Nemrégiben voltam egy értekezleten, melynek témája a regionális felzárkóztatás volt. Többször elhangzott, Vajdaság a legfejlettebb régiója az országnak. A jelenlevő szakemberek szerint az elkövetkező időszakban arra kell fókuszálni, hogy ez a fejlettségi szint egységes legyen az egész országban.
Eszembe jutottak a szüleim, akik 30 évvel ezelőtt azon mérgelődtek, hogy a fizetésük egy része Koszovóra vándorol, mert az akkori testvériség-egység ezt követelte a felzárkóztatás zászlaja alatt. De miért is ne támogatná a gazdaságilag fejlettebb tartomány a fejletlent? A probléma inkább az, hogy Koszovót azóta is támogatni kell, a pénzek elvándorolnak, és még mindig nincs eredménye a felzárkóztatási projektnek. Ezért kicsit aggódva ültem az előadáson. Kinek a pénzéből és valóban fel tudnak és akarnak zárkózni?
Viszonylag gyakran utazok Szerbia különböző vidékein. Észrevettem, az árak hullámzók. Egy hotelban ittam délelőtt kávét 50 dinárért, délután 80-ért, este 150-ért. Voltam már rendezvényen, ahol a sör ára szintén átélt egynapos inflációt. Megálltam hotelnél, ahol 30 dinárért volt kapható pálinka, 100 dinárért sört, 150-ért pljeskavica. Kicsit sajnálom, hogy nem tettem el az ott kapott számlát. Igazi gyöngybetűkkel volt ráírva a fogyasztás és a végösszeg egy olyan blokkra, amit nem láttam már vagy 25 éve.
Az ország északi felében pedig bocsánatkérés nélkül zárnak be üzleteket, kávézókat a fiskális számla elmaradása miatt, míg máshol láthatólag azt sem tudják mi az.