Ünnepséggel és alkalmi beszédekkel zárta be tegnap szimbolikusan kapuit a hágai törvényszék. Huszonnégy éves fennállása alatt 161 személy ellen emeltek vádat, és 84 személyt ítéltek el. A huszonnégy év alatt a törvényszék 10 800 napon ülésezett, 4650 tanút hallgatott ki és 2,5 millió lapnyi periratot „termelt”.
Az ünnepségen a volt Jugoszlávia utódállamainak képviselői mellett részt vett többek között Vilmos Sándor holland király és António Guterres, az ENSZ főtitkára is.
A törvényszék megalapítása a nemzetközi közösség azon álláspontjának a bizonyítéka, hogy a gaztettek nem maradhatnak következmények nélkül – mondta Guterres. Szavai szerint ennek köszönhetően „gyógyulási folyamat” kezdődött el. A törvényszék archívuma örök emléket állít a történteknek, a világ soha nem feledkezhet meg a gaztettekről – emelte ki –, hozzátéve, az intézmény a modern büntetőjog egyik úttörője, és túlszárnyalta a hozzá fűzött reményeket.
– A törvényszéknek köszönhetően gyakorlattá és mindennapossá vált, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa felelősségre vonja a háborús gaztettek elkövetőit. Ez a gyakorlat immár mindannyiunk elméjébe bevésődött. A törvényszék működésének sikeréből okulván más nemzetközi bíróságok alakultak, mint amilyen például a Nemzetközi Büntetőbíróság. Emellett a Hágában megkezdett folyamat nyomán a volt Jugoszlávia utódállamaiban is eljárások indultak háborús bűnösök ellen – fogalmazott Guterres.
Carmel Agius, az ICTY aktuális elnöke az emberiességért és az igazságosságért folytatott küzdelem jelképének nevezte a törvényszéket. Az volt a feladata, hogy igazságot, békét és biztonságot teremtsen – tette hozzá Agius, aki szerint a törvényszék az elmúlt huszonnégy évben bizonyította univerzális értékét.
A törvényszék igazi úttörő a nemzetközi büntetőjogban – értékelte Serge Brammertz hágai főügyész. Mint kifejtette, a törvényszéknek köszönhető, hogy a háború idején elkövetett nemi erőszak háborús bűnné vált. Ami a törvényszék munkájával kapcsolatban elhangzó kritikákat illeti, Brammertz elismerte, némelyik eljárás túl sokáig tartott, némelyiknek pedig igazán meglepő kimenetele lett.
Carmel Agius bíró, a törvényszék elnöke a hágai Vitézek termében (Knights Hall) tartott záróceremónián méltatja a testület munkáját (Fotó: Beta/AP)
Szerbiát Snežana Stanojković, a háborús bűnök feltárásával megbízott ügyész és Nela Kuburović igazságügyi miniszter képviselték. Mirjana Karanović színművésznő felolvasta az elmúlt huszonnégy év tanúvallomásaiból összeállított összefoglalót.
KONSZENZUS ALAKULT KI
A The Guardian elemzése szerint Hága vesztese Szerbia és a Nyugat. Korábban gyakran elmarasztalták a törvényszéket, amiért a győztesek bírósága – az elítéltek kétharmada szerb nemzetiségű –, ugyanakkor a bíróság mellett felszólalók szerint ez ellen nem lehet mit tenni, „hiszen a volt Jugoszlávia területén zajló háborúban a szerb erők követték el a legtöbb gaztettet, méghozzá elsősorban a muszlim lakosság ellen” – írja a lap elemzője.
Philippe Sands brit nemzetközi jogász egyetért azokkal, akik szerint a hágai törvényszék hagyatéka kulcsfontosságú, méghozzá a háborúkat követő igazságosság megteremtésével kapcsolatos konszenzus kialakításában. A törvényszék nem segítette a megbékélést, nem járult hozzá a balkáni régió stabilitásának erősítéséhez, ugyanakkor fontos ítéleteket mondott ki egyének ellen – érvelt Sands.
Geoffrey Nice, aki 1998 és 2006 között ügyészként vett részt a törvényszék munkájában, azt vallja, legmélyebb benyomása a srebrenicai népirtáshoz kötődik. Ahhoz, hogy miként árulták el a lakosságot az USA, Nagy-Britannia és Franciaország, a holland békefenntartó erőknek pedig nem mondták el, hogy magukra hagyták őket – nyilatkozta Nice, aki szerint Hága legnagyobb vesztese a Nyugat és Szerbia. Az eljárások sokáig tartottak, az áldozatok évtizedeken át vártak, hogy végre megtudják, mi is történt – mondta a volt ügyész, aki szerint a törvényszék egyik pozitívuma, hogy most már az átlagember is elvárja, hogy a háborúknak bíróságon legyen epilógusuk.
JOGUTÓDJA FOLYTATJA A MUNKÁT
A hágai törvényszék ötletgazdájának Klaus Kinkel német külügyminisztert tartják. Megalakítása a Biztonsági Tanács 1993. május 25-én meghozott 827-es határozata alapján vált lehetségessé. A törvényszéknek négy, a volt Jugoszlávia területén 1991 és 1995 között elkövetett bűncselekményi kör felett volt hatásköre: a Genfi Egyezmények súlyos megsértése, a háborús szokásjogok megsértése, népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények. A törvényszék kizárólag személyeket vonhatott felelősségre, intézményeket és kormányokat nem.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2010-ben elfogadott 1966-os határozatának értelmében a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTY – International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia) és a Ruandai Nemzetközi Büntetőtörvényszék (ICTR – International Criminal Tribunal for the Rwanda) jogutódja a Nemzetközi Büntetőtörvényszékek Apparátusa (MICT). Központja Hágában van, de a tanzániai Arushában is van hivatala.
A MICT feladatairól egyelőre annyit tudni, hogy hatáskörébe a nem jogerős ítéletekre benyújtott panaszok tartoznak majd, és a megkegyelmezés lehetőségének felülbírálása azoknak az elítélteknek az esetében, akik már letöltötték büntetésük kétharmadát. A MICT elnöke az ICTY jelenlegi elnöke lesz, bírákat viszont csak szükség esetén alkalmaz majd, állandó alkalmazású bírákat nem foglalkoztat.
