2024. december 22., vasárnap

Új nagykövetek, új külpolitika?

A külügyminisztérium 23 országba nevez ki új nagyköveteket

Több állam jóváhagyását kérte a külügyminisztérium az új nagykövetek kinevezése kapcsán, 23 nagykövet mandátuma ugyanis lejárt. Az újonnan kinevezettek sorában a Szerbiai Posta jelenlegi igazgatójának, valamint a volt miniszter, Zoran Đorđević neve is szerepel, aki Ljubljanában teljesít majd diplomáciai küldetést.
Visszahívták Montenegróból, Bosznia-Hercegovinából, Spanyolországból, Dániából, az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Szaúd-Arábiából, Nigériából, Indonéziából, Iránból, Kenyából, Szlovéniából, Ciprusról, Kubából, Magyarországról, Törökországból, Görögországból, Ausztriából, illetve Irakból a nagyköveteket. Mint azt Ivica Dačić külügyminiszter közölte, a visszahívottaknak lejárt a négyéves megbízatása, ezért mentik fel őket szolgálatuk alól.
Ugyanez a helyzet az ENSZ-nél és más nemzetközi szervezeteknél, a Genfben működő állandó képviseletének vezetője, Strasbourgban az Európa Tanácsban működő misszióvezető és Brüsszelben az EU-ban működő misszió vezetőjének esetében is. A Zöld-foki Köztársaságban lévő nagykövet halála után szintén új nagykövetet neveznek majd ki.
Egyes országok esetében már tudni, ki lesz a nagykövet. Médiainformációk szerint így például Danijela Čubrilo Nairobiban, Kenya fővárosában, Aca Janković Helsinkiben, Finnország fővárosában, Ana Petković pedig Algériában, az észak-afrikai arab államban kap küldetést. Mira Živkovićot Dániába, Koppenhágába küldik, Miroljub Petrovićot Tel Avivba, Izraelbe, Milutin Stojanovićot pedig Accrába, Ghána fővárosába.
Irena Šarac várhatóan Madridban, Ivan Todorov Szarajevóban, Dragan Bisenić pedig Rijádban, (Szaúd-Arábia) lesz nagykövet. Vlada Jovičić Asztanában (Kazahsztán), Mira Kotlajić az új chilei nagykövetségen, Milan Trojanović pedig Bejrútban (Libanon) teljesít majd diplomáciai küldetést.
A kormány június derekán új nagykövetek kinevezését javasolta további négy államba. Eszerint Mira Jeremić lesz az olaszországi nagykövet, Ana Hrustanović Párizsba megy, Dijana Ivančić Tunéziába, Saša Nakić pedig Szlovákiába.
A média Zoran Đorđević politikai karrierjének fejlődésére is kitért. Az önéletrajzában olvasható adatok alapján a nemzetközi bank- és pénzügyi szakon szerzett mesteri végzettséget. Jelenleg doktori tanulmányai vannak folyamatban. 2013-ban nevezték ki a védelmi minisztérium államtitkárnak. Erre a tisztségre Jorgovanka Tabaković, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzójának sofőrjeként került. Majd 2016-ban védelmi miniszter lett, ahogy (botránya miatt) leváltották tisztségéről Bratislav Gašićot. 2017-ben újra miniszternek választották, a foglalkoztatási és munkaügyi tárca élére, majd 2021-ben a Szerbiai Posta megbízott igazgatója lett.
Đorđević mellett Irena Šaracot is kiemelik. Ő korábban a görög követség tisztviselőjeként dolgozott. A Nova szerint neve egy üzemanyag lopásával kapcsolatos botrány kapcsán merült fel. Eszerint Görögországot mintegy 2 millió euróval károsították meg, mégpedig úgy, hogy két társával visszaélt diplomáciai jogköreivel, üzemanyag-eladásban vett részt. Állítólag emiatt Athén megvonta tőle a vendéglátó bizalmát. Ivica Dačić határozottan cáfolta a médiaállításokat. Šarac a jelenleg a kétoldalú kapcsolatokért megbízott segédminiszterként dolgozik, és 2005 óta van a külügyminisztériumnál.
A Danas napilapnak a diplomáciában jártas szakemberek arra is rámutatnak, hogy Ana Hrustanovićot már harmadik mandátumban nevezik ki Franciaország nagykövetévé és ez felülírja a szabályokat, amelyek szerint két mandátumban teljesíthet valaki diplomáciai küldetést.
Branka Latinović nyugalmazott nagykövet szerint a külügy szervezetlensége és pártfüggősége világlik ki az egészből. A tömeges kinevezések és visszahívások hátterében ő külpolitikai irányvétel-változásokat sem zár ki.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: A spanyol nagykövetnek javasolt Irena Šarac korábbi görögországi követségi megbízatása állítólag nem volt éppen felhőtlen. Ivica Dačić határozottan cáfolta ezt, mondván, a média ocsmány hazu