Négy évvel azt követően, hogy a Korrupcióellenes Ügynökség kidolgozta a tervezetet, holnap hatályba lép a közérdekű ügyekben bejelentést tevők (wistleblower) védelméről szóló törvény. Szerbia egyike annak az öt európai országnak, ahol jogszabállyal védik azokat, akiknek van merszük bejelenteni a különböző visszásságokat. Az Európa Tanács értékelése szerint a szerbiai törvény egyike a legjobbaknak. A közérdekű ügyekben bejelentést tevőket a szakirodalom és a sajtó leggyakrabban közérdekvédőknek nevezi.
Nikola Selaković igazságügyi miniszter értékelése szerint a törvénnyel az állam azok mellé állt, akik eddig „áldozattá” váltak csak azért, mert védték a közérdeket, és merték felemelni a hangjukat.
– A bejelentők eddig a Korrupcióellenes Ügynökség adminisztratív jellegű védelmét élvezték, ezt azonban nem lehet összehasonlítani a bíróságok szavatolta védelemmel. Péntektől ha például egy közérdekvédő elveszíti munkahelyét, mert felhívta a figyelmet valamilyen visszásságra, a bíróság a munkahelyre való visszahelyezésről fog dönteni. A bejelentőket a munkahelyi zaklatás és a bosszú más formáival szemben is megvédi az illetékes bíróság, amely sürgősségi eljárásban kezeli majd ezeket az ügyeket. A közérdekvédő semmilyen szempontból nem kerülhet hátrányos helyzetbe, sem ami az előléptetést, vagy a munkahelyi értékelést, vagy a különböző pénzbeli jutalmazásokat illeti. A bejelentőknek ugyanazokat a jogokat és lehetőségeket kell élvezniük munkahelyükön, mint a többi munkavállalónak. Az igazságügyi minisztérium figyelemmel kíséri majd a törvény alkalmazását, illetve a folyamatban lévő bírósági eljárásokat – taglalta Selaković.
A nemzetközi meghatározás értelmében közérdekvédőnek azt tekintjük, aki megfelelő bizonyítékok birtokában, saját céljait és érdekét figyelmen kívül hagyva, mások érdekeit próbálja védeni azáltal, hogy felhívja egy visszaélésre – leggyakrabban a korrupció valamilyen formájára – a figyelmet. Érdekes kutatási eredmények születtek a bejelentők jellemzőiről: többségük felsőfokú végzettségű, családos férfi, aki átlagosan három évnél hosszabb ideje dolgozik a munkahelyén. Nagy részük vezető pozíciót tölt be, s ennek köszönhetően fontos információk birtokába kerül, ez pedig lehetővé teszi a számára, hogy megalapozott bejelentést tehessen. Persze a bejelentők profilja országonként eltérhet.
Abban minden országban megegyeznek, hogy komoly védelmet igényelnek, hiszen a bejelentés olykor súlyos következményekkel járhat, bejelentésével a közérdekvédő legtöbbször állását, szélsőséges esetekben viszont akár az életét is veszélybe sodorhatja.
Az Amerikai Egyesült Államokban már a XIX. században felismerték, hogy kevesebb veszteség éri az államot és a cégeket, ha a korrupcióra fény derül. Ezért született meg 1863-ban a False Claims Act. Ez lehetővé teszi, hogy az USA-ban bárki, aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indítson olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el. Ezt követően az egyesült államokbeli közszférában szövetségi és tagállami szinten, valamint a magánszektorban kialakultak a közérdekvédőket védelmező összetett jogszabályi rendszerek.
Ehhez hasonló a helyzet az Egyesült Királyságban is, ahol viszont nem a gazdasági előnyök felismerése váltotta ki a hatékony védelem kialakítását, hanem az egymást követő halálos balesetek és tragédiák.
Németország az angolszász modellektől eltérő úton indult el: a kormány minden szövetségi közigazgatási szervnél kapcsolattartókat nevezett ki, akiket akár etikai problémákkal, kérdésekkel, akár visszásságokról, korrupcióról szerzett értesülésekkel is fel lehet keresni. A kapcsolattartó nem vizsgálhatja ki a bejelentést, hanem értesíti arról a megfelelő személyeket. A bejelentéseket bizalmasan kezelik. A rendszert több tartomány is átvette.
Magyarországon 2010 áprilisában lépett hatályba a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény, azzal a céllal, hogy megfelelő védelmet biztosítson a közérdeksértő cselekményekről bejelentést tevő munkavállalók számára. A törvény módosított, kiegészített változata, a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény tavaly januárban lépett hatályba.
