Ma van 19 éve, hogy megkezdődött a koszovói szerbek üldöztetése – emlékeztetett az évfordulóra néphez intézett beszédében tegnap este AleksandarVučić köztársasági elnök, mondván, hogy 4 ezer szerbet elüldöztek koszovói otthonából, 8 személyt meggyilkoltak, valamint 35 egyházi létesítményt leromboltak. „Eddig mindig szerbeket tettünk felelőssé a történtekért, ami részben talán rendjén is van, hiszen egyesek biztosan többet tehettek volna népükért, mindazonáltal soha nem voltunk annyira igazságosak, hogy kimondjuk, az üldöztetés az akkori albán vezetés érdekében állt” – jegyezte meg Vučić, rámutatva: a következő néhány nap rendkívül nehéz lesz.
– Az elmúlt napokban sokat beszélgettünk arról, hogy mire van szükség a Pristinával való kapcsolatok normalizálásohoz. Szándékosan használom a normalizálás szót, ami számomra nem Koszovó közvetlen vagy közvetett elismerését jelenti. A normalizálás azt jelenti, hogy a szerbek és az albánok közötti kapcsolatok jobbá váljanak, és megpróbáljunk egymással, illetve egymás mellett élni, tiszteletben tartva egymás identitását és vallását, illetve együtt dolgozzunk a szebb jövő megteremtésén. Az állításokkal ellenben még mindig nem kaptuk meg Európának az implementációs megállapodásra vonatkozó javaslatát. Belgrád is elküdte saját indítványát, Pristina úgyszintén, ám Európából eddig semmi nem érkezett. Ennek értelmében nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, hogy elfogadtunk valamiféle titkos tervet. A szombaton tartandó ohridi találkozóra nem szabad sorsdöntőként tekinteni. Ismétlem, továbbra is Európa konstruktív partnere tervezünk maradni. Azt is megismételném, hogy mind Németország, mind Franciaország vezetőivel beszélgetvén egyértelműsítettem, hogy számunkra mi az átléphetetlen határvonal – fejtette ki Vučić.
A néphez szólva a szerb köztársasági elnök arra kérte a polgárokat, hogy legyenek bizalommal iránta, függetlenül attól, hogy szavazatukkal őt támogatták-e az elnökválasztáson. „Tudom, hogy mit nem veszíthetünk el. A béke nem minden, ám béke nélkül semmink sincsen. Ennek értelmében mindent megteszünk a béke megőrzése érdekében, védelmezve Szerbia érdekeit. Számomra az elsődleges cél az, hogy soha többé egyetlen szerbiai fiatal se térjen vissza koporsóban édesanyjához” – emelte ki Vučić, majd a folytatásban a gazdaság témájára tért ki.
Fotó: Beta
– A szerbiai gazdaságnak ma több mint 50 százaléka szorosan kötődik a nyugat-európai gazdasághoz, néhány évvel ezelőtt azonban ez az arány 30-40 százalékot tett ki. Szerbiában az elmúlt tíz évben 69 százalékkal több közvetlen külföldi beruházást jegyeztek, mint Horvátországban, és 50 százalékkal többet, mint Bulgáriában. A gazdasági növekedés nemcsak azért fontos, mert katalizátora a más országokkal való együttműködésnek, hanem azért is, mert győztessé teszi Szerbiát – fogalmazott Vučić.
Visszatérve a koszovói kérdésre Vučić kiemelte, hogy továbbra sem hiszi, hogy a pristinai fél megalakítja a koszovói szerb községek közösségét. Mint arra rámutatott, ha ezt esetleg mégis megteszik, Szerbia ismét súlyos kihívásokkal lesz kénytelen szembesülni. „Arra számítok, hogy amit Európa az implementációs megállapodás javaslatában felajánl Belgrádnak és Pristinának, az részévé válik a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos feltételrendszernek, mind Belgrád, mind Pristina vonatkozásában” – hangsúlyozta az államelnök, majd megismételte, hogy semmit nem ír alá, sem ő, sem az államvezetés más képviselői.
A szombati ohridi találkozó, valamint az Európai Tanács március végi csúcstalálkozója után is esszenciális feladatok elvégzése vár Szerbiára, mindenekelőtt a gazdaság erősítése tekintetében – mondta a folytatásban Vučić. Bejelentette, hogy a következő napokban és hetekben több közúti infrastrukturális projektumot is átadnak rendeltetésének, folytatják a vasúti infrastrukturális beruházások kivitelezését, átadják Leskovac első sportstadionját, majd Loznicán és Zaječaron adnak át sportstadiont, Valjevón pedig júniusig megnyitnak két gyárat. Vučić az említettek mellett szót ejtett a Béreg–Zombor–Kúla–Verbász–Szenttamás–Óbecse–Nagykikinda gyorforgalmi út projektumáról, a tervek szerint hamarosan aláírják a szerződést. Vučić végül megnyugtatta a polgárokat, hogy az USA-ban bekövetkezett bankcsődök nem befolyásolják a szerbiai pénzügyi intézményeket. A szerbiai devizatartalékok történelmi maximumon vannak – 21,2 milliárd eurót tesznek ki –, de az aranytartalékok is folyamatosan növekednek, emelte ki. Mint arra rámutatott, megfontolják annak a lehetőségét, hogy banki betétek vonatkozásában az állami garanciát 50 ezerről 100 ezer euróra növeljék, vagyis ekkora összegre vállal majd jótállást az állam.
Nyitókép: Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
