Szinte naponta tűnik el egy-egy személy, de közülük csupán néhányukkal foglalkozik a média. Tavaly 1113 gyereknek veszett nyoma bizonyos időre, 64 után még az év végén is nyomozott a rendőrség. Szerencsére a gyerekek többségét megtalálták, de még mindig vannak olyanok, akikről nem lehet tudni semmit – emelte ki Igor Jurić, a Tijana Jurić Alapítvány megalapítója tegnap Belgrádban annak kapcsán, hogy az alapítvány az ausztráliai nagykövetség támogatásával megalkotta és a hónap végén működésbe helyezi az eltűntek névjegyzékét tartalmazó honlapot.
– Amikor kislányunk, Tijana eltűnt, ugyanabban az időben nyoma veszett a kis Ivana Podraščićnak is. Annak ellenére, hogy Tijanát mindennél jobban szeretem, igazságtalannak éreztem, hogy Tijana eltűnésével az ország minden táján foglalkozott a média, sajnos a kis Ivana eltűnéséről csupán néhány írás jelent meg. Miben különbözik Ivana és Tijana? Nem tehetünk különbséget a gyerekek között sem szociális helyzet, sem vallás vagy bőrszín szerint – emelte ki Igor Jurić. Elmondta, nagyon sok eltűnt személy van, akinek teljesen nyoma veszett, és mivel egy szülő sem akar lemondani a saját gyermekéről, indokolttá vált egy olyan honlap létrehozása, ahol bárki megtekintheti az eltűnt személyek arcképét, vagy adatokat szerezhetnek róluk. Mint mondta, egy gyerek sem merülhet feledésbe.
Rámutatott, Ausztrália rendkívül jó projektummal hozza közelebb a rendőrséget és az eltűnt gyerekeket. Szerbia abban a kivételes helyzetbe került, hogy alkalmazhatja ezt a projektumot. Ugyanakkor az ausztrál nagykövet asszony rendkívül érzékeny ember, így a felkérést követően hajlandó volt segítséget nyújtani a Tijana Jurić Alapítványnak, hogy létrehozzák az eltűnt személyek névjegyzékét, és ezáltal folyamatosan aktiválja a közvéleményt az eltűntek felkutatásában.
Julia Feeney, Ausztrália belgrádi nagykövete rámutatott, hogy hazája rendkívül nagy érdeklődést mutat, hogy segítséget nyújtson az alapítványnak az eltűnt személyek listáját tartalmazó honlap létrehozásában. Mint mondta, a gyerekek biztonsága a legfontosabb, és ebben részt kell vállalnia nemcsak a rendőrségnek, hanem az országvezetésnek, az önkormányzatoknak és a lakosságnak is.
Bojana Latinović, az eltűnt személyek névjegyzékét tartalmazó www.nestalisrbija.rs honlap szerkesztője rámutatott, amellett, hogy a honlap tartalmazni fogja az eltűnt személyek fényképét és adatait, tájékoztat például arról is, hogy mit kell tenni, ha a szeretteink közül valaki eltűnik, kihez kell fordulni.
– Sajnos szükség van erre a regiszterre, hiszen a médiumok sajnos csak addig foglalkoznak az eltűnt személyekkel, amíg a téma növeli az eladást – emelte ki Latinović. Hozzáfűzte, a honlap már június végén működésbe lép, de egyelőre csupán nyolc eltűnt személlyel, mert csak ennyi személy fényképének és adatainak a közzétételére kaptak engedélyt.
Igor Jurić újságírói kérdésre elmondta, a rendőrség kötelezettsége lenne egy eltűnés bejelentése után minden civil szervezet, valamint a közvélemény értesítése a hatékonyabb nyomra vezetés érdekében, de a közvélemény ritkán vagy egyáltalán nem jut hozzá az eltűnt személyleírásához, esetleg a fényképéhez. Ezt a hiányt pótolja majd a honlap, amelynek működtetésében számítanak a rendőrség együttműködésére.
A nehézségek ecsetelésekor példaként Biljana Ćorićot hozta fel, aki eltűnése napján a dokumentumait egy trafiknál felejtette, és azóta nyoma veszett. Azt feltételezik, hogy kolostorba vonult, ezt az információt azonban az édesanyjának sem erősítették meg, a Pravoszláv Egyház ugyanis nem hajlandó semmilyen adatot kiadni a kolostorban tartózkodókról. Így azt sem lehet tudni, hogy ott van-e vagy nincs, él-e vagy sem.
– Az eltűnt személyek hozzátartozói számára a legnehezebb a bizonytalanság és a tétlenség, amikor még a rendőrség sem tud vagy nem akar információt adni – emelte ki Jurić, utalva arra, hogy tudja, min megy keresztül Vitéz Endre, akinek a lányát, Barbarát a mai napig nem találták meg.
Vitéz Endre, a zentai Vitéz Barbara édesapja is jelen volt Belgrádban a sajtótájékoztatón, hiszen Barbara fényképe és adatai is szerepelnek a hamarosan induló honalapon. Elmondta, bár lányát még mindig nem találták meg, úgy tűnik, már nem is keresik, hiszen azt feltételezik, hogy novemberben, amikor egy születésnapról hazafelé tartott, beleesett a Tiszába, és odaveszett.
Vitéz Endre lapunknak elmondta, hogy a nyomozással kapcsolatos legutóbbi információjuk az ügyészségtől származik, miszerint azok a középiskolás fiúk, akik a 15 éves Barbara eltűnése előtt a lány társaságában voltak, átmentek a hazugságvizsgálón.
– A nyomozószervek ráültek arra a feltételezésre, hogy a lányom a Tiszába esett, és nem keresik tovább. De miért? Hiszen ha azt mondják, hogy a lányom a Tiszában van, a testnek már meg kellett volna lennie. Hét hónap eltelt már, kérem szépen... – emelte ki Vitéz Endre, majd hozzáfűzte, hogy a felesége a napokban elment a rendőrségre, hogy tájékoztatást kapjon az ügy kapcsán: – Nem engedték be. Az ügyeletes rendőr azt mondta, nincs mit keresnie, menjen haza.
Mivel még nem találták meg Barbara holttestét, édesapja abban reménykedik, hogy nem esett a folyóba, még él, és ezért is közlik a fényképét a honlapon.
– Amikor ennyi idő után még egy hajszálát sem találták meg, több esély van arra, hogy él, mint az első napokban – emelte ki az édesapa.
