Megkezdődött a többnapos pristinai és belgrádi tárgyalássorozat, amelytől az USA és az EU a feszültségek enyhítését reméli szeptember 1-jéig, hiszen a jelenlegi helyzet állása szerint Pristina akkor kezdi alkalmazni a Belgrád, valamint a koszovói szerbek által elvitatott, a rendszámtáblák lecserélésére, továbbá a be- és kiutazási okmányokra vonatkozó korábbi határozatokat. Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja már kedden este találkozott Vjosa Osmanival, Koszovó elnökével. Koszovó a továbbiakban is konstruktívan és elkötelezetten viszonyul a párbeszédhez, mivel fontosnak tartja a békét és a stabilitást – emelte ki a KoSSev összeállítása szerint Osmani a találkozón. „A koszovói intézmények számára a törvények alkalmazása élvez prioritást. A koszovói intézmények döntései összhangban állnak a mozgásszabadságról szóló brüsszeli megállapodással, és nem irányulnak egyetlen közösség ellen sem. A koszovói intézmények folyamatosan kapcsolatban állnak Koszovó nemzetközi partnereivel, és minden egyes döntésük az alkotmányosságot, valamint a demokratikus értékeket tükrözi” – fogalmazott Osmani, aki tegnap délután ismét találkozott Escobarral, és már Miroslav Lajčak, az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselője is részt vett az egyeztetésen.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a koszovói kormány tegnapi ülésének kezdetén tért ki a brüsszeli párbeszéd témájára, közölvén, hogy a KS jelzésű rendszámtáblák ismételt kiadása, illetve használata nem lehetséges. Éppen Aleksandar Vučić volt az, aki 2016-ban aláírta a megállapodást, amelynek értelmében 2021-ig lehettek hatályosak a KS jelzésű táblák – státussemlegesek –, tette hozzá az N1 tv összeállítása szerint.
– A szerb fél aláássa a nemzeti biztonságot és a térség biztonságát is. Feltehetőleg azzal a céllal, hogy a feszültségekre utaló fenyegetésekkel jobb tárgyalási pozíciót harcoljon ki magának az USA-nál, az EU-nál és Nagy-Britanniánál. A brüsszeli párbeszéd augusztus 18-i fordulója után azért nem nyilatkoztam, mert abban állapodtunk meg, hogy a párbeszéd sikeres folytatása érdekében egyik fél sem nyilatkozik. Azonban nem mindenki tartotta magát a megállapodáshoz. Hatpontos, a kapcsolatokat átfogóan rendező és az egymás kölcsönös elismerését eredményező megállapodási-javaslattal utaztam Brüsszelbe. Ehhez képest a szerb fél nem javaslatokkal, hanem megállapításokkal érkezett, és kifejezésre juttatta, hogy nem a kapcsolatok átfogó rendezésében érdekelt, hanem a kis lépésekben – taglalta Kurti.
A kormányülést követően, a Koha.net összeállítása szerint Kurti megjegyezte, hogy szeptember 1-je ugyanolyan nap lesz, mint bármelyik. A be- és kiutazási okmányt vagy egyik fél sem alkalmazza, vagy mindkettő, Koszovó csupán a kölcsönösséget sürgeti – mondta Kurti, aki a bejelentések szerint a nap folyamán később tervezett találkozni az USA és az EU küldöttjeivel.
Aleksandar Vučić ma kora este egyeztet Escobarral és Lajčakkal.
A VÉGÉN MEGÉRDEMELHETIK A NOBEL-BÉKEDÍJAT
A múlt heti brüsszeli tárgyalás nem volt hiábavaló, a felek véleményütköztetése célratörő volt, veszekedés azonban nem alakult ki – nyilatkozta a BBC szerbiai szerkesztőségének Miroslav Lajčak. A jelenleg elsősorban az ukrajnai válságra összpontosító EU-ban értetlenséget váltana ki, ha a Balkánon olyasmi miatt alakulna ki összetűzés, ami nem fájdalmas, ami nem sürgős, ami nem veszélyezteti senkinek az életét, és ami nem is kerül sokba – magyarázta Lajčak. Ugyanakkor az EU tudja, hogy nem tűnhet úgy, mintha kizárólag a keleti válságra összpontosítana, a balkáni térségből pozitív példák szükségszerűek – tette hozzá a politikus, és rámutatott arra, hogy a koszovói szerb községek közösségének kérdése egyrészről politikai, másrészről jogi. Az esetek többségében a politikai szempont lehetetleníti el a megállapodások alkalmazását, jegyezte meg, mondván: a pristinai félnek azt javasolta, hogy ennek e téma tekintetében ne arra összpontosítson, amit nem akar, hanem arra, ami lehetséges.
– Mandátumomnak annak, a kapcsolatok átfogó rendezését eredményező megállapodásnak az aláírásával kellene végződnie, amelyik Koszovót és Szerbiát is az EU-hoz közelíti. Ennek a megállapodásnak az aláírása Vučićot és Kurtit is méltóvá tenné a Nobel-békedíjra – fogalmazott Lajčak.
A KFOR NEM TOLERÁLJA AZ ÚTZÁRLATOKAT
Koszovóban nem fenyeget háború – jelentette ki a KoSSev összeállítása szerint a RTK-nak nyilatkozva Kajári Ferenc vezérőrnagy, a KFOR parancsnoka, mondván: Albin Kurti miniszterelnökkel is arról beszélgetett, hogy nem előnyös a háború emlegetése. A terepen a KFOR nem észlelt olyan tényezőt, ami arra utalna, hogy fegyveres összecsapásra kerülhetne sor, az alakulatok az adminisztratív vonalon is figyelemmel kísérik a helyzet alakulását, semmi rendkívüli nem történik – magyarázta Kajári. Mint hozzátette, amennyiben az esetleg bármikor szükségszerű lesz, a KFOR nagyon gyorsan újabb alakulatokkal és felszereléssel erősítheti jelenlegi kapacitását. Megerősítette, hogy a NATO békefenntartó erői nem tolerálják az esetleges útzárlatokat. Az ENSZ 1244-es határozatának értelmében a KFOR-nak két alapvető feladata van, gondoskodni a közbiztonság megőrzéséről, valamint a mozgásszabadság jogának érvényesüléséről – magyarázta a parancsnok. Ha esetleg útzárlatokat emelnek és azáltal ellehetetlenítik a mozgásszabadságot, és amennyiben nem sikerül megállapodni ennek tekintetében, a KFOR eljár annak érdekében, hogy mindenki szabadon közlekedhessen – nyomatékosította Kajári.
SZERBIA ELVÉGEZTE A HÁZI FELADATAIT
Az N1 tv-nek nyilatkozva Christopher Hill, az USA belgrádi nagykövete egyéb témák mellett a koszovói kérdést is elemezte. Szerinte a múlt héten a szerb fél felkészülten ült Brüsszelben tárgyalóasztalhoz, igyekezett rugalmas lenni, és elvégezte a házi feladatait. Mint hozzátette, optimista próbál lenni Gabriel Escobar és Miroslav Lajčak tárgyalássorozata eredményességének a vonatkozásában. Hill elismerte, hogy a brüsszeli tárgyalás múlt heti fordulója csalódást okozott, ám reméli, hogy a folyamat dinamikus marad. A pristinai egyeztetések rendkívül fontosak – emelte ki Hill.
– A szerb fél tudta, hogy miről akar tárgyalni Brüsszelben, tudta, hogy mi a fontos. Értékelésem szerint a másik fél nem volt nyitott a konkrétumokról való tárgyalásra. Jelenleg az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen élete lesz a szerbiai közösségnek Koszovóban. A szerbeknek otthon kell magukat érezniük Koszovóban. Az aktuális és az általános kérdésekre egyaránt összpontosítani kell minden egyes tárgyalás során. A legaktuálisabb kérdések egyike a rendszámtáblák lecserélése, míg az általános kérdések a koszovói szerbek jövője. Adott esetben az aktuális kérdések meg nem oldása veszélyes lehet, nem szeretnénk, ha veszélybe kerülne a béke és a stabilitás sem Koszovó északi térségében, sem máshol a Balkánon – fejtette ki Hill.
Az USA nagykövetének szavai szerint Washington azt szeretné, ha Szerbia és Koszovó hosszú távon békésen együttműködne egymással, a gazdaság és minden egyéb területen. „Washington azt szeretné, ha a helyzet olyan szinten normalizálódna, hogy amikor megérkeznek a határra, unalmas körülmények fogadják az embereket, ugyanúgy, mint minden egyéb határátkelőn. Persze mindenki szeretné, ha a státuszkérdések is rendeződnének, ám jelenleg az a legfontosabb, hogy olyan körülmények alakuljanak ki, amelyeknek köszönhetően az emberek normálisan élhetnék az életüket” – hangsúlyozta Hill.
