Január 1-jén lépett hatályba az új családtámogatási törvény, amely számos újdonságot tartalmaz a gyermekes családok támogatása tekintetében. A jogszabály alkalmazása július 1-jén kezdődik, és mind az állami szervek, mind a támogatottak, illetve a leendő támogatottak számára biztosítja a megfelelő felkészülési időt. A jogszabály kiegyenlíti a mezőgazdasággal foglalkozó nőket a munkavállaló és a vállalkozó nőkkel, így ha eleget tesznek a feltételeknek, hat hónap múlva már ők is jogosulnak a gyermekgondozási segélyre. A babakelengyére kirótt áfa visszaigénylésének intézménye helyett a szülőknek a jövőben gyermekenként 5 ezer dináros támogatásra lesz joguk a gyermek megszületése után.
A nemrég elfogadott jogszabály értelmében a gyermek születését követő időszakban gyermekgondozási segélyre azok a nők jogosulnak, akik meghatározott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján munkavállalók, akik magánvállalkozás tulajdonosai, akik bejegyzett családi gazdaság tulajdonosai, azaz hordozói – és a gyermek születése előtti 24 hónapban rendszeresen fizették a szükséges járulékokat –, valamint azok a nők, akik vállalkozási szerződés alapján tesznek szert jövedelemre a gyermek születése előtt. Adott esetben, a törvényes feltételek teljesítésének függvényében, férfiak is jogot formálhatnak a gyermekgondozási segélyre, amelyet a gyermek születését követő hónapokban fizetnek ki a jogosultaknak.
A szülői pótlékra a gyermek születése után jogosultak az anyák, illetve adott esetben az apák. A pótlék összege az első gyermek után eddig 39 500 ezer dinárt tett ki, de július 1-je után – az előzetes bejelentések értelmében – 100 ezer dinárra növekszik. A második gyermek születését követően az anyák pillanatnyilag 154 472 dinár szülői pótlékra jogosultak – ezt az összeget 24 havi részletben fizette ki az állam, havonta 6 436 dinárt –, a harmadik gyermek után 278 037 dinár – 24 hónapon át 11 584 dinár –, a negyedik gyermek születését követően pedig 370 713 dinárra jogosultak az anyák vagy az apák – 24 hónapon át 15 446 dinár. A második, a harmadik és a negyedik gyermek után kifizetendő egyszeri támogatás összege nem változik, az eddigi értesülések szerint esetleg felkerekítik az összegeket, és a jövőben is 24 havi részletben utalják át. A szülői pótlékra azok az anyák vagy apák nem jogosultak, akik 30 millió dinárnál nagyobb adóalap alapján kötelesek ingatlanadó fizetésére. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a szülői pótlék alapösszegét az új családgondozási törvényben nem határozták meg, a törvényhozás az összeg megszabásának hatáskörét a munkaügyi és a szociálpolitikai minisztérium, valamint a köztársasági kormány hatáskörébe helyezte át.
A családi pótlékra július 1-től azok a családok jogosulnak, amelyeknek a havi jövedelme a későbbiekben nem haladja meg a munkaügyi és a szociálpolitikai minisztérium javaslatára a szerb kormány által meghatározott küszöböt. A törvényes kikötések értelmében családi pótlékot azok a nem igényelhetnek családok, amelyek két szerbiai átlagbér nettó összegénél nagyobb tőkével rendelkeznek. Azok sem kaphatnak családi pótlékot, akik az ingatlanon kívül, amelyben élnek, egyéb ingatlannal is rendelkeznek.
Mindemellett a jogszabály támogatást garantál a szülőknek, illetve a gyermekeknek az iskolai előkészítő költségének fedezésére. Ennek értelmében támogatás jár a fejlődési rendellenességgel felnövő gyermekeknek, a szociális támogatásban részesített családok gyermekeinek és a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője egyetért azokkal az értékelésekkel, hogy a jogszabály érdemben bővítette ki a különböző családtámogatások felhasználóinak körét. Mint lapunknak nyilatkozva kiemelte, a VMSZ sikerként könyveli el, hogy a jövőben nemcsak a munkavállaló és a magánvállalkozó nők lesznek jogosultak gyermekgondozási segélyre – a gyermek születése utáni hónapokban kifizetett támogatásra –, hanem azok a nők is, akik családi gazdaságok hordozói. A VMSZ évek óta azért száll síkra, hogy az állam ne különböztesse meg hátrányosan a gazdákat az alkalmazottakhoz, valamint a magánvállalkozókhoz képest.
– A decemberben elfogadott jogszabály másik jelentős hozadéka, hogy a korábban eltörölt babakelengye után visszaigényelhető áfa intézménye helyett a szülők a későbbiekben gyermekenként 5 ezer dináros egyszeri juttatásra jogosulnak. Ezt a szülői pótlékkal egyetemben a gyermek születését követően fizetik ki. Ennek a támogatásnak az összege sajnos nem látszik a törvényből, ugyanakkor az illetékes minisztérium munkatársai már bejelentették, hogy ez a támogatás 5 ezer dinárt tesz majd ki. Értékelésem szerint a korábbi rendszer hátránya az volt, hogy számos kisbabát, illetve szülőt kizártak belőle, mivel számtalan, olykor nehezen teljesíthető feltételnek kellett eleget tenniük, elsősorban a szülők jövedelme tekintetében. A jövőben az egyszeri szülői juttatás, azaz szülői pótlék mellett minden egyes szülő minden egyes gyermeke után jogosul az 5 ezer dináros támogatásra – taglalta Kovács Elvira.
Válaszolva lapunknak arra a kérdésére, hogy a jogbiztonság tekintetében lát-e bármilyen veszélyt abban, hogy a különböző családtámogatások alapösszegét a jövőben nem a törvényhozó szabályozza, azaz garantálja jogszabályban, hanem a végrehajtó hatalom határozza meg, a politikus megjegyezte: nyilvánvaló, hogy ezeket az összegeket jobb lett volna törvényben meghatározni, viszont a legfontosabb az, hogy a minisztérium javarészt már bejelentette a majdani összegeket. Az is örvendetes, hogy az első gyermek után kifizetendő szülői pótlék összege jelentősen növekedni fog, ugyanakkor a támogatást nem részletekben, hanem egyszerre fizeti ki az állam. Ez hatalmas segítség az elsőgyerekes szülőknek – emelte ki Kovács Elvira.
A demográfiai mutatók javítását megcélzó intézkedések kapcsán Kovács Elvira arra az álláspontra helyezkedik, hogy már most érezni a népesedési kérdésekkel megbízott tárca nélküli miniszter és csapata munkájának eredményét. A családtámogatási törvény részben biztosan hozzájárulhat a demográfiai mutatók jobbá tételéhez, de mivel összetett folyamatról van szó, számos apró, ám annál lényegesebb lépés megtétele szükséges annak érdekében, hogy növekedjen a szülők gyermekvállalási kedve – véli a képviselő, és hozzátette, hogy a szülőknek a kiszámítható és biztos támogatási rendszer mellett azonban az igényeikhez igazodó intézményekre, óvodákra, napközikre is szükségük van.