Megkapaszkodás, gyarapítás, bátorítás címmel tegnap Zentán, a városháza díszterében a külhoni szakképzés éve 2015–2018 program délvidéki eredményeit összegezték. A konferencián bemutatták a Magyar Nemzeti Tanács koordinálásával elkészített szakképzés fejlesztési koncepció megvalósítását, és részletesen beszámoltak a programot támogató tudományos kutatások eredményeiről is. Ezt követően megtekintettek és átadtak néhány olyan közoktatási fejlesztést, amely a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program részeként, illetve nemzeti jelentőségű programként valósult meg, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői
A vajdasági szakképzési fejlesztési tervek megvalósításáról szóló konferencián részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Pirityiné Szabó Judit, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának kapcsolattartási főosztályvezetője, Hajnal Virág, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának stratégiai, tervezési és tájékoztatási főosztályvezetője, dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Menyhárt Attila, Magyarország szabadkai főkonzulátusának vezető konzulja és Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, valamint az oktatási intézmények igazgatói, tanárai, diákjai.
A konferencia résztvevőit elsőként mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke üdvözölte, aki összefoglalójában a Magyar Nemzeti Tanács által 2015-ben kidolgozott fejlesztési koncepció céljairól és eredményeiről számolt be:
– Az volt a célunk, hogy minél több magyar nyelvi és szellemiségű szakképzési kompetenciaközpont jöjjön létre Vajdaságban, hogy előtérbe kerüljön a diákok szakmai hozzáértése, elhivatottsága, hogy teret kapjon a korszerűség, a gyakorlatiasság, a rugalmasság és a munkaerőpiaci igényekhez való igazodás.
– Végső célunk ugyanis – folytatta Hajnal Jenő –, hogy 2020-ig minden olyan szakközépiskolában, ahol magyar nyelvű oktatás is folyik, legalább egy-két korszerű tanműhely működjön. Az elmúlt négy évben a vajdasági magyar középfokú szakoktatás mind a 26 intézménye részesült kisebb-nagyobb támogatásban, csaknem 90 millió dinár összegben. A támogatásból eddig a magyar nyelven is oktató tíz gimnázium és két művészeti szakközépiskola maradt ki, ezek célirányos megsegítésére az utóbbi két évben szintén odafigyeltünk. Tehát nincs olyan település Vajdaságban, ahol ha magyar nyelven is folyik középfokú képzés, ne kapott volna valamilyen oktatásfejlesztési támogatást.
Ujházi Éva iskolaigazgató Potápi Árpád János, Czegledi Rudolf és mgr. Hajnal Jenő társaságában
PIACI IGÉNYEKNEK MEGFELELŐ SZAKKÖZÉPISKOLÁK
Czegledi Rudolf polgármester a tanácskozás házigazdájaként elmondta, büszke arra, hogy Zentát a Tisza mente egyik oktatási központjaként tartják számon, és hogy ezt az eredményt korszerű, tudatos és tervszerű munkával érték el. Örömét fejezte ki a gimnázium épületének teljes megújulásáért, és rámutatott arra, mennyire fontos, hogy Vajdaság-szerte a piaci igényeknek megfelelő szakközépiskoláink legyenek, melyek képesek a tartalmi megújulásra, hangsúlyt fektetnek a kutatásra, a tanulmányi versenyekre, a diákok folyamatos ösztönzésére, fejlődésére.
– A szakoktatás korszerűsítésével, színvonalának növelésével, valamint a gyakorlatorientált képzési formák népszerűsítésével győzhetjük meg a fiataljainkat arról, hogy a szakközépiskolák a versenyképes tudás kiváló műhelyei, hiszen jó alapot adnak a továbbtanulásra, valamint a munkába állásra, és kellő gyakorlati tudást biztosítanak. A vállalkozók és a vállalatok bevonásával, vagyis a duális oktatási rendszer hatékonyabbá tételével érhetjük el, hogy a szakközépiskolákból olyan jól képzett munkaerő-piacra keresett szakemberek kerüljenek ki, akik a szülőföldön is meg tudják alapozni a jövőjüket.
VAJDASÁG A LEGPRECÍZEBBEN DOLGOZÓ RÉGIÓ
Bevezető előadást Potápi Árpád János tartott Magyarország nemzetpolitikája a határon túli szakképzés fejlesztésének szolgálatában címmel. Összefoglalójában úgy fogalmazott, hogy Vajdaság a legjobban felkészült és legprecízebben dolgozó régió, és ezáltal példát mutathat más, nehézségekkel küzdő régióknak, valamint hangsúlyozta, hogy kedden hirdették meg az idei második pályázatukat, mely kimondottan egyházi és civil szervezeteknek szól:
A tiszaszentmiklósi Piros Tulipán egyesület előadása
– 2010 és 2014 között alkottuk meg nemzetpolitikánk keretrendszerét, 2014 és 2018 között erre a rendszerre alapozva kezdtük el azt a politikát, melynek eredményeként sorolhatjuk azokat fejlesztéseket, amelyeknek önök is a tanúi, és amelyeket szövetségben, együtt építkezve teszünk. A nemzetpolitika esetében már a célok meghatározásnál is közös munkáról van szó, hiszen a magyar kormány csak olyan dolgokat támogat, amelyek a határon túli nemzetrészek céljai is. 2018 után sem határozunk meg új irányokat, viszont szeretnénk erősíteni az identitástudatot, a családok támogatását és a szülőföldön való boldogulást. Ennek érdekében határoztuk meg az elmúlt években a tematikus éveket, és ezekben 2015 óta érzékelhető egy másik út keresése, ez pedig a szülőföldön való boldogulásnak a támogatása, mely a szakképzés évével indult, amely program azóta sem fejeződött be. A programot a tematikus év zártával nem állítottuk le, a szakképzést tovább fejlesztettük, és szándékaink szerint a jövőben is különösen figyelünk a külhoni szakképzésre. 2015-ben Magyarkanizsán kezdtük el a külhoni szakképzés évét, és indítottuk meg a Kárpát-medencei programot. Azóta 145 tanműhelyt, illetve tangazdaságot hoztunk létre, vagy pedig támogattuk a már meglévőket több mint egymilliárd forinttal. Ez vajdasági szinten azt jeleni, hogy 212 millió forinttal tudtuk ezeket a támogatásokat megtenni, a nemzeti tanácsok és a szakképzésben dolgozók segítségével. Elmondanám, hogy Vajdaság a legprecízebben dolgozó régió, ahol nem kell attól tartani, hogy olyan célokat határoznak meg, melyeket nem lehet teljesíteni, illetve a támogatott dolgok utána esetlegesen nem működnének, így Vajdaság ebből a szempontból is egy jól működő régiónak számít. Mi azért támogatjuk a szakképzést, mert azt látjuk, hogy akik szakképzésben vesznek részt, illetve utána vállalkozásokat alapítanak vagy azokban dolgoznak, azok kevésbé akarják elhagyni szülőföldjüket. Különösen igaz ez a mezőgazdasági vállalkozókra, akik még földdel is bírnak, és úgy gondoljuk, hogy ha a működő gazdaságot támogatjuk, akkor ezáltal a szülőföldön való maradást, boldogulást segítjük. Kutatóműhelyeknek köszönhetően azt látjuk, hogy a magyar vállalkozók Kárpát-medencei szinten több mint 92 százalékban magyar emberekkel dolgoznak, ha üzleti kapcsolatokat keresnek elsősorban régión belüli magyarokat karolnak fel. Ha külföldre gondolnak, akkor elsősorban magyarországi, illetve magyar vállalkozások jönnek szóba. Ezáltal a magyar oktatási tér megteremtése mellett a magyar gazdasági teret is próbáljuk megteremteni a Kárpát-medencében. 302 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósítását támogattuk másfél milliárd forinttal az elmúlt 2-3 évben.
TÁMOGATÁS CSALÁDBARÁT SZERVEZETEKNEK
Az idén a külhoni magyar családok évét hirdette meg a magyar kormány – részletezte Potápi Árpád János. Egymilliárd forintunk volt erre a programra, és abból 800 millió forintot osztunk szét pályázatokon, támogatások keretében. Az első pályázatunkon 600 millió forinttal támogattunk 118 pályázót. A következőt pedig kedden hirdettük meg, és erre október 31-éig lehet jelentkezni. Elsősorban olyan civil és egyházi szervezetek pályázhatnak, amelyek családbarát tevékenységet folytatnak, de pályázhatnak vállalkozók is, akik az előző körből valamilyen módon kimaradtak. A 200 millió forintból mintegy 150 milliót szervezeteknek, 50 milliót pedig vállalkozóknak irányoztunk elő.
A SZAKKÉPZÉSI TERVEK MEGVALÓSULÁSÁRÓL
A következőkben Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke tartott szakmai beszámolót a vajdasági szakképzési fejlesztési tervek megvalósításáról, valamint bemutattak egy olyan kisfilmet, melyet a Pannon RTV készített 13 szakiskoláról, melyekben fejlesztések, beruházások történtek az elmúlt pár évben. Az összeállításba nem kerülhetett be minden támogatott intézmény, ezért Jerasz Anikó felsorolta mindazon oktatási intézményeket, amelyek abban részesültek.
A folytatásban dr. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kutatási beszámolót tartott a 2015–2018. évi, Kárpát-medencei szakképzési fejlesztési tervek megvalósításáról, majd a konferencia zárásaként a vajdasági magyar szakképzési fejlesztésekről tartottak kerekasztal-beszélgetést, melyen közreműködött: Gilice Hilda, az Adai Műszaki Iskola, Nagy Abonyi Zoltán, a Zentai Egészségügyi Középiskola, dr. Sarnyai Zoltán, a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, Tóth Tibor, a Topolyai Mezőgazdasági Iskola, Zombori Imre, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola igazgatója és Kormányos Novák Mónika, a Szabadkai Vegyészeti-Technológiai Iskola pszichológusa. A beszélgetést Tóth Kornél, a Zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola igazgatója vezette.
Korszerű játszóteret kapott a zentai Bóbita óvoda
AZ ÓVODÁSOKÉ A JÖVŐ
A külhoni szakképzés éve 2015–2018 címmel tartott eredményeket összegző rendezvény keretében a jelenlévők megtekintették néhány Tisza menti óvoda és iskola fejlesztését. Az eseményen részt vett mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke, Perpauer Attila, az Oktatási Bizottság elnöke, Boja András, a Magyar Összefogás jelöltje, Oláj Tibor, a csókai képviselő-testület elnöke, Zombori Csaba csókai alpolgármester és a tiszaszentmiklósi Kormányos László tartományi képviselő is. Küldöttségével jelen volt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is. A résztvevők a délután folyamán ellátogattak a Zentai Gimnázium fejlesztés alatt álló épületébe, a zentai Bóbita óvodába, valamint a hódegyházi és a tiszaszentmiklósi óvodába, majd a tiszaszentmiklósi templomkertben megtekintették a helyi gyerekek és szüleik közös kreatív foglalkozását. A meglátogatott intézményekben a helyi óvodások és iskolások rövid műsort mutattak be a jelenlévőknek, Tiszaszentmiklóson pedig lovas kocsis utaztatással lepték meg őket.
Perpauer Attila elmondta, hogy az oktatási fejlesztések nemcsak Zenta, de az egész Tisza mente számára rendkívül fontosak, hiszen az itteni oktatási intézmények többségükben magyar tannyelvűek:
– Ebben az iskolaévben tizenhárom első osztályt indítottunk, ebből tíz magyar tagozat. Tehát a Tisza mente és Zenta lassan kezd a vajdasági magyarság oktatási központjává válni. Számunkra nagyon fontos, hogy a gyerekek és a pedagógusok által látogatott intézmények épülete és berendezése, felszereltsége egyaránt megfeleljen a huszonegyedik századi elvárásoknak. A zentai gimnáziumhoz való hozzáépítést a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatja, az épület rekonstrukcióját pedig a szerb kormány finanszírozza.
A hódegyházi óvodások is korszerű játékeszközökkel fölszerelt játszóteret kaptak
Ünnepi műsor a zentai Bóbita óvodában
Hozzátette, hogy az MNT az óvodák fejlesztését, felújítását is fontosnak tartja:
– A legkisebbek itt találkoznak először a közösségi élettel. Ezért az óvodákban olyan fejlesztéseket indítványoztunk, amelyek elősegítik a gyerekek szocializációját, megfelelnek a korszerű oktatási elvárásoknak, és amelyekre az önkormányzat büszke lehet. A Bóbita óvodában korszerű játszóteret adtunk át, amely megfelel a biztonsági követelményeknek. Az óvoda is egy nagy fejlesztésen fog átesni, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak köszönhetően.
A hódegyházi és a tiszaszentmiklósi óvodások ugyancsak korszerű játékeszközökkel fölszerelt játszóteret kaptak a magyar kormánynak, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának, a Bethlen Gábor Alapnak és a Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően – tudtuk meg Danijela Števanovtól, a csókai Öröm Gyermekintézmény igazgatójától.
Potápi Árpád János elmondta, az egész Kárpát-medencében támogatják az óvodafejlesztést:
– Kárpát-medence-szerte százötven új óvodát és bölcsődét építünk, további négyszázat pedig felújítunk. Vajdaságban két új intézményt építünk, csaknem húszat pedig felújítunk. Fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyarlakta területeken is megvalósuljon az óvodafejlesztés, hiszen Magyarországon kívül 48 ezer gyerek jár magyar tannyelvű óvodába. Ezt a számot szeretnénk hatvanezerre emelni. Szeretnénk, ha az oktatási intézmények kívül-belül modernebbek, szebbek, jobbak lennének, mint a többségi nemzeté, ezáltal is az anyanyelvi oktatás választására késztetve a szülőket.
Hangsúlyozta, nagy örömmel tölti el, hogy a gyerekek boldogan vették birtokukba az új játszótereket:
– Ahol gyermekintézmények fejlesztésével foglalkozunk, ott nagy hibát nem követünk el, mert ezeket a dolgokat mindig a jövőnek építjük.
Tiszaszentmiklóson mondott beszédében hozzátette, nagy örömmel támogatták a helyi óvodát, függetlenül attól, hogy magyar vagy szerb gyerekek használják az új játszóteret.
