Folytatódhatnak az egyeztetések

Szeptember 1-jéig, amikor a jelenlegi helyzet állása szerint a pristinai vezetés megkezdi alkalmazni a koszovói települések elnevezését tartalmazó szerbiai rendszámtáblák lecserélésére, valamint a be- és kiutazási okmányokra vonatkozó határozatokat, már csak kevesebb mint 10 nap maradt hátra. Vasárnapi, az eredménytelenül végződő brüsszeli tárgyalás után megtartott sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić köztársasági elnök azt ígérte, hogy addig még igyekeznek kompromisszumra jutni a pristinai féllel. A folyamatban közvetítő nemzetközi közösség képviselői sem szeretnék a véletlenre bízni a mindkét fél számára elfogadható megoldást, legalábbis erre utal a Szabad Európa Rádió tegnapi bejelentése, hogy értesülései szerint valamikor ezen a héten Miroslav Lajčak, az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője, valamint Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja Belgrádba és Pristinába utazik. A felek állítólag legalább még egyszer szeretnének tárgyalóasztalhoz ülni Belgrád és Pristina képviselőivel, mindenekelőtt a be- és kiutazási okmányok alkalmazásának témájában. A Szabad Európa Rádió értesülései szerint a Lajčakkal és Escobarral való egyeztetést követően derülhet ki, hogy szeptember 1-jéig sor kerül-e a brüsszeli párbeszéd újabb fordulójára, amelynek keretében Aleksandar Vučić és Albin Kurti koszovói miniszterelnök tárgyalna ismét egymással.

ALKALMI ÜLÉS KOSZOVÓRÓL

A parlamenti ellenzék néhány képviselője már korábban is azt kérte, hogy Aleksandar Vučić a Szerbiai Képviselőház alkalmi ülésén tájékoztassa a képviselőket a koszovói kérdéssel kapcsolatos aktualitásokról.

Vasárnap már a Szerb Haladó Párt frakciója is hasonló indítvánnyal hozakodott elő, majd VladimirOrlić házelnök a Prva tv-nek nyilatkozva megerősítette, hogy az ülésre szeptember folyamán kerül sor, ha az SZHP képviselői csoportja formálisan is benyújtja a vonatkozó indítványt. Orlić szerint az ülés kiváló alkalom lenne arra, hogy a szerbiai polgárok hitelesen tájékozódjanak a koszovói kérdéssel kapcsolatos összes részletről. A házelnök nehezményezi, hogy amikor korábban tartottak hasonló alkalmi ülést, az ellenzéki képviselők többsége távol maradt, majd abbéli reményének adott hangot, hogy ezúttal másként lesz.

Az aktuális koszovói helyzet kapcsán Orlić kifejtette: a legfontosabb az, hogy a koszovói szerbek politikai képviselőivel való találkozó után a köztársasági elnök az üldöztetés megakadályozásáról biztosította a polgárokat. A nyugati államokat képmutatással vádolta meg a házelnök: „Rendre azt hallhatjuk, hogy a békét és a stabilitást sürgetik, ugyanakkor bármikor tevékenyen kellene fellépniük utóbbiak védelmében, ugyanezek a tényezők, amelyek egyébként Koszovó ál-függetlenségének az alakítói, rendre az ő oldalukra állnak.”

MÉG VAN ESÉLY A KOMPROMISSZUMRA

Ljiljana Smajlović újságíró szerint a Belgrád és Pristina közötti kompromisszum továbbra sem kizárt, „azzal, hogy ez elsősorban a nyugati országok álláspontjától, illetve óhajától függ”.

Továbbra sem egyértelmű, hogy Kurti a nyugati államok milyen szintű támogatását élvezi, nem tudni, hogy valóban megengednék-e, hogy adott esetben a pristinai biztonsági erők lebontsák a tiltakozás jeléül emelt útzárlatokat – emelte ki Smajlović az SZRTV műsorában. Mint hozzátette, amennyiben Szerbia köztársasági elnöke nem téved azzal kapcsolatban, hogy az USA szeretné elkerülni a feszültséget és a konfliktust, akkor valóban megtörténhet, hogy szeptember 1-jéig megoldást találnak a legidőszerűbb nyitott kérdésekre.

– Az eddig kiszivárogtatott értesülések szerint Szerbia kompromisszumhajlandóságról tett tanúbizonyságot, felkínálva a kölcsönösséget, annak céljával, hogy a koszovói szerbek békés körülmények között élhessenek az otthonaikban. Amennyiben Kurti esetleg megmásítaná a véleményét, ezt akár saját sikereként is beállíthatná, hiszen Szerbia felkínálta a kölcsönösséget, mindenekelőtt a be- és kiutazási okmányok vonatkozásában. Szerbia azt javasolta, hogy ezt a dokumentumot a szerbiai személyes okmányokkal utazó polgárok közül csak azok számára állítsák ki, akik nem Koszovó területén élnek – fogalmazott Smajlović.

Álláspontja szerint megtörténhet, hogy amikor a brüsszeli párbeszéd új fejezetét emlegetik, valójában a brüsszeli megállapodás teljes átalakítása a végső cél, az USA vezénylésével. Mint hozzátette, Szerbia számára kedvező, hogy Christopher Hill, az USA szerbiai nagykövete elismerően nyilatkozott Szerbia kompromisszumkészségéről, „hiszen az USA a térség országaiban szolgálatot teljesítő nagykövetei közül az ő szavának van a legnagyobb súlya”.

SCHOLZ IS BEKAPCSOLÓDNA

Petar Petković, a köztársasági kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója találkozott Christopher Hillel, előbbi hivatalának sajtóközleménye szerint elsősorban a koszovói kérdésről volt szó. Belgrád rendkívül aggódik amiatt, hogy szeptember 1-jén Pristina állítólag megkezdi alkalmazni a rendszámtáblák lecserélésére, valamint a be- és kiutazási okmányokra vonatkozó döntéseket. Belgrád attól tart, hogy emiatt tovább fokozódik a feszültség és a koszovói szerbekre nehezedő nyomás.

– Fontos, hogy a nemzetközi közösség releváns képviselői felismerjék a helyzet komolyságát, illetve azt, hogy Pristina egyoldalú intézkedései az említett témakörökben veszélyeztethetik a biztonságot és a stabilitást Koszovóban. A koszovói szerb községek közösségének a megalakítása megfelelő lépés lenne, és hozzájárulhatna számos probléma hatékony kezeléséhez. Szerbia a következő tíz napban is a kompromisszumos megoldásért küzd. Ezzel egyidejűleg határozottak vagyunk annak tekintetében, hogy megvédjük a koszovói szerbeket az üldöztetéstől – fogalmazott Petković a közlemény szerint.

Szintén tegnap Németország pristinai nagykövetségén bejelentették, hogy Olaf Scholz német kancellár találkozóra tervezi hívni Aleksandar Vučićot és Albin Kurtit. A találkozóra az ősz folyamán kerülne sor.