kerüljünk a hitünk vállalásától, hogy ne a szentmise legyen az ünnep origója – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
A fejlődő gazdaságot, a fellendülő ipart, a gépesített mezőgazdaságot és az állattenyésztést másodpercek alatt megsemmisítheti az aszály, a szankciós politika, az ideológiai hadviselés, a politikai nyomásgyakorlás és a háború, mutatott rá Pásztor István.
– Áramszünet, benzinhiány, gázmizéria. A 20. században több alkalommal találkoztunk ezzel, kipróbáltuk, hogy milyen. Európa nyugati részében akkoriban, amikor mi páros és páratlan számra végződő rendszámtábla alapján hajtottunk autót, a jóléti társadalmak előnyeit élvezték. Mi pedig nem tudtuk, hogy a hiánygazdaság a demokrácia fejlettebb formája. No, de most újra ezt akarják velünk megtanítani, s mivel erősek, dölyfösek, fölényesek, nem riadnak vissza a nyomásgyakorlástól, arathatnak sikereket. De akkor mi tart meg bennünket? A belső értékünk: a hitünk, ami szabadságunk alapját jelenti. A szabadságunkét, ami megmaradásunk záloga – fogalmazott a pártelnök.
Mint mondta, ahhoz, hogy ünnepünket felemeljük Szent István király szellemiségéhez gondolatainkkal, az ünnepre való lelki rákészülésünkkel igyekezzünk lélekben, észben eljutni oda, ahova el kell jutnunk az ő ünnepén. Ennek az egyik mikéntje kétségtelenül az, hogy méltónak kell lenni a magyar nemzethez, mutatott rá a VMSZ elnöke.
– Csuda dolgok megtételére lélek s szabad nép képes – ezt a szabadságot megadta nekünk államalapító szent királyunk. A kereszténység felvételével a szabadság lehetőségét hagyta ránk, ezáltal pedig a választás lehetőségét is. Dönteni kell jó és rossz között, helyes és nem helyes között, háború és béke között, végső soron arról kell dönteni mindennap, hogy a Kárpát-medence népei között mi a dolgunk. Együttműködni vagy leigázni? Az urat szolgálni vagy az uraktól kegyet lesni? Egyszerűnek tűnő kérdések, melyek ugyanoda vezetnek vissza – a szabadsághoz. Szabad néppé tett bennünket Szent István király – emelte ki Pásztor István.
A kenyérosztás mindig nagyon népszerű a központi rendezvényen
A pártelnök úgy fogalmazott, a csuda dolgok a nemzeti nagyság megteremtésének képességét jelentik, a nemzeti felemelkedést, amire újra és újra képesnek kell lenni. Szerinte erre nem sokaságként, tömegként, vagy egyénenként, hanem emberként és nemzetként, magyarként lehetünk képesek, ilyen módon válik a magyar lét küldetéssé.
– Ezt a feladatot szánhatta nekünk Szent István király. Mi lehet fontosabb a megmaradásnál, amikor minden nemzetnek ez a küldetése? Csak az utak különböznek, amiket a nemzetek megmaradásuk megvalósítása céljával választanak. Isten időről időre küld olyan magyarokat, akik a múltból visszahozták Szent István üzenetét, miszerint a szabadság ereje a választás nehézségében rejlik. A helyes választás a nemzet megmaradásának feltétele. A helyes választás az önbecsülés és nem a dölyfösség, az együttműködés, de nem a megalkuvás, a keménység és nem a simulékonyság, annak elismerése, hogy a teremtett világ része vagyunk, nem pedig teremtettük a világot, aminek urai lehetünk – üzente a pártelnök.
Kiemelte, gondot kell viselnünk a szülőföldünkről, együtt kell működnünk, erőt kifejtenünk annak érdekében, hogy ellen tudjunk állni azoknak a 21. századi imperialista törekvéseknek, amiket globalista törvényszerűségként próbálnak lenyomni a torkunkon. Hozzátette, hogy meg kell dolgoznunk azért, hogy magyarok maradhassunk. Elsősorban magunkért, egymásért kell megküzdenünk, azért, hogy legyünk, maradjunk a szülőföldünkön, fogalmazott Pásztor István, majd köszönetet mondott Magyarország 2010 óta hatalmon lévő nemzeti kormányának, Szerbia elnökének és kormányának az egy évtizedes partneri viszonyulásért, az együttműködési szándékért és nyitottságért.
A VMSZ elnöke a migránshelyzetre is kitért beszédében. Elmondta, hogy Magyarországnak és Szerbiának közösen és jól, keményen és bátran, határozottan bár emberségesen kell ellent mondania a migránsáradatnak.
– Hét éve tűrjük ezt a helyzetet, ami a magyarországi kerítés megépítése után hetekre lecsillapodott, de alapvetően rosszabbra fordult: városaink, parkjaink, közterületeink megszállás alatt állnak, a védett Szelevényi erdőbe, ahová egy évtizede még kirándulni vitték az iskolásokat, hogy megmutassák nekik a védett növényeket, a rendőrség sem meri betenni a lábát. A makkhetesi erdővel ugyanez a helyzet, arrafelé már ellehetetlenült az élet, de nincs ez másként Nyugat-Bácskában és Belgrádban sem – részletezte Pásztor István.
A történelmi egyházak képviselői áldották meg az új kenyeret
– Az európai döntéshozók folyamatosan változó elvárások alapján írogatják jelentéseiket rólunk, ki nem mondott nyomásgyakorlást hajtanak végre rajtunk, aminek következtében a mi életünk válik élhetetlenné, az pedig, amit ők a migrációhoz való alapvető emberi jogként definiálnak, náluk ugyan nem a megoldás része, nálunk viszont egyre akutabb probléma. Ki kell mondani, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem azoknak a kezében van, akik hisznek a bevándorló-társadalmakban. Nem kételkedünk abban, hogy ez a projekt a számukra sikeres lesz, hiszen ők jóléti és fogyasztói társadalom, másként viszonyulnak számos kérdéshez. Mi azonban, másfajta történelmi tapasztalatok birtokában, a nemzetek önrendelkezésében, a szuverén országokban és a jószomszédi együttműködésben hiszünk, életünk megoldását, társadalmunk fejlesztését ezek mentén kívánjuk alakítani – húzta alá Pásztor István.
Hangsúlyozta, a migránsinváziót a déli határon kell megállítani, a jelenlegi áldatlan állapotokat pedig meg kell szüntetni.
– Mi nem válhatunk a nyugati utópiák foglyaivá, a migránsok nem válhatnak ugyanezen utópiák áldozataivá, szerencsétlen páriákká, akik hónapokon át egyre frusztráltabban és dühösebben próbálkoznak Európa bevételével, annak az Európának a bevételével, ami egyébként – állítása szerint – örömmel várja őket. A kettős beszéd helyett a megoldások irányába kell elindulni, de ehhez kétségtelenül meg kell szüntetni a jelenlegi áldatlan állapotokat – fogalmazott Pásztor István.
Beszéde végén elmondta, Szent István legfőbb törekvése a béke és jó viszony megteremtése volt, a Kárpát-medence fejlődését és virágzását ebben látta.
– Ennek a gondolkodásnak a része volt az erős ország, amit hittel és akarattal vértezett fel. A hit jelentette szabadság adja meg az erőt, ami nélkül nem építhető és nem tartható meg egyetlen közösség sem. Mi ma, 2022-ben is azt tudjuk ünnepelni, hogy van hitünk. Van bennünk szeretet a szülőföldünk iránt. Együttműködési szándék vezérel a többség irányában. A nemzethez tartozás kiteljesedése az elmúlt tizenkét év nemzeti kormányzásának köszönve aranykorát éli – hangsúlyozta Pásztor István.
Az ünnepi beszédet követően Pásztor István és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke megszegték a megáldott, az új búzából készült kenyeret, a folytatásban pedig népünnepély keretében a Budapesti Operettszínház művészei szórakoztatták az ünneplő közönséget, majd retró partit tartottak.
