Maradt a szakadék az álláspontok között

Csütörtökön a tervek szerint megkezdődött az Európai Unió közvetítésével a Belgrád és Pristina között zajló brüsszeli párbeszéd aktuális köre, amelynek eredménytelenségét az EU képviselője erősítette meg. Belgrádot, azaz Szerbiát, Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviselte Brüsszelben, Pristinát, azaz Koszovót pedig Albin Kurti miniszterelnök. Az EU képviseletében Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Miroslav Lajčak, az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédéért és más, a nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője vett részt az egyeztetésen. A párbeszéd aktuális körét azt követően hívták össze, hogy július 31-én – a pristinai vezetés a szerb rendszámtáblákkal, valamint a be- és kiutazási okmányokkal kapcsolatos korábbi döntése végrehajtásának megkezdése előtt – ismét konfliktus alakult ki Észak-Koszovóban.

A párbeszédnek ez a köre semmiféleképpen nem volt „normális”, azaz a korábbiakhoz viszonyítva nem volt megszokott – jegyezte meg késő délutáni sajtótájékoztatóján Borrell. Mint emlékeztetett, az volt a cél, hogy Belgrád és Pristina képviselői felelősségteljesen álljanak hozzá a helyzet és a nyitott kérdések kezeléséhez. Ez különösen fontos most, amikor a háború visszatért Európába – jegyezte meg a főképviselő, mondván, hogy ez nem az a pillanat, amikor a helyzet eszkalálódhat, hanem az a pillanat, amikor a nyitott kérdésekre megoldást kell találni. Ez válságkezelő egyeztetés volt – hangsúlyozta Borrell, rámutatván arra, hogy a tárgyalás másik célja az volt, hogy a felek közelebb kerüljenek a Belgrád és Pristina kapcsolatait rendező, átfogó megállapodáshoz.

Borrell értékelése szerint Belgrád és Pristina képviselői megértették, hogy a párbeszédnek nincsen alternatívája, „ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a felek eltérő álláspontot képviselnek az egymás közötti kapcsolatok rendezése tekintetében”. Abban viszont egyetértettek, hogy a jövőben dinamikusabbá válik a tevékenység, azaz a párbeszéd – emelte ki Borrell, megjegyezve, hogy a nemzetközi közösség nem szeretné, ha Észak-Koszovóban ismét fellángolna a feszültség.

– Nem, ma nem állapodtak meg egymással a felek. Azt sem mondhatjuk, hogy előrelépés történt a párbeszédben. Ugyanakkor a történet még nem ért véget, szeptember 1-jéig, a szerb fél által elvitatott pristinai döntések alkalmazásának a megkezdéséig, még hátramaradt néhány nap – fogalmazott Borrell.

A párbeszéd az uniós közvetítők és a szerb, illetve a koszovói fél tárgyalásával kezdődött, majd ezután vette kezdetét a háromoldalú egyeztetés. Ezt valamivel több mint három órát követően megszakították, a belgrádi sajtó értesülései szerint azért, mert a felek semmiben sem tudtak megállapodni. A folytatásban ismét bilaterális egyeztetések kezdődtek, azzal a céllal, hogy később ismét sor kerülhessen egy trilaterális tárgyalásra, s végül ez meg is történt. Az N1 tv helyszíni tudósítójának értesülései szerint Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja is azután érkezett meg a párbeszéd helyszínére, miután kiderült, hogy Szerbia és Koszovó képviselője képtelen megállapodni egymással.

A második háromoldalú egyeztetés befejeztét követően Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója próbálta kielégíteni a jelenlevő újságírók kíváncsiságát, mondván, hogy a szerb küldöttség tagjai közül egyelőre senki nem nyilatkozik a sajtónak. „A legfontosabb az, hogy a békéért, a stabilitásért és a kompromisszumért küzdöttünk. Éppen ezért Aleksandar Vučić nem utazik azonnal vissza Brüsszelből. Miután visszatér Belgrádba, feltehetőleg holnap délután vagy este, a köztársasági elnök mindenről tájékoztatja a közvéleményt. Ez lesz Aleksandar Vučić eddigi egyik legfontosabb sajtónyilatkozata” – fogalmazott Petković.

A belgrádi sajtó arról cikkezett a nap folyamán, hogy Kurti egyik téma esetében sem volt nyitott a kompromisszumra. Ugyanakkor az Al Jazeera Balkans helyszíni tudósítójának értesülései szerint Kurti hajlandó lett volna elállni a be- és kiutazási okmányok kiállítására vonatkozó döntés alkalmazásától, de csak akkor, ha a kölcsönösség elvével összhangban Szerbia sem állít ki többé ilyent a koszovói személyes okmányokkal utazó polgároknak. Az Al Jazeera helyszíni tudósítójának bejelentkezéséből derült ki az is, hogy nem sokkal Petar Petković sajtónyilatkozatát megelőzően Aleksandar Vučić elhagyta az uniós intézmény épületét.

Egy nappal korábban Vučić és Kurti Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával tárgyalt, természetesen külön-külön. Stoltenberg ekkor rámutatott, hogy a semleges KFOR elsődleges feladata szavatolni a biztonságot Koszovóban, így amennyiben az veszélybe kerül, bármikor kész interveniálni, míg Vučić a béke megőrzésének a vonatkozásában a KFOR küldetésének a fontosságát hangsúlyozta.

Egyébként Vučić, mint ahogyan Kurti is, szerdán ugyancsak beszélgetett Miroslav Lajčakkal. A szerb köztársasági elnök Instagram-bejegyzése szerint ekkor arról biztosította az uniós tisztségviselőt, hogy Szerbia a térség stabilitásának és a béke megőrzésének az elkötelezettje, továbbá párbeszéd által szeretne eljutni a problémák megoldását szavatoló kompromisszumig, ultimátumok és nyomásgyakorlás nélkül. Vučić Gabriel Escobarral is találkozott, szintén Instagram-bejegyzése szerint elmondta, hogy Szerbia megbízható és felelősségteljes résztvevője a párbeszédnek, így a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön megőrizni a békét és a stabilitást.