A szélsőségekhez alkalmazkodni lehet

Napjainkban már nem kell britnek lenni ahhoz, hogy a kötetlen csevejek az időjárás körül forogjanak, hiszen a szélsőséges időjárás szinte a világ egyik szegletét sem kíméli. Míg országunkban tavaly a téli időszakban jóformán heteken át nem kúszott 0 Celsius-fok fölé a hőmérő higanyszála, addig az idén télen szinte elő sem kellett venni a szekrények mélyéről a vastag télikabátokat, a napokban pedig legszebb arcát mutatta a „téli tavasz”: 15 Celsius-foknál magasabb nappali hőmérsékletek, rügyező fák, turbékoló galambok és vidáman röpdöső lepkék. Kovács Géza szabadkai klímakutató szavai szerint a Föld története során mindig is előfordultak szélsőségek, ám az is evidens, hogy a légszennyezéssel az ember napjainkban felgyorsítja a folyamatokat.

Kovács Gézának elsőként azt a „bölcs” kérdést szegeztük, hogy „normális-e a január első napjaiban beköszöntő tavasz”. Mint megjegyezte, vasárnap ő is ezen morfondírozott, hiszen 2017. január 7-én Szabadkán a legalacsonyabb hőmérséklet −18 Celsius-fok volt, az idén viszont, ugyanazon a napon 5 Celsius-fok, vagyis a különbség 23 Celsius-fokot tesz ki. Az egy évvel ezelőtti és az idei érték egyaránt szélsőségesnek minősíthető – emelte ki a folytatásban.

– A tavalyi január egyébként is szélsőségesen hideg volt, 1985 óta nem jegyeztek ennyire hideg januárt, mint amilyen a 2017-es volt. Ugyanakkor a hideg szempontjából kizárólag a január döntött rekordokat, azt követően, decemberrel bezárólag, átlagon felül alakultak az átlaghőmérsékletek, sőt, február, március, június, július, augusztus és november jelentősen melegebb volt az átlagnál, ami azt jelenti, hogy az átlaghőmérséklet ezekben a hónapokban több mint 3 Celsius-fokkal volt magasabb. Bár még korai lenne tényként megállapítani, hiszem, hogy az idei január 7-i értékek megdöntik az évszázados melegrekordot. Aznap Szabadkán 17 Celsius-fokot mértek, ami 3 Celsius-fokkal magasabb az eddig, ezen a napon mért legmagasabb hőmérsékletnél – taglalta Kovács Géza.

MARAD AZ ENYHESÉG

A szélsőséges téli meleg okait magyarázván Kovács Géza klímakutató az erőteljes déli áramlatot említette, mondván, hogy meleg levegőt hoz a térségbe. Mint hozzátette, ezen a télen gyakoriak voltak a frontok, egymást váltották a meleg- és a hidegfrontok. Ez az úgynevezett zonális áramlás következménye. A zonális áramlás következtében nyugat és kelet felől érkeznek a frontok, és ez enyhe időjárást eredményez. Amikor napokon át erőteljes délies áramlás jellemző, akkor felhalmozódik a meleg levegő, és a napsütés hatására szélsőségesen magas értékeket lehet mérni – magyarázta a szakember.

Kovács Géza elmondása szerint a következő néhány hétben nem lehet számottevő változásra számítani. Ennek a hétnek a végén – péntek és hétfő között – átmeneti lehűlés várható, a hőmérsékletek megközelítik majd a sokéves átlagot, ám havazásra nincsen kilátás, esetleg pénteken fordulhat elő helyenként – Vajdaság területén elsősorban Dél-Vajdaságban – kisebb eső. A következő hét elejétől feltehetőleg ismét magasabb értékeket mérnek majd. A jelenlegi számítások szerint február elejéig marad az enyhe időjárás, és feltételezhető – történjék az idei tél végéig még bármi is –, hogy jelentősebb lehűléssel nem kell számolni – hangzott el a beszélgetés során.

Azzal kapcsolatban, hogy a mostani enyhe időjárás előrevetíti-e az előttünk álló tavasz és nyár jellegét, Kovács Géza kiemelte, hogy a becslésekre, illetve a statisztikákra támaszkodva forró és száraz nyárra lehet számítani. A tavaszi hőmérsékletek is feltehetőleg az átlagon felül alakulnak.

MEGŐRIZNI AZT, AMI VAN

Míg a környezetvédők a fokozódó üvegházhatással magyarázzák a szélsőséges időjárást, addig mások szerint a klímaváltozás – és annak a következményei – természetes jelenség, amelyet az ember, elsősorban lég- és környezetszennyező tevékenységével, felgyorsíthat. Még mielőtt ember népesítette volna be, Földünkön már akkor is előfordultak klímaváltozások – nyomatékosította ezzel kapcsolatban Kovács Géza, mondván, hogy az eddigi megfigyelések szerint a melegebb és a hidegebb időszakok periodikusan váltják egymást a Földön. A melegebb időszakok általában hosszabb ideig tartanak, míg a hideg ciklusok rövidebb ideig. Mint a beszélgetés folytatásában kiderült, most járunk a melegebb periódus végén, amely a 2020-as évek elején érhet véget.

– A meteorológia fiatal tudományág, ugyanakkor az evidens, hogy az utóbbi időszakban a Föld átlaghőmérséklete nagyon rövid idő alatt nagyon gyorsan növekedett, s az is vitathatatlan, hogy a légszennyezés jelentős mértékben hozzájárul a káros üvegházhatás erősödéséhez. A víz a következő évtizedekben globális probléma tárgya lesz. Ezért jó lenne idejében gondoskodni az öntözőrendszerekről. A Duna–Tisza–Duna-csatorna korábban hatékonyan működött, jó lenne megtisztítani, kimélyíteni, valamint megoldást találni a heves esőzések alkalmával alázúduló eső begyűjtésére, illetve tárolására. Meg kell tanulnunk azzal gazdálkodni, amink van. Emellett fontos szerepe lehet a fásításnak is. Szerbiában szinte katasztrofálisnak nevezhetjük a helyzetet, az ország déli régiójában több ezer hektár erdőt kiirtottak, de nemcsak ott kellene fásítani, hanem Vajdaságban is – fogalmazott Kovács Géza.

SZERBIA MEDITERRÁN TÉRSÉGGÉ ALAKULHAT

Azokkal az értékelésekkel kapcsolatban, hogy a világátlaghoz képest Szerbiában gyorsabban megy végbe a klímaváltozás, beszélgetőpartnerünk olyan húsz évvel ezelőtti szakmai jelentésekre mutatott rá, amelyek már említést tettek arról, hogy Vajdaság – elsősorban Észak- és Kelet-Vajdaság – klímája fokozatosan szárazabbá válik, átlaghőmérséklete pedig növekedni fog.

– A hosszú távú előrejelzések, becslések szerint a Balkán-félszigeten, beleértve a Kárpát-medence térségét is, a felmelegedés valamennyivel erőteljesebb lesz. Becslések szerint a mérsékelt éghajlat idővel mediterrán éghajlattá alakul át. Intenzívebbek lesznek a nyarak, gyakoriak a hőhullámok, a telek viszont enyhébbek, hó egyre ritkábban esik majd, vagy pedig olyan furcsaságok fordulnak elő, mint tavaly áprilisban, amikor a hónap második felében annyi hó hullott, mint amennyi egész télen nem – taglalta Kovács Géza.