Novi Pazarban ült össze tegnap a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete, amely a Szerbiában élő nemzeti kisebbségeket, illetve nemzeti tanácsaikat érintő időszerű kérdéseket vitatta meg. Középpontban az Európai Unió és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23. fejezetének akciótervéhez tartozó külön kisebbségi akcióterv végrehajtása, illetve a folyamat részeként elkészítendő beszámolók, a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, valamint az oktatás témája állt. Az ülést azért tartották Novi Pazarban, mert a közelmúltban a Bosnyák Nemzeti Tanács vette át a koordinációs testület vezetését.
Mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy mindenekelőtt a nemzeti tanácsokról szóló törvény sorsáról tárgyaltak, valamint a kisebbségi akciótervből eredő aktuális feladatokat vitatták meg.
Hajnal Jenő (Molnár Edvárd felvétele)
– Ezen a ponton talán érdemes szót ejteni a szerb kormány emberi és kisebbségi jogi irodájában kedden megtartott megbeszélésről is. Már ezen a találkozón is azokról a módszertani megoldásokról beszélgettünk, amelyek terén a kisebbségi akcióterv értelmében szükséges beszámolók készülnek. A legtöbb nemzeti tanács a keddi megbeszélésen szembesült azzal, hogy komoly feladatok várnak ránk. Minden nemzeti tanácsnak vannak saját feladatai az akcióterv kapcsán. A munka nem várhat, függetlenül attól, hogy még nem alakult meg a szerb kormány. A kitűzött feladatokat el kell végezni, mindenkinek a saját területén. Az első jelentések augusztus végén esedékesek. A Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testületének ülésén természetesen az oktatás is téma volt, hiszen ez a nemzeti kisebbségeket érintő egyik legfontosabb és legsúlyosabb kérdés. Most kormány és oktatási minisztérium nélkül kellett megfogalmaznunk igényeinket és elvárásainkat több oktatáshoz kapcsolódó témában is, azért, hogy ha már le tudunk ülni tárgyalni az illetékesekkel, akkor azonnal fel is vázolhatjuk elképzelésinket. Több ilyen kérdés is van, a 15 főnél kisebb létszámú osztályoktól kezdve egészen az általános és középiskolai, úgynevezett jóváhagyott fizetési keretekig. Ezekben a kérdésekben egységes álláspontra helyezkedett valamennyi nemzeti tanács és azon a véleményen van, hogy a kisebbségi jogokért, a kis létszámú tagozatokért, legyenek azok akár egyfősek, mindenkinek ki kell állnia. Ha nem tudjuk érvényesíteni legalapvetőbb jogainkat, nem beszélhetünk sem egységes oktatási rendszerről, sem nemzeti jogérvényesítésről. Abban is megállapodtunk, hogy a jövőben a különböző területekre szakcsoportokat hozunk létre, amelyek azonnal megkezdik a munkájukat. Az egyik legfontosabb feladat mindenféleképpen a nemzeti tanácsokról szóló törvény minél gyorsabb és alaposabb átdolgozása, illetve kidolgozása. A mi szempontunkból egy új törvénynek a kidolgozása lenne kívánatos – taglalta Hajnal.
Azzal kapcsolatban, hogy hol tart jelenleg a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, újraírása, az MNT elnöke emlékeztetett arra, hogy az illetékes munkacsoportot már megalakították, és el is kezdte a munkát, később viszont választásokat tartottak Szerbiában, így az ilyen jellegű tevékenység szünetel. A szerbiai nemzeti tanácsok úgy gondolják, hogy a nyári szabadságok időszaka nem akadályozhatja ezt a munkát, amellyel kapcsolatban a kisebbségi akcióterv is határidőt határoz meg. Mint Hajnal aláhúzta: jó lenne, ha a tervezett időpontnál jóval előbb elkészülne egy olyan törvényjavaslat, amely meghatározza a nemzeti tanácsok hatáskörét, tevékenységét és a társadalomban betöltött helyét.
Ami pedig a kisebbségi akciótervet illeti, a dokumentum pontosan meghatározza, hogy kinek mit kell elvégeznie. Ezen belül a nemzeti tanácsoknak is vannak olyan programjaik, amelyek bekerültek az akciótervbe – emelte ki Hajnal, majd az MNT vonatkozásában példaként a nemrégiben megszervezett jogi és fordítástudományi tanácskozást említette, amely szintén szerepel az akciótervben.
