Hatpontos határozatot fogadtak el az észak-koszovói szerbek politikai képviselői a Zvečanban megtartott összejövetelen a szeptember 1-jétől alkalmazandó, már korábban is elvitatott pristinai határozatok vonatkozásában, valamint körbejárták az említett határozatok következtében kialakult politikai-biztonsági helyzetet. A KoSSev hírportál összeállítása szerint az összejövetelen a négy község polgármestere, 62 képviselőtanács-tag, továbbá a koszovói rendőrség északi térségi vezetői vettek részt, az igazságügyi szervekből azonban senki sem jelent meg.
A határozat első pontjában az aláírók támogatásukról biztosítják Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnököt, azt remélvén, hogy a szeptember 1-jéig hátramaradt időszakban kompromisszumos és hosszú távon fenntartható megoldást talál a rendszámtáblák, valamint a személyes okmányok vonatkozásában. A második pontban a koszovói szerb községek közösségének mielőbbi megalakítását követelik, összhangban a Brüsszelben aláírt dokumentumokkal. A harmadik pont a KFOR-ra vonatkozik, utóbbit, valamint a többi illetékes nemzetközi szervet, az ENSZ 1244-es határozatával, illetve a Kumanovo katonai-technikai megállapodással összhangban álló, a békét és a biztonságot szavatoló tevékenységre szólítják fel. Ehhez kapcsolódóan arra kérik a KFOR-t, hogy többé ne engedje meg, hogy Pristina visszaéljen a békefenntartó erővel. Hozzáteszik, az északi térség polgáraiban félelmet keltenek a pristinai különleges rendőrségi alakulatok. „Felszólítjuk a KFOR-t, hogy akadályozza meg a felfegyverkezett különleges alakulatok bevonulását a békés északi községekbe, valamint akadályozza meg Pristina egyoldalú, szerbellenes intézkedéseit” – olvasható a hármas pont alatt. A következő szakaszban arra kérik a szerb polgárokat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a rendszámtáblák és a személyes okmányok tekintetében, mivel a velük kapcsolatos pristinai döntések nincsenek összhangban a brüsszeli megállapodásokkal, mindemellett Pristina a koszovói szerbekkel való végső leszámolás eszközeként használja ezeket. Az ötödik pontban a párbeszéd iránti elkötelezettségükről biztosítják Koszovó északi községeinek a lakosságát, a hatodik pontban pedig közlik, hogy ha nem születik kompromisszum, a koszovói szerbek politikai képviselői és intézményvezetői kezdenek kivonulni az összes koszovói intézményből, mind helyi, mind központi szinten, ekképpen számolva fel a brüsszeli folyamatot.
NEM SZERETNÉNEK ÚTZÁRLATOKAT
Gabriel Escobar, az USA nyugat-balkáni különmegbízottja és Miroslav Lajčak, az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselője tegnap Kosovska Mitrovica északi részében folytatta a kedden este, illetve szerdán délután megkezdett koszovói tárgyalássorozatot. Itt a négy észak-koszovói szerb község vezetőjével, valamint Goran Rakićtyal, a közösségért és visszatérésért felelős koszovói miniszterrel egyeztettek. A Koha.net hírportál összeállítása szerint a találkozó után Lajčak kifejtette: mindent megtesznek azért, hogy az említett térségben ne emeljenek ismét útzárlatokat. A folytatásban megcáfolta a sajtóhírt, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől kérte a szerbek által elvitatott határozatok alkalmazásának további három hónapra való felfüggesztését. A nemzetközi közösség üzenete az, hogy nem lenne jó, ha augusztu 31-én megismétlődnének a július 31-i történések – emelte ki Lajčak, és hozzátette, rendkívül fontos, hogy az USA küldöttjével a szerbek, azaz a Szerb Lista képviselőivel is egyeztettek, és közvetlenül tájékozódtak a helyzetről a terepen, illetve a szerbek elvárásairól. Úgy érzi, hogy sikerült körbejárni a legfontosabb szempontokat – hangsúlyozta. A KoSSev összeálítása szerint az uniós tisztségviselő ugyancsak kiemelte, hogy a koszovói kérdés kapcsán hozott rossz döntések a koszovói szerbek életét teszik rosszá, a jó döntések pedig jobbá teszik az életüket. Lajčak egyéb részletekről nem kívánt nyilatkozni, mert véleménye szerint ez kedvezőtlenül befolyásolná a párbeszédet.
Gabriel Escobar mindehhez röviden hozzátette, hogy figyelmesen meghallgatták a polgármesterek aggodalmait. Valamivel korábban, a pristinai vezetéssel és a koszovói ellenzéki pártokkal való egyeztetéseket követően, Escobar abbéli reményének adott hangot, hogy a belgrádi és a pristinai fél konkrét javaslatokkal készült a rendszámtáblák, valamint a be- és kiutazási okmányok vonatkozásában. Senki nem szeretné, ha szeptember 1-jén eszkalálódna a helyzet – emelte ki.
A szerbek képviselői nem nyilatkoztak a találkozó után.
MÁS SZEMPONTOKRA IS ÖSSZPONTOSÍTHATNÁNAK
AleksandarVučić köztársasági elnök szerda esti, a Szerb Haladó Párt Elnökségének ülését követően megtartott sajtótájékoztatóján a koszovói kérdésre is kitért, mindenekelőtt bírálva a KFOR tevékenységét. Néhány napon belül levélben fordul utóbbihoz, mivel értékelése szerint a szerbiai államvezetés és a koszovói békefenntartó erők eltérően értelmezik a KFOR felhatalmazásait. A KFOR a mozgásszabadság joga érvényesülésének a fontosságát hangsúlyozza, ám a mozgásszabadságot nem az útzárlatok veszélyeztetik, hanem azok, akik „vízumkötelezettséget vezetnének be a szerbekkel szemben” – jegyezte meg Vučić, aki szerint nem világos, hogy a KFOR kinek biztosítaná a mozgásszabadságot az útzárlatok lebontásával, hiszen az északi térségben szinte egyáltalán nem élnek albánok. A szerbeknek semmi kifogásuk az útzárlatok ellen – mondta a köztársasági elnök, és hozzátette, a KFOR-nak egyebek mellett az lenne a feladata, hogy segítse a koszovói szerbeket a megmaradásban.
Az államelnök a folytatásban azzal kapcsolatos sajnálatának adott hangot, hogy a másik fél nem a fontos témákra összpontosít, és folyamatosan őt vádolja, hogy nem hajlandó rendezni a kapcsolatokat. Ezzel összefüggésben példaként említette a koszovói áramkorlátozást, mondván: „Nem értem, hogy miért nem segíthetünk egymásnak, most mi adhatnánk áramot, ők pedig nekünk szenet, amit tudom, nem akarnak, de adhatnának akár villanyáramot, amikor nekik lesz több.” Rámutatott, „Koszovó államiságát valóban nem vagyok hajlandó elismerni, ám értékelésem szerint a kapcsolatok rendezése nem egyenlíthető ki a függetlenség elismerésével.” Vučić a folytatásban cáfolta, hogy vasárnap háborúval fenyegetett, amikor azt mondta, hogy ha a KFOR nem akadályozza meg a koszovói szerbek üldöztetését, akkor ezt Szerbia teszi meg.
A köztársasági elnök tegnap kora este fogadta Gabriel Escobart és Miroslav Lajčakot, az egyeztetés kimeneteléről lapzártánkig nem érkezett hír. Érdekes egybeesés, hogy a tárgyalásra a szerb többségű községek közösségéről szóló megállapodás aláírásának a hetedik évfordulóján kerül sor. Ezt Aleksandar Vučić – akkor miniszterelnökként – és Isa Mustafa koszovói kormányfő írta alá.
